Ki az a Jehova?

A Jehova szó és kiejtés egy nyelvészeti furcsaság, mely egy helytelen értelmezés és olvasat eredményeként jött létre a 16. század elején, mivel a kor keresztény héber grammatikusai még nem voltak teljes mértékben tisztában a héber olvasatok rendszerével.

A lényeg ennyi szerintem. A Jehova tanúiról meg annyit, hogy nem értek velük egyet sok mindenben, de egyszer nagyon sokat segítettek nekem valamivel, én azóta hálás vagyok nekik, habár a többi ilyen furcsaságaikkal nem értek egyet.

Ki az a Jehova?

Jézus megmondta a helyes választ.

Aki engem lát ,az Atyát látja.

„… Én és az Atya egy vagyunk…” (János 10,22-30)

Jézus Krisztus két képpel, a jó pásztorról (11) és a juhok ajtajáról (9) szóló képekkel szemléltette személye titkát, majd ezek üzenetét egy sűrített mondatban kijelentette: „Én és az Atya egy vagyunk” (30). Ez istenkáromlás, állapították meg a vallási vezetők, hiszen Jézus ember létére Istenné tette magát (33).* Aktualizáljuk a helyzetet, hogy értsük. Jézus sok jót tett, betegeket gyógyított, tagadhatatlanul cselekedte az Isten akaratát (32-33), de ez nem számított, mert akkor sem tudták, ma sem tudják nagyon sokan befogadni, éppen a lényeget, a keresztyénség központi üzenetét: Jézus Krisztus Isten Fia, Megváltó. Valóban istenkáromlás, ha egy ember Istenné teszi magát, kivéve azt az egyetlent, aki valóban az! Jézus Krisztus cselekedetei erre mutattak, igazolták Őt, hiszen „ember” soha nem szólt és cselekedett így, ahogy Ő, mert Őbenne maradéktalanul cselekedett az Atya (37-38); azóta kereszthalálát, feltámadását, mennybemenetelét is illesszük bele ebbe a sorba! Hiszed e, Jézus és az Atya egyek: ezért Ő a Krisztus, aki mellett tanúskodnak cselekedetei (25). Ennek áldása, hogy a juhai vagyunk (27), örök életünk van (28), és senki nem ragadhat ki minket az Ő szeretetéből (29).

KICSODA JÉZUS KRISZTUS? - ez napjaink nagy kérdése.

1. Isten-e Jézus?

2. Hogyan ismerhetem meg Őt személyesen?

Azért választottam ezeket a kérdéseket, mert nincs időnk a legelején kezdeni, olyan kérdésekkel, mint: "Van Isten?" vagy "Hogyan tudhatom meg, hogy Isten valóban létezik?" Még ha lenne is elég időnk, ha adnék is ésszerű magyarázatot egy személyes, végtelen Isten létezésére; végül fel kellene tennünk a kérdést: "Kicsoda Jézus Krisztus?"

Tartalomjegyzék:

Isten-e Jézus?

Jézus két kérdése

Kinek mond engem a világ?

Kinek mondják önök Jézus Krisztust?

Jézus néhány egyedülálló állítása

"Én vagyok Az Út, Az Igazság és Az Élet; senki sem mehet az Atyához, csakis énáltalam"

Az Út

Egy a közbenjáró

Az Igazság

Az Élet

Három bizonyíték, illetve tény

Hogyan lehet üdvösségem?

Mi a hit?

Fogadják be Krisztust

Isten ajándéka

A választásuk

Hogyan lehetnek biztosak?

Egy kérdés: befogadták Isten Fiát?

Mikor kezdődik tehát az örök életünk?

Ne hagyatkozzanak az érzéseikre

I. Isten-e Jézus?

Ha a világ minden tájáról egybegyűjtenénk különböző hitű és neveltetésű vallási szaktekintélyeket, és megkérdeznénk tőlük, "Kicsoda Isten?", sok különböző választ kapnánk. Egyesek azt mondanák, hogy Isten személyes. Mások azt mondanák, hogy Isten személytelen. Ha azonban hisszük, hogy az igazság nem viszonylagos, arra a következtetésre kell jutnunk, hogy Isten nem lehet egyszerre személyes és személytelen. Ha megvizsgáljuk az Istenről feltett kérdéseket - "Kicsoda Ő?" és "Hogyan ismerhetem meg Őt?" -, szembesülünk egy véges elme behatároltságával, amint megpróbál megérteni egy végtelen lényt, személyt, vagy Istent. Mivel elménk behatárolt és véges, az emberiség sok különböző véleményt alakított ki.

alt

Még az az ember is, aki azt mondja, hogy nincs Isten, ellent mond egy fontos filozófiai alapelvnek. Ő mint véges értelemmel bíró személy tesz abszolút kijelentést a végtelen természetéről. Ez olyan, mintha azt kérdeznénk, hogy mennyi az emberiség" teljes tudása. Albert Einstein, a Nobel-díjas fizikus azt mondta, hogy az emberiség a teljes tudásnak kevesebb, mint egy százalékát képes felfogni. Ha a teljes tudásnak csupán egy százalékával rendelkezünk, nem lenne lehetséges Isten számára, hogy a maradék kilencvenkilenc százalékban létezzen?

Láthatják, hogy lehetetlen egy véges elmével rendelkező személynek azt az abszolút kijelentést tennie, hogy nincs Isten, mert ahhoz, hogy ezt megtehesse, a lehetséges tudás egészével kellene rendelkeznie. Ezért hát nagyon nehéz az embereknek úgy elgondolkodni Isten tulajdonságairól, hogy biztosak lehessenek nézeteik helyességében.

Van elégséges bizonyíték, melyből arra következtethetnék, hogy van Isten, és hogy személyes kapcsolatom lehet vele?

Most térjünk vissza a vallási szaktekintélyekből álló bizottsághoz. Tegyük fel, hogy ebben az általunk összehívott bizottságban valaki feláll és ezt mondja: "Én vagyok a Mindenható Isten - én vagyok menny és föld Teremtője. Én teremtettelek téged, és ha valódi értelmet akarsz találni életedben, személyesen meg kell ismerned engem és kapcsolatban kell állnod velem." Ha ez megtörténne, akkor legalább lenne miből kiindulnunk. Megnézhetnénk az életéről szóló bizonyítékokat, hogy megállapítsuk állításának igaz vagy hamis voltát.

És pontosan ez áll a rendelkezésünkre Jézus Krisztus személyében.

Kétezer évvel ezelőtt, földi szolgálata alatt Jézus azt hirdette: "Én vagyok Isten." Azt mondta, hogy Ő menny és föld Alkotója, és hogy csakis Általa lehet része az emberiségnek valódi békességben és örök életben. Nemcsak megtette ezt a drámai kijelentést, de bizonyítékokkal alá is tudta támasztani állításait. Jézus egyedülálló volta istenségének hirdetésében rejlik. Hadd álljak meg itt, hogy azt mondjam, Jézus egyedülálló a világ vallási alakjai között abban, hogy Istennek vallotta magát.

Buddha sohasem mondta, hogy ő Isten.

Mózes sohasem mondta, hogy ő Jehova.

Mohamed sohasem mondta, hogy ő Allah.

Jézus Krisztus azonban az IGAZ és ÉLŐ Istennek vallotta magát!

A feljegyzések azt mutatják, hogy Jézust nem azért feszítették keresztre, mert feltámasztotta a halottakat, mert visszaadta a vakok látását, vagy mert meggyógyította a bénákat. Jézust azért feszítették meg, mert azt állította, hogy Ő Isten. Ez teszi istenségének kérdését rendkívül fontossá.

Buddha csak azt mondta: "Tanító vagyok, aki az igazságot keresi."

Jézus azt mondta: "Én vagyok az igazság."

Konfuciusz azt mondta: "Sohasem állítottam, hogy "szent vagyok."

Jézus azt mondta: "Ki tud rám bűnt bizonyítani?"

Mohamed azt mondta: "Nincs reményem, hacsak Isten rám nem borítja kegyelme köntösét."

Jézus azt mondta: "Ha nem hisztek bennem, meghaltok bűneitekben."

Jézus állításai választás elé állítják a hallgatót, az olvasót. Mai döntésük Jézus Krisztussal kapcsolatban a legfontosabb, melyet valaha is hozni fognak.

Döntésük Jézus Krisztussal kapcsolatban fontosabb, mint az eszméik. Fontosabb, minta karrierjük, és fontosabb, mint az élettársuk megválasztása. Ha Jézus valóban Isten, akkor el kell dönteniük, hogy mihez kezdenek ezzel az információval. Ha ő nem Isten, akkor semmi közünk hozzá.

II. Jézus két kérdése

"Kinek mond engem a világ?" és "Ti kinek mondtok engem?" Ez a két kérdés a kiindulópontunk. Először is, kinek mondja a világ Jézus Krisztust? Ha már megvizsgálták Jézus Krisztus személyét, valószínűleg egyetértenek a legtöbb gondolkodó emberrel abban, hogy Jézus a legegyedülállóbb személyiség, akit a világ valaha ismert. Jézus nem csak egy a nagy emberek között: Ő a legnagyobb ember, aki valaha élt. Minél többet tanulmányozzuk az életét, annál nagyobb hatással van ránk. Még ateisták és szkeptikusok is elismerik Jézus egyedülálló voltát. Hallgassák meg, mit mondtak a világ szkeptikusai Jézusról és a történelemben játszott páratlan szerepéről. Rousseau, egy másik francia gondolkodó összehasonlította Jézust Szókratésszel, s ezt mondta: "Ha Szókratész élete és halála egy bölcs élete és halála volt, akkor Jézus élete és halála egy Istené." Napóleon mondta: "Én ismerem az embereket, de Jézus Krisztus nem pusztán ember volt." Jézus Krisztust tehát a szkeptikusok és azok, akik ismerték életét, a valaha élt legegyedülállóbb személynek tartják.

Kinek mond engem a világ?

Ne feledjék a kérdésünket: "Kinek mondja Jézus Krisztust a világ?" Néhány ember azt mondja, hogy Jézus csak legenda vagy mítosz volt, hogy valójában sohasem létezett. Persze a Bibliában négy különböző, részletes beszámolót találunk Krisztus életéről. Tudatában vagyok annak, hogy sok ember megkérdőjelezi a Biblia történeti megbízhatóságát, de ismételten vigyáznunk kell az olyan megjegyzésekkel, melyek nem gondos kutatásra alapozottak. Ami azt illeti, a négy evangélium megbízhatóságára több világi bizonyíték van, mint bármely más klasszikus irodalmi műére.

"Kinek mondják önök jézus krisztust?"

Térjünk át a második kérdésre: "Kinek mondják ÖNÖK Jézus Krisztust?" A kérdésegválaszolásához azonban szükségük van bizonyítékokra és tényekre, melyek segítségével intelligens felelet adható. Fel kell tennünk magunkban a kérdést, hogy van-e elégséges bizonyíték, mely alátámasztaná a Jézus Krisztusba, mint a világ Megváltójába vetett intelligens hitet. Tudják, a szívem nem képes megtenni azt, amit az elmém elvet. Így hát mielőtt végzünk ma este, a szívükkel kell megválaszolniuk a kérdést: "Ki Jézus Krisztus?" Sokszor találkoztam olyan, az értelem támasztotta akadállyal, melyet fel kellett dolgoznom, s a hitem csak ezután nyugodhatott azon az intelligens alapon, melyet Isten megkíván. Ha Isten létezik; és nem néma - ha Jézus Krisztus a válasz az emberi szív szükségleteire -, akkor Isten azt akarja, hogy felfogjam az értelmemmel az Ő tervét, melynek célja, hogy kapcsolatba kerüljön az emberekkel. A kereszténység azon a szilárd alapon nyugszik, melyet Jézus Krisztus állításainak tudása és igazolása jelent.

Jézus néhány egyedülálló állítása

Engedjék meg, hogy áttekintsem Jézus néhány állítását, megvetve ezzel az alapot ahhoz, hogy egy bizonyos állításának a következményeit megvizsgáljuk. Nem egy hétköznapi emberről van most szó. Amikor Jézus visszaadta egy vak látását, ezt mondta: "Én vagyok a világ világossága." (János 9,5) Amikor két hallal és öt kenyérrel jóllakatott 5000 embert, ezt mondta: "Én vagyok az élet kenyere." (János 6,35) Mikor az elé az ember elé vitték, aki kivégeztette volna; és megkérdezték, hogy Ő-e a Krisztus, az Isten Fia, Jézus ezt mondta: ;,Igen, úgy van, ahogy mondod." (Máté 26,63-64)

Tamás - az a tanítvány, aki kételkedett abban, hogy Jézus valóban feltámadt a halálból - így szólt, amikor látta Jézust és megérintette a kezén s az oldalán lévő sebeket: "Én Uram és Istenem." (János 20,28) "Aki engem lát, látja az Atyát" - mondta Jézus (János 14,9). Miután feltámasztott egy embert a halálból, így szólt: "Én vagyok a feltámadás és az élet. Aki hisz énbennem, ha meghal is él." (János 11,25) Tehát Jézus állítása, hogy Ő a világ megváltója és szolgálatának egyedülállósága nyilvánvaló. Állításainak valószínűleg legfontosabbika, hogy joga van bűnöket megbocsátani a földön, mely jog egyedül Istent illeti meg. Hallgassák meg az egyik beszámolót, mely ezzel az állítással foglalkozik.

Néhány nap múlva ismét elment Kapernaumba, és elterjedt a híre, hogy otthon van. Erre olyan sokan gyűltek össze, hogy még az ajtó előtt sem volt hely; ő pedig hirdette nekik az igét. Oda akartak hozzá menni egy bénával, akit négyen vittek. Mivel a sokaság miatt nem fértek a közelébe, megbontották annak a háznak a tetejét, ahol ő volt, és nyílást vágva leeresztették az ágyat, amelyen a béna feküdt. Jézus pedig látva a hitüket, így szólt a bénához: "Fiam, megbocsáttattak bűneid." Ott ültek néhányan az írástudók közül, és így tanakodtak szívükben: "Hogyan beszélhet ez így? Istent káromolja! Ki bocsáthat meg bűnöket az egy Istenen kívül?" Jézus lelkében azonnal átlátta, hogy így tanakodnak magukban, és ezt mondta nekik: "Miért tanakodtok így szívetekben? Mi könnyebb: azt mondani a bénának: Megbocsáttattak bűneid! vagy azt mondani: Kelj :fel, fogd az ágyadat és járj!? Azért pedig, hogy megtudjátok: az Emberfiának van hatalma bűnöket megbocsátani a földön" - így szólt a bénához: "Neked mondom, kelj fel, fogd az ágyadat; és menj haza!" Az pedig felkelt; azonnal felvette az ágyát, és kiment mindenki szeme láttára; úgyhogy ámulatba estek mind, dicsőítették az Istent, és ezt mondták: "Ilyet még sohasem láttunk!" (Márk 2;1-12)

III. "Én vagyok Az Út, Az Igazság és Az Élet; senki sem mehet az Atyához, csakis énáltalam..."

Az Út

Jézus nem azt mondta, hogy: "Én vagyok egy út", Ő azt mondta: "Én vagyok az út". Sokan azt gondolják, hogy Isten egy hegy tetején ül, s az emberek különböző utakon másznak fel erre a hegyre és jutnak el Istenhez, aki fenn él a hegycsúcson. Azt hiszik, hogy teljesen mindegy, hogyan jutnak fel a csúcsra, ahol Isten van, mivel mindenki ugyanarra a helyre akár eljutni, ahol megismerheti Őt. Ebből tehát arra következtetnek, hogy bármilyen módszer, mellyel feljutnak a csúcsra jó, vagyis bármilyen hitet választanak is, az el fogja vezetni őket Istenhez. Minden ösvény helyes, mivel mindannyian ugyanazt a hegyet másszuk, nem?

Semmiképpen sem, ha megfontolunk egy logikai alapelvet: az "Ellentmondásmentesség Törvényét", mely azt mondja ki, hogy ha "A" ellentmond "B"-nek, vagy "B" ellentmond "A"-nak, akkor vagy az egyik igaz és a másik nem, vagy mindkettő hamis. Ha például azt mondom, hogy minden toll feketén ír, és önök azt mondják, hogy néhány toll kéken fog, mindkét állítás nem lehet igaz. Vagy nekem van igazam és önök tévednek, vagy önöknek van igaza és én tévedek, vagy mindketten tévedünk.

Íme egy másik példa. A muzulmán azt mondja: "Jézus csak egy próféta volt; egy jó, erkölcsös ember. De nem halt meg a kereszten és nem támadt fel a harmadik napon. Hogy Istenhez eljuss, Mohamednek kell engedelmeskedned." A keresztény egyetért Jézussal, aki azt mondta, hogy Ő a világ Megváltója. A keresztény hiszi, hogy Jézus meghalt a kereszten és három nappal később feltámadt a halálból. Mindkét állítás nem lehet igaz; vagy az egyik igaz és a másik nem, vagy fordítva, vagy mindkettő hamis. Továbbá Jézus azt mondta: "Én vagyok az út", nem "egy út", ez pedig egy minden mást kizáró állítás. Ha Jézus szavai igazak, akkor Ő minden más a hegyen felfelé, Istenhez vezető ösvényt kizár. Ha Jézus az út, az egyetlen út, melyen eljuthatok Istenhez, akkor senki rnás - még Mohamed, Konfuciusz, Buddha vagy az "Énünk" sem lehet az Istenhez vezető út.

alt

Nem az én állításom ez. Ezt Jézus mondta. Ha van olyan ösvény, amely nem Jézus Krisztuson keresztül vezet Istenhez, akkor Krisztus kereszthalála elveszíti minden jelentőségét. Ha több út is vezet Istenhez, Neki nem lett volna szükséges elküldenie egyetlen Fiát, Jézus Krisztust, hogy meghaljon önökért a kereszten. Túlságosan kategorikus kijelentésnek tűnik ez, mely minden mást kizár és nem tűr ellentmodást? Talán így van, de Isten világosan és félreérthetetlenül mondta ezt, mert nagyon fontos. Másképpen is tekinthetünk azonban Jézus azon állítására; hogy Ő "az út". Ha belegondolunk abba; hogy Isten tökéletes, igazán megdöbbentő, hogy egyáltalán kapcsolatunk lehet Vele. Az a hihetetlen számomra, amikor belegondolok az ember helyzetébe, hogy egyáltalán létezik út ehhez a szent és igazságos Istenhez. Nézzenek az emberiség bizonytalan helyzetére. Megszegtük egy tökéletesen szent, tökéletesen jó és igazságos Isten előírásait és törvényeit. Hogyan? A Biblia szavaival: mindannyian vétkeztünk, nem feleltünk meg Isten elvárásainak (Róma 3,23). Akik tudnak görögül önök közül, azok ismerik a bűn szó szemléletes eredetét: A bűn eredetileg egy íjász szakszó volt. Amikor egy íjász nem lőtt el a célig, az ellenőrző a céltáblától visszakiáltott: "bűn", mely azt jelentette, hogy elvétette a célpontot.

A tökéletes Isten, jelenlétében csak tökéletes jóság és tökéletes szentség lehet: .ezek az Ő elvárásai. Ez a célpont; amit el kell találnunk. De mivel egyikünk sem felel meg ezeknek az elvárásoknak, mindannyian bűnösök vagyunk: Ha őszinték vagyunk, be kell ismernünk, hogy az életünk nem tökéletes. Hazudtunk, loptunk, a másét. kívántuk, irigykedtünk, féltékenyek voltunk, haragosak, bűnös vággyal és mohósággal teltek. Egyik kapcsolatunkban sem voltunk tökéletesek. Összehasonlíthatjuk az életünket valaki máséval, hogy jobban érezzük magunkat - valóban nem követtük el Sztálin vagy Hitler bűntetteit -, de ez hiábavaló törekvés. Nem számít, kik vagyunk, közülünk a legjobbak sem felelnek meg Isten tökéletes elvárásainak. Bűneink miatt pedig teljesen el vagyunk választva Istentől, aki szeret minket. Amikor Isten "igen"-t mond, mi "nem"-et. Amikor Isten "nem"-et mond, mi "igen"-t. A legtöbb ember, ha őszinte önmagával, egyet fog érteni azzal, hogy valami mélyen belül nincs rendjén, valami hiányzik. Ez az üresség és magány azért van, mert el vagyunk választva attól, aki minket alkotott. Csak Ő adhat nekünk békességet, célt és boldogságot az élethez.

Hadd fogalmazzam meg ezt másképpen is. A legtöbb ember úgy gondolkodik, hogy a jótetteinkért kapott jópontjainkkal kiérdemelhetjük az utat Istenhez. . Kétségtelenül így gondolkodnak az észak-amerikai kultúrában élők. Ha jól dolgozom, akkor előléptetnek. Ha szorgalmasan tanulok az iskolában, jó jegyeket kapok. Ha keményen dolgozom fociedzésen, bejutok az első csapatba. Ebből arra következtetünk, hogy ugyanígy eljuthatunk Istenhez is. Mivel Ő egy jóságos Isten, az emberiségnek szorgalmasan jó dolgokat kell cselekednie, hogy eljuthasson Hozzá. Itt azonban összedől a logikus érvelés. Isten tökéletes jóság, s a jótetteink sohasem emelhetnek az Ő szintjére minket.

Íme egy hasonlat arról, amit mondok. Tegyük fel, hogy Isten New York Cityben van, s a világban élő összes ember Angliában él. Isten azt mondja: "Ha kapcsolatot akarsz teremteni velem, át kell úsznod az óceánt Angliától New Yorkig." Így hát mindenki beugrik a vízbe. Néhány ember csak egy kilométert tud leúszni. Néhányan tíz kilométert. Néhány erős atléta lehet, hogy eljut 300 kilométerig. Egy olimpiai úszó esetleg leúszik 500 kilométert, de senki sem tud átúszni New Yorkba: ez lehetetlen.

Mint a különböző szinten álló úszók, összehasonlíthatjuk a jóságunkat a körülöttünk lévő emberekével. Mondhatjuk, hogy "sohasem hagytam el a feleségemet", vagy "ritkán csalok", vagy "nem vagyok gyilkos". De nem másokkal összehasonlítva rangsorolódunk. Isten jóságának tökéletességével összevetve ítéltetünk meg, és egyikünk sem jut el a célig: nem tudjuk leúszni a távot. A minket teremtő Isten elvárásai alapján bűnösök vagyunk. Bűneink miatt pedig nem várhatunk mást, mint Istentől való elválasztottságot. Még ha jóságunk más emberekével összehasonlítva olyan is, mint az olimpiai úszó, nem fogunk eljutni a célig (vagyis megfulladunk), ha megpróbálunk elúszni New Yorkig, azaz megpróbálunk megfelelni Isten tökéletes elvárásainak: a szentségnek és a jóságnak.

Nyilvánvaló, hogy ha a saját erőmből lehetetlen elúsznom Angliától Amerika partjaiig, akkor nincs szükségem úszóleckékre, hanem másképpen kell átkelnem. Egy mentőcsónakon vagy hídon. Nos, Jézus azt mondta, hogy Ő a híd, mely egy bűnös emberiséget és egy szent Istent összeköt. Ezért halt meg Jézus Krisztus: Ezért középpontja a történelemnek Krisztus keresztje. Az Újszövetségben ez olvasható a Timóteushoz írt első levélben:

Mert egy az Isten, egy a közbenjáró is Isten és emberek között, az ember Krisztus Jézus, aki váltságul adta önmagát mindenkiért tanúbizonyságként a maga idejében. (1 Timóteus 2,5-6)

Egy a közbenjáró

alt

Ezért van többre szükség, mint egy találomra kiválasztott ösvényre ahhoz, hogy eljuthassunk Istenhez. Sohasem nyújthatunk Istennek tökéleteset - a hegyet nem lehet megmászni. Isten azt mondta, egyedül Ő határozza meg, hogyan juthatnak be az emberek a házába. "Én vagyok az út" - mondta Jézus. Én vagyok az ajtó, melyen ha belépsz, Isten házába jutsz.

Az Igazság

A második dolog, amit Jézus mondott, ez volt: "Én vagyok az igazság." Hát ez nem tűr ellentmondást, ugye? De az igazság - meghatározása alapján - sem tűr ellentmondást. "Lehet, hogy az ön számára ez igaz, de számomra nem" - mondhatják önök. Az igazság azonban nem így működik. Ha Lenin volt a Kommunista Párt első főtitkára, ez nemcsak az önök számára igaz, hanem számomra és a világ többi része számára is. Ha George Washington volt hazám első elnöke, ez nemcsak számomra igaz, hanem az önök számára és a világ többi része számára is. Ezért ha Jézus Krisztus "Az Igazság", akkor ez nemcsak számomra igaz, hanem a világ számára is. Lehet, azt mondják, hogy amíg igaznak hisznek valamit, addig az .az önök számára igaz is lesz: De ez sem ésszerű. Ha elhisznek valamit, attól az nem lesz igaz. És attól, hogy nem hisznek el valamit; az nem válik hazugsággá. A hitem nem hozza létre az igazságot, és nem is semmisíti meg azt. Az a fontos, hogy mi az igazság.

Tegyük fel, hogy csak nagyon vékony jégréteg van a Moszkva folyón; de én hiszem, hogy a jég meg fog tartani, és át fogok tudni kelni a folyón. Elkezdek átsétálni a folyón a jégbe vetett hatalmas hittel, de egy hazugságban hiszek. Nem számít, milyen erős a hitem, ha rámegyek a vékony jégre, az betörik és megfulladok. A jégbe vetett hitem nem fogja létrehozni azt, amit igaznak hiszek, vagyis hogy a jég meg fog tartani. Ellenben lehet, hogy kis hite van csak annak, aki a folyót borító vastag jégen jár, mégis biztonságban átér a túlsó partra. Nem a hit teremti meg a biztonságot vagy annak hiányát. A kérdés az, hogy az igazságban vagy a hazugságban hiszek-e, a vastag jégben vagy a vékony jégben. Ha a hitemet - bár kicsiny - a vastag jégbe vetem, egy biztonságos sétában lesz részem. Hiába van azonban hatalmas hitem a vékony jégben, mégis el fogok veszni. Így van ez Krisztussal is. Ha Ő az egyetlen út egy szent és jóságos Istenhez - és ez a világegyetem és Isten igazsága -, annyit kell csak tennem, hogy bízom Benne, és abban, amit tett, hogy megismerhessem Isten szeretetét és megbocsátását az életemben.

Ne feledjük azonban, hogy van még egy lehetőségünk. Ha Jézus állítása, hogy Ő Isten hamis volt, de tényleg azt gondolta, hogy Ő Isten, ez azt jelentené, hogy értelmileg kiegyensúlyozatlan volt, és ez a skizofrénia diagnózisát adná. Ezzel szemben Jézus egyetlen vonása sem utal a skizofrénia jeleire. A legtöbb elmeorvos azt mondja, hogy ha a világ egyszerűen Jézus tanításai szerint élne, nem lenne sem háború, sem gyilkosság, sem gyűlölet. Ez nem úgy hangzik, mint a skizofrénia. J. T. Fisher, az elmeorvos nagyon jól összefoglalta a problémát:

"Ha vennénk az összes mérvadó cikket, melyet a legképzettebb pszichológusok és elmeorvosok a mentálhigiénia témájában valaha írtak ha tömöríteni és finomítani akarnánk ezeket, kivágva a fölösleges szószaporításokat -, ha csak a lényeget szeretnénk, s ezt a hígítatlan, tiszta, tudományos tudást megpróbálnánk tömören megfogalmaztatni a ma élő legjobb képességű költővel, a Hegyi beszéd esetlen és hiányos összegzését kapnánk, mely igencsak megsínylené az összehasonlítást, hiszen a keresztény világ majdnem 2000 éve tartja kezében a teljes választ nyughatatlan és hiábavaló vágyódásaira. Ebben rejlik az optimális szellemi egészséggel és elégedettséggel leélhető sikeres embert élet terve."

Mint azt John Warwick Montgomery olyan éleslátóan megjegyezte: "De ez egyszerre kétféleképpen nem lehet. Ha Jézus tanításaiban található az optimális szellemi egészséggel és elégedettséggel leélhető, sikeres emberi élet terve, akkor ez a tanító nem lehet egy őrült, aki teljesen félreismeri saját személyiségének természetét."

Jézus Krisztus állításait illetően mindössze négy lehetőségünk van:

Jézus Legenda.

Jézus Hazug.

Jézus Őrült.

Jézus az Úr.

A legendán kívül (mely történetileg nem megalapozott) csak három lehetőség marad Jézus személyét illetően:

vagy hazug, vagy őrült, vagy Ő az Úr.

ISTENNEK VALLJA MAGÁT

alt

Az Élet

Úgy hiszem, Jézus állításának következő része a kulcsa másik két kijelentéséhez. "Én vagyok az út és az igazság" - mondta Jézus. Azután ezt mondta: "Én vagyok az élet." Ez Jézus állításának legfontosabb része. Jézus állítása, hogy Ő "az .élet" azt sugallja, hogy neki örökké kell élnie, ha nekem örök vagy örökké tartó életet akar adni. Ezen állításának köze van a feltámadásához, a kereszténység hitelességének legfontosabb mércéjéhez. Ha Jézus Krisztus nem támadt fel a halálból, akkor Ő nem az igazság, és nem az út. Krisztus élete hitelességének alapja a feltámadásában lelhető meg. Ha Jézus Krisztus nem támadt fel a halálból és nem győzte le azt, akkor a keresztények a világ legnagyobb bolondjai. Ha Jézus Krisztus nem támadt fel a halálból, akkor amit önöknek mondok nem más, mint hazugság. Ha Jézus Krisztus nem támadt fel a halálból, a hitük, a hitem és a világ hite haszontalan és hiábavaló. Jézus életének középpontja - állításainak bizonyításával összefüggésben - azon kijelentése volt, hogy el kell vettetnie és "meg kell öletnie, de harmadnapon fel kell támadnia". (Márk 8,31)

Maradt egy kérdésünk: Feltámadt Krisztus a halálból?

Ha igen, milyen bizonyíték segíthet minket abban, hogy következetes gondolkodással eljussunk erre a következtetésre? A bizonyítékok összegyűjtése általában a következő két módon történik. Az egyik a tudományos módszer: egy ellenőrzött körülmények között, általában laboratóriumban elvégzett kísérlet. Ez azt jelenti, hogy a pontos körülményeket és a kísérletet meg lehet ismételni. A tudósok hipotéziseket állítanak fel a nyert adatokból. A történelmi események azonban egyetlen alkalommal történnek meg és nem ismételhetőek. Nem használhatjuk a tudományos módszert, hogy bebizonyítsuk, Julius Caesar létezett. Más bizonyítási eljárást alkalmazunk tehát: a jogi történelmi módszert. Ezt alkalmazzák a bíróságokon a bűnösség vagy ártatlanság bizonyítására. Lejegyzett történelmi események megbízhatóságának ellenőrzésére is használják. Gondolkodásbeli tisztességünk megőrzése érdekében nem kell félnünk attól, hogy ezt a módszert Jézus Krisztus tanulmányozására alkalmazzuk, és így segítsük azon állításainak bizonyítását, melyek szerint Ő a világ Megváltója, s személyes Megváltója és Ura mindazoknak, akik befogadják őt. Végül is életét, halálát és feltámadását történelmi dokumentumok mondják el.

Wolfhart Pannenberg, a Müncheni Egyetem professzora mondta: "Az, hogy Jézus feltámadása megtörtént-e vagy sem, történelmi kérdés, s e ponton a történelmi kérdést nem lehet megkerülni. A kérdést tehát a történelmi érvelés szintjén kell megválaszolni." Ha a tudásunk a múltról mindig a múlt bizonyítékaira és tanúk beszámolóira alapul, akkor az ehhez az elvhez kapcsolódó következő logikus kérdés az, hogy megbízhatók-e a feltámadásról szóló tanúságtételek. Megbízhatók a feltámadásról szóló tanúságtételek? Az értékelés alatt álló tanúságtételnek nyitottnak kell lennie megerősítéssel és cáfolattal szemben az értékelést végzők számára. Ha azt mondom, hogy kint esik a hó, ez az állítás nyitott megerősítéssel és cáfolattal szemben. Így tehát, amikor a feltámadásról szóló tanúságtételekkel foglalkozunk, ugyanazokat az alapelveket kell alkalmaznunk, mint amelyeket a bíróságokon, vagy bármely történelmi adat megbízhatóságának vizsgálatakor alkalmaznak. Hallgassák meg, mit mond a feltámadás bizonyítékaival kapcsolatban néhány jogi szakértő, akik gondolkodását ezek az alapelvek vezérlik.

Thomas Arnold professzor - aki tizennégy évig volt a Rugby Egyetem rektora, a Róma történelme szerzője, az Oxfordi Egyetem Modernkori történelem tanszékének. vezetője - jól tudta, hogyan kell a bizonyítékok értékelése alapján megállapítani a történelmi tényeket. Miután gondosan átvizsgálta a Krisztus feltámadása mellett szóló bizonyítékokat, e nagy tudós a következőket mondta: "Hosszú évek óta foglalkozom más korok történelmének tanulmányozásával, a róluk író emberek elbeszéléseinek vizsgálatával és mérlegelésével, de nem tudok egyetlen olyan tényről sem az emberiség történelmében, melyet jobb, teljesebb és oly sokféle bizonyíték támasztana alá, mint azt a hatalmas jelet, melyet Isten adott nekünk: Krisztus meghalt és feltámadt a halálból."

John Capeley, a Cambridge-i Egyetem tanára, aki a bírói hivatás csúcsáig jutott Angliában, és akit a brit történelem egyik legnagyobb bírói elméjeként ismertek el a következőket mondta: "Igazán jól tudom, mi az, hogy bizonyíték, és mondhatom, hogy olyan bizonyítékot, mint ami a feltámadás mellett szól, még sohasem cáfoltak meg."

Van egy barátom, egy ragyogó gondolkodó, aki egyetemi csoportjából elsőként kapta meg diplomáját. Egyszer valaki megkérdezte őt, hogy miért fogadta el a kereszténységet. A barátom így válaszolt: "Azon egyszerű okból, hogy nem tudom megcáfolni a feltámadást." Bárcsak mindenki megpróbálná megcáfolni Krisztus feltámadását, mivel ez azt jelentené, hogy mindenki elvégezné a saját kutatását. Itt a történelem néhány kételkedőjére gondolok, akik nekiláttak, hogy megcáfolják a feltámadást, de amikor szembesültek a bizonyítékokkal, hitüket Krisztusba vetették.

IV. Három bizonyíték, illetve tény

Van három bizonyos tény, melyben keresztények és nem hívők egyaránt egyetértenek. Ezek a következők:

1. Jézus Krisztust keresztre feszítették.

2. Volt egy üres sír.

3. Volt egy húsvéti kijelentés: Jézus feltámadt!

Jézust Kr.u. 29 körül feszítették keresztre. Levették a keresztről és arimátiai József sírjába fektették. Történelmi dokumentumok tanúsítják, hogy egy nagy, egy és két tonna közötti súlyú követ helyeztek a sír elé. Erre a kőre pedig rákerült a római pecsét, melynek olyasmi pszichikai hatása volt, mintha a KGB tenné a pecsétjét egy ajtóra. Mintha azt mondanák: "Ha feltöröd a pecsétet, megtörünk téged." Ezután római őrséget állítottak a sír elé, hogy biztosítsák a test érintetlenségét. Ez a római őrség négy-tizenhat képzett katonából állt. Három nappal később mégis üres volt a sír. Néhány szkeptikus, aki megpróbálta megmagyarázni az üres sírt olyan feltételezésekkel áll elő, melyek elfogadásához nagyobb hitre van szükség, mint magának a feltámadásnak az elfogadásához.

Az üres sír magyarázata az lehet, hogy vagy természeti, vagy természetfölötti esemény történt. Ha Isten valóban feltámasztotta Krisztust a halálból, akkor joggal és megalapozottan hívhatom önöket, hogy térjenek meg a bűneikből és bízzanak Krisztusban, mint személyes Megváltójukban és Urukban, mert ez a logikus válasz. Ha azonban a magyarázat természeti, valakinek el kellett távolítania a holttestet. De kicsoda? A római katonák? Nem, a római katonákat azért állították oda, hogy a test a sírban maradjon. A zsidó hivatalos személyek? Nem, ők - hogy megcáfolják a tanítványok állításait - felmutatták volna a testet és ezt mondták volna: "Íme a ti >feltámadt< Megmentőtök."

Talán a tanítványok távolították el a testet, és ők hazudták, hogy Jézus Isten, és feltámadt a halálból. Ám a kutatást végzők által talált bizonyítékok épp az ellenkezőt sejtetik. Először is, a tanítványok nem számítottak rá, hogy Jézus feltámad a halálból. Jézus újra és újra elmondta nekik, hogy meg fog halni; majd három nappal később feltámad a sírból, de a tanítványok nem értették meg őt. Amint Jézus meghalt, a tanítványokból tizenegy rettegő ember lett, akik bujkáltak, menekültek. A vezetőjük halott volt, az álmaik összetörtek. Mégis jó néhány nappal a feltámadás után ugyanez a csoport bátor és határozott lett. Mi okozta ezt a nagy változást? Ez nem amiatt volt, mert láttak egy üres sírt: a feltámadott Jézust látták. Mit nyertek volna a tanítványok azzal, hogy kitalálnak egy történetet Jézus feltámadásáról? Tekintélyt? Gazdagságot? Hatalmat? Tisztséget? Hadd mondjam el önöknek, hogy mit nyertek. Egy kivételével mindegyikük mártírhalált halt. Volt, akit lefejeztek. Volt, akit keresztre feszítettek. Volt, akit halálra köveztek vagy vertek, és mindezt azért, mert hirdették, hogy Jézus él, s bűnbocsánatot és örök életet ígér. Íme a felsorolás arról, amit a tizenegy apostol és a korai keresztény vezetők nyertek azáltal, hogy ragaszkodtak ahhoz az állításhoz, hogy Jézus feltámadt:

András - keresztre feszítették

Barnabás - a zsidók megkövezték

Bertalan - bottal verték agyon

Jakab, Jézus testvére - megkövezték

A kis Jakab - ledobták a templom csúcsáról és megverték

János - természetes halállal halt meg

Júdás - keresztre feszítették

Lukács - felakasztották egy olajfára

Márk - lábánál fogva végigvonszolták az utcákon, majd megégették

Mátyás - megkövezték és lefejezték

Máté - karddal ölték meg

Pál - lefejezték

Péter - megkorbácsolták és fejjel lefelé megfeszítették

Fülöp - megkorbácsolták és megfeszítették

Simon - keresztre feszítették

Tamás - lándzsával átdöfték

Jakab, Zebedeus fia - karddal ölték meg

Taddeus - lenyilazták

Ha a feltámadás története hazugság lenne, ők ezt Tudták volna. Számukra hazugságban élni azonban összeegyeztethetetlen volt azzal, amit az erkölcsi életükről tudunk.

Igaz, hogy sok ember meghalt már hazugságért, de csak akkor, ha igaznak hitték. Emberek nem halnak meg egy hazugságért, melyről tudják, hogy hazugság. Ha a tanítványok hazudtak, szántszándékkal becsapták a világot. Ez pedig semmiképpen sincs összhangban a Bibliában található tanításaikkal és írásaikkal, sem az erkölcsi magatartással, melyet az embereknek tanítottak, hogy aszerint éljenek.Ők becsületességet, tisztességet és őszinteséget tanítottak.

Mint korábban mondtam, Jézus feltámadásának másik magyarázata természetfölötti: Isten feltámasztotta Őt a sírból, és Ő most is él. Ezt nem csak az igazságnak, de az ésszerű igazságnak hiszem.

Jézus azt mondta, hogy Ő az egyetlen út egy Istennel létesítendő kapcsolathoz, és hogy Ő az egyetlen igazság, mely megszabadíthatja az embereket. Ő a hegyen felfelé vezető egyetlen ösvény. Csakis Őáltala lehet teljessé az ember és ismerheti meg az igaz, élő Istent. Csakis Jézus Krisztuson keresztül nyerhet az ember életet - Jézus azt mondta, hogy Ő "az élet", mely önökért és értem legyőzte a halált.

Egyetemi éveim alatt nagy hatással volt rám Blaise Pascal egy mondása. Mint tudják, Pascal egy nagyszerű tizenhatodik századi francia matematikus volt, egy csodatehetség, aki már 16 éves korában elkápráztatta Európát bonyolult egyenleteivel. Harmincegy éves korában Pascal leírta a következő - azóta klasszikussá, közhelyszerűvé vált - tételét:

"Minden ember szívében van egy Isten-alakú vákuum, melyet sohasem lehet betölteni semmilyen teremtett dologgal. Csak Isten töltheti be azt, Jézus Krisztus által kinyilatkoztatva."

Látják, barátaim, Isten olyannak teremtett minket, hogy sohasem érezzük az élet értelmét és teljességét addig, amíg személyesen meg nem ismerjük Őt. Isten három részből alkotott minket. Testtel rendelkező lénynek alkotott minket, és gondolkodási képességet adott nekünk. De szellemi képességeket is adott. Mégis legtöbbünk csak kétharmad emberként éli az életét. Fejlesztjük magunkat testileg, értelmileg, de szellemileg nem. Sohasem leszünk teljesek addig, amíg meg nem ismerjük Istent személyesen, és ez Jézus Krisztus személyén keresztül lehetséges. Ez az egyetlen módja annak, hogy betöltsük a bennünk található szellemi űrt és ürességet.

Hogyan lehet üdvösségem?

Mi a Hit ?

A tények tudása

Hit az Igazságban

Személyes bizalom

Tegyük fel, hogy én mindent TUDOK egy liftről, és HISZEK benne. Hiszem, hogy fel fog vinni engem a földszintről a negyedik emeletre. De ezt nem tapasztalom meg mindaddig, amíg be nem szállok a liftbe, amíg nem BÍZOM a liftben, és rá nem hagyom magam.

Jézus Krisztus ma is él. Nagy árat fizetett azért, hogy önöknek és nekem kapcsolatunk lehessen Istennel. Jézus szereti önöket és ingyenes ajándékként bocsánatot ajánl fel önöknek. Annyit kell csak tenniük, hogy megköszönik Neki, hogy meghalt önök helyett, bíznak Benne és befogadják Őt az életükbe. Döntésüket azáltal hozhatják meg, hogy kitárják szívük és életük ajtaját Neki, mert Ő kopogtat és be szeretne jönni. Szeretnék ma megismerni Jézus Krisztust? Remélem, sikerült bebizonyítanom, hogy a keresztény hit egy intelligens hit, melynek ésszerű alapja van. Nem ugrás a sötétbe, hanem belépés a fénybe. Már említettem önöknek, hogy Jézus Krisztus él. Némi hitre van szükség ahhoz, hogy önök és Isten szeretete közel kerüljön egymáshoz. Nem kell mindent érteniük. De ha egyszer azt mondják: "Igen, Jézus, köszönöm, hogy meghaltál értem; kérlek, jöjj be az életembe", akkor Krisztus készséggel megteszi. Akkor meg fogják tapasztalni azt, amiről eddig beszéltem. Sokáig én is csak gondolkodtam róla, mielőtt megértettem, hogyan kell befogadni Jézust. De most már bizonyságot tehetek önöknek Isten szeretetéről és megbocsátásáról, amely Krisztusban található.

A Biblia így foglalja össze az evangéliumot 1 Korinthus 15,3-5-ben: "Elsősorban azt hagytam rátok, amit magam is kaptam: Krisztus meghalt a bűneinkért, amint az Írás mondja. Eltemették és harmadnapon föltámadt. Ez is az Írás szerint. Megjelent Péternek, azután a tizenkettőnek."

Fiát, Jézus Krisztust adta, hogy a kereszten meghalva bűnünk teljes fizetsége legyen. Mindenki vétkezett, és híjával van az Isten dicsőségének. Róma 3,23

alt

Fogadják be Krisztust

1. Jézus mondta János 1,12-ben, hogy "mindazoknak, akik befogadták, hatalmat adott, hogy Isten fiaivá legyenek, azoknak, akik hisznek nevében." Hogy Isten családjának tagjaivá válhassanak, be kell fogadniuk Jézust az életükbe. Tudniuk kell, hogy ajándékot fogadnak el.

Isten Ajándéka

2. Az Efezus 2,8-9-ben ez olvasható: "Hiszen kegyelemből van üdvösségetek a hit által, és ez nem tőletek van: Isten ajándéka ez; nem cselekedetekért, hogy senki se dicsekedjék". Mint láthatják, amikor befogadják Krisztust, Isten felajánlott ajándékát fogadják el. Ez nem cselekedeteken alapszik. Ez azért van így, hogy senki se dicsekedjék. Ha Isten családjának tagjaivá váltak azáltal, hogy befogadták Jézust, mint személyes Megváltójukat, ennek jó cselekedetek és megváltozott élet lesz a következménye - de a jócselekedetek nem képesek létrehozni ezt a kapcsolatot.

A választásuk

3. Isten ajándékát egyszerű elfogadni. A Jelenések könyvében (3,20) ezt mondja Jézus: "Nézd, az ajtóban [életed ajtajában] állok és zörgetek. Aki meghallja szavamat és kinyitja az ajtót, ahhoz bemegyek és vele étkezem, ő meg velem." Jézus azt mondja, hogy ugyanúgy fog bejönni az önök életébe, mint amikor kinyitják az ajtót, s behívnak valakit az otthonukba. Ezt nevezi a Biblia "újjászületés"-nek, ami azt jelenti, hogy Isten családjába születnek, s annak részévé válnak.

Hogyan lehetnek biztosak

4. A Biblia (1 János 5,11-12-ben) ezt írja: "Ez a bizonyságtétel pedig az, hogy Isten örök életet adott nekünk, és ez az élet az Ő Fiában van. Akié a Fiú, azé az élet; akiben nincs meg Isten Fia, az élet sincs meg abban."

EGY KÉRDÉS: befogadták Isten Fiát?

A következő ima által Isten családjának tagjaivá válhatnak, teljes bocsánatot nyerhetnek és megkaphatják az örök élet ajándékát. Lassan olvassák.

Istenem, bevallom, hogy bűnös vagyok, és megértem, hogy a bűnöm elválaszt Tőled. Hiszem, hogy Jézus, Isten lévén, megfizette a büntetést minden bűnömért, amikor meghalt a kereszten és feltámadt a halálból. Uram Jézus, köszönöm neked, hogy meghaltál értem. Kérlek, bocsásd meg a bűneimet. Megtérek útjaimból, és meg akarom változtatni az irányt, amelyben életem halad. És most, Uram Jézus, kitárom életem ajtaját, s megkérlek, jöjj be az életembe,' mint Uram és Megváltóm. Csakis tőled remélem a bűneim bocsánatát és az örök élet ingyenes ajándékát. Ámen.

MOST VONULJANAK FÉLRE, ÉS MONDJÁK EL EZT AZ IMÁT ISTENNEK - CSAK KETTEJÜK KÖZÖTT.

Ha elmondták az imát és behívták Jézust az életükbe, biztosak lehetnek abban, hogy Isten gyermekeivé és örök családjának tagjává váltak. "Bizony, bizony mondom néktek: - mondta Jézus, (mint azt János 5,24 írja) -, aki hallja az én igémet, és hisz abban, aki elküldött engem, annak örök élete van; sőt ítéletre sem megy, hanem átment a halálból az életre." Ez világosan azt jelenti, hogy ha Krisztusra bízzák bűneik megfizetését és befogadják Őt az életükbe, nem fognak megítéltetni.

Mikor kezdődik tehát az örök életünk?

Az örök élet mindannyiunk számára abban a pillanatban kezdődik, amikor hiszünk. Kérem önöket, jegyezzék meg a következőt: ezek az állítások Isten Igéjén alapulnak, nem azon, amit éreznek.

Ne hagyatkozzanak az érzéseikre

Isten Igéjének, a Bibliának ígérete - nem az érzéseink - a mérvadó. A keresztény ember Isten és Igéje megbízhatóságába vetett hit (bizalom) által él. Ez a vonatot ábrázoló rajz a tények (Isten és Igéje), a hit (Istenbe és Igéjébe vetett bizalmunk) és az érzések (hitünk és engedelmességünk eredményei) közötti kapcsolatot szemlélteti (János 14,21).

alt

A vonat megy az utolsó kocsival, de nélküle is. Értelmetlen lenne azonban a vonatot az utolsó kocsival húzni. Ugyanígy nekünk mint keresztényeknek sem szabad az érzéseinktől függenünk, hanem ehelyett Isten megbízhatóságába és Igéjének ígéreteibe kell vetnünk hitünket (bizalmunkat). Ha befogadták Jézust, akkor Ő bejött az életükbe, akár érzik, akár nem. A hitüknek Isten Igéjének bizonyosságán kell nyugodnia, bármit mondanak is az érzéseik. A pillanat, melyben hit által befogadták Krisztust, akaratuk döntése volt; és amint ezt megtették, sok dolog történt:

1. Krisztus bejött az életükbe.

"Nézd, az ajtóban állok és zörgetek. Aki meghallja szavamat és kinyitja az ajtót, ahhoz bemegyek és vele étkezem, ő meg velem." Jelenések 3,20 "Velük akarta közölni Isten, micsoda fönséges gazdagságot rejt a pogányok számára ez a titok: Krisztus bennetek a megdicsőülés reménye." Kolosséiakhoz 1,27.

2. Bűneik megbocsátást nyertek

"Ő szabadított meg minket a sötétség hatalmából, és ő vitt át minket szeretett Fiának országába, akiben van megváltásunk és bűneink bocsánata." Kolosséiakhoz 1,13-14

3. Isten gyermekei lettek.

"Akik pedig befogadták, azokat felhatalmazta arra, hogy Isten gyermekeivé legyenek, mindazokat, akik hisznek az ő nevében..." János 1,12

4. Örök életük van.

"Bizony, bizony mondom néktek: aki hallja az én igémet, és hisz abban, aki elküldött engem, annak örök élete van; sőt ítéletre sem megy, hanem átment a halálból az életre." János 5,24

5. Isten megváltoztatott.

"Ezért ha valaki Krisztusban van, új teremtés az: a régi elmúlt, és íme: új jött létre." 2 Korinthus 5,17

remélem elég kielégítő volt a válasz.