Ateisták! Nem gondoljátok, hogy a véletlenekben való hit miatt inkább ti vagytok nevrtségesek?

Na ácsi, mielőtt kitör a hitvita.

Miért az ateistákat kérdezed?

a Biblia, sem semmilyen más szentírás(mert ugye a nem keresztény nem egyenlő az ateistával) nem állítja, hogy a DNS, és a sejtvezérlés Isten által létrehozott dolog lenne.

Persze nem is tudták volna leírni, de ez más kérdés.

Én nem gondolom, hogy ebben a témában bárki is nevetséges lenne.

Van, aki azt gondolja, hogy ilyen bonyolult és kifinomult rendszert csakis valami teremtő hozhat létre.Van, aki szerint ez ez a véletlen műve.

Válasz híján mindkét hipotézis lehetséges, itt nincs nevetséges ember.

És még egyszer hangsúlyozom, hogy a téma bőven nem csak az ateistákat érinti.

"Vegyük csak a sejteket vezérlő „számítógépes programot”,

vagy "kódot", a DNS-t. Elképesztően bonyolult, és

rendkívüli zsenialitásról árulkodik, hiszen messze

felülmúl minden ember készítette programot és

adattároló-rendszert"

Csak magában foglal megannyi született deformitást, hajlamot agresszióra és betegségekre, őrületre és a mentális sérüléseg egész garmadájára. Amúgy tökéletes.

" Ti tényleg komolyan gondoljátok, hogy ezt a véletlen készítette??"

Komolyan nem tudod felfogni az, hogy évmilliárdok alatt jutott el az evolúció idáig? Ez nem 6 nap munkája.

"Ez nen igaz, a Biblia igenis azt írja, hogy Isten az állatokat a maguk nemében teremtette, tehát DNS-el eggyütt."

De az is benne van, hogy mindent úgy teremtett, ahogy most van, tehát az evolúció nem lehetséges a Biblia szerint.

Miért van az, hogy ha nem tudunk MÉG valamit megmagyarázni, ti pedig felfogni nem vagytok képesek a magyarázatokat, egyből Isten munkáját találjátok meg? Nagy lustaságra vall ez.

"Haverom, ezt benézted, honnan tudnám, hogy a DNS milyen elképesztően bonyolult, ha nem néztem volna utána? Pont az, hogy utánanéztem és kizárt, hogy csak a véletlen hozta volna össze."

Egyáltalán nincs kizárva "haverom". Sokkal valószínűbb, hogy úgy jött létre ahogy, mint hogy valami kozmikus téren-időn kívüli isten megteremtette.

De ha úgy érzed, tényleg nagyon konyítasz a témához, amit ne haragudj, de valamilyen oknál fogva nagyon kétlek, akkor meleg szívvel ajánlom neked az Önző gén című könyv elolvasását. Abban a könyvben úgy érzem választ fogsz kapni a kérdésedre.

A mikrobiológia

fejlődésének köszönhetően bepillantást nyerhetünk

az eddig ismert legegyszerűbb élő prokarióta

sejtek belsejébe, és amit ott látunk, az

lebilincselő. Látogassunk hát el

egy prokarióta sejtbe, és közben gondolkodj azon,

hogy tényleg létrejöhetett-e magától ez a sejt.

" A SEJT VÉDŐFALA

Ahhoz, hogy be tudj menni egy prokarióta sejtbe,

olyan kicsire kell összezsugorodnod, hogy több

százszor beleférnél a mondatvégi pontba. Nem

könnyű bejutnod a sejtbe, mert egy erős és

rugalmas membrán veszi körül, melynek hasonló a

szerepe, mint egy gyárat körbevevő téglafalnak.

10 000 membránt kellene egymásra tennünk ahhoz,

hogy a sejtfal olyan vastag legyen, mint egy

papírlap. De a sejtmembrán felépítése és szerepe

sokkal összetettebb, mint egy téglafalé.

Ahogy a fal megvédi a gyárat, a membrán is

megvédi a sejtet a környezetétől, ahol veszélyek

leselkedhetnek rá. A sejthártya azonban nem egy

folytonos fal, így a sejt „lélegezni” tud, vagyis a kis

molekulák, mint például az oxigén, átjuthatnak

rajta. Azt viszont nem engedi, hogy az összetettebb

molekulák, melyek akár kárt is tehetnének a sejtben,

engedély nélkül behatoljanak; a hasznos

molekulákat ellenben benntartja a sejtben. Hogyan

csinálja?

Sok gyár kapuiban biztonsági őrök tartják

szemmel a ki- és bemenő termékeket. Ehhez

hasonlóan a sejtmembránba is be vannak ágyazva

különleges fehérjemolekulák, melyek a sejt „kapui”

és „biztonsági őrei”.

Ezek közül a fehérjék közül néhánynak a közepén

van egy csatorna, melyen csak bizonyos fajta

molekulák juthatnak át (1). Más fehérjék a

membrán egyik oldalán nyitva vannak, a másik

oldalán pedig zárva (2). Van egy rakodóterük, mely

igazodik egy adott anyag formájához (3). Amikor az

anyag bemegy a rakodótérbe, a fehérje a membrán

másik oldalán kinyílik, és kiengedi a

szállítmányt (4). Ezek a folyamatok még a

legegyszerűbb sejtek felszínén is végbemennek.

MI TÖRTÉNIK A GYÁRBAN?

Tegyük fel, hogy a „biztonsági őr” átengedett a

kapun, és most bent vagy a sejtben. A prokarióta

sejt belsejét vizes folyadék tölti ki, melyben sokféle

anyag van, nagyon gazdag például tápanyagokban

és sókban. A sejt ezeket az alapanyagokat

felhasználva készít el mindent, amire szüksége van,

de a folyamat nemcsak úgy vaktában történik.

A sejt ebből a szempontból is olyan, mint egy

hatékonyan működő gyár. Több ezer kémiai

reakciót bonyolít le, melyek meghatározott időben

és sorrendben kell hogy kövessék egymást.

A sejt legnagyobbrészt fehérjék előállításával van

elfoglalva. Hogyan készülnek a fehérjék? Először a

sejt előállít körülbelül 20-féle alapanyagot. Ezek az

aminosavak. Aztán az aminosavakat a

riboszómákhoz (5) szállítja. A riboszómák

önműködő gépekhez hasonlíthatók, melyek

meghatározott sorrendben fűzik össze az

aminosavakat, attól függően, hogy milyen fehérjét

akarnak létrehozni. A gyárban a gyártást általában

egy központi számítógépes program vezérli; a sejt

legtöbb feladatát szintén egy „számítógépes

program”, vagy kód irányítja: a DNS (6).

A riboszómák kapnak a DNS-től egy másolatot a

részletes instrukciókról, melyekből megtudják, hogy

milyen fehérjére van szükség, és hogy milyen

gyártástechnológiát kell használniuk (7).

Ahogyan elkészül a fehérje, az felér egy

csodával! Minden fehérje egy sajátos,

háromdimenziós formába hajtogatódik (8). Hogy

egy fehérje milyen munkára fog specializálódni, azt

a formája határozza meg. * Képzelj magad elé egy

gyártósort, ahol motoralkatrészeket állítanak össze.

A motor csak akkor lesz működőképes, ha minden

egyes alkatrész jól van legyártva. Ugyanígy, ha egy

fehérje nincs precízen összeállítva, és nem a

megfelelő formára van összehajtogatva, nem fogja

tudni úgy végezni a feladatát, ahogy kell, sőt, még

kárt is tehet a sejtben.

Hogyan kerül az újonnan előállított fehérje a

munkaterületére? A sejt fehérjéi „fel vannak

címkézve”, és ez biztosítja, hogy oda kerüljenek,

ahol szükség van rájuk. Bár a sejt percenként több

ezer fehérjét készít el és szállítmányoz, mégis mind

megérkezik a rendeltetési helyére!

Miért fontosak ezek a tények? A legegyszerűbb élő

sejtben lévő összetett molekulák nem képesek

önállóan sokszorosítani magukat. Ha kikerülnek a

sejtből, lebomlanak. A sejtben is csak más összetett

molekulák segítségével képesek osztódni. Például

enzimekre van szükség ahhoz, hogy létrejöjjenek a

sejt energiaszükségletéről gondoskodó speciális

molekulák, az úgynevezett adenozin-trifoszfátok

(ATP), de ATP-ből felszabadított energiára van

szükség az enzimek előállításához. Továbbá DNS

nélkül nem jöhetnek létre enzimek, enzimek nélkül

viszont nem jöhet létre DNS. (Erről a molekuláról a

3. részben lesz szó.) Más fehérjéket is csak egy sejt

tud előállítani, de ha nem lennének ezek a fehérjék,

nem lenne sejt. *

Radu Popa mikrobiológus nem ért egyet a Biblia

teremtésről szóló leírásával. Azonban 2004-ben

feltett egy kérdést: „Hogyan tud a természet életet

produkálni, ha még nekünk sem sikerül, pedig

megteremtettük hozzá a feltételeket?”13 Ezenkívül

megjegyezte: „Az élő sejtet működtető

mechanizmusok annyira komplexek, hogy

lehetetlennek tűnik, hogy valamiféle véletlen folytán

mind egyszerre megjelentek volna.”

Szerintem az a nevetséges, aki anélkül kritizál egy tudományos elméletet, hogy ismerné annak részletetit.

De nem is nevetséges, inkább szomorú.