Miyen egy ortodox szertartás? Mennyiben különbözik a görög katolikus liturgiától?

bizánci szertartás: Bizáncban a 4-10. században kialakult rítus, mely az egész keresztény Keleten elterjedt. - Akkor kezdett kialakulni, amikor Bizánc cs-város és pátr. székhely lett. A 4-6. sz: számos bizánci pátr. (Eudoxiosz, Nazianzi Szt Gergely, Nektáriosz, Aranyszájú Szt János, Nesztoriosz) Antiochiából, ill. a kappadókiai Kaiszareiából jött a főv-ba. Bizáncnak korábban lit. hagyományai nem voltak, e főpásztorok saját városaik lit. gyakorlatát vezették be, mely itt új formákkal gazdagodott. A bizánci szertartásban a Nagy Szt Vazulról és Aranyszájú Szt Jánosról elnevezett euch. lit. terjedt el, de nagyböjtben egyes napokon az előszenteltek liturgiáját végzik. A többi szert. kialakulására hatottak a Jeruzsálem melletti Szt Szabbasz-ktor szerz-ei és a szír-melkita költők alkotásai. E szerzők közül nevezetesebbek: Romanosz Melodosz, Krétai Szt András, Damaszkuszi Szt János és Koszmasz Hieroszolümitész. Szt Szabbasz a szerz-ek számára a szert-ok végzésének szabályait tartalmazó kv-eket szerk. E szerzők alkotásai (kontakion, kánon, himnusz), valamint Szt Szabbasz kv-ei csakhamar eljutottak a bizánci Sztudion-ktorba, mely a 9. sz elejétől az egyh. költ. és a képrombolás elleni harc egyik legjelentősebb közp-ja volt. A ktor szerz-ei (Theodorosz Theophanész és Joszéph) Szt Szabbasz rendelkezéseit kiegészítve, összáll. az istentiszt-ek végzésének szabályait tartalmazó kv-eket: a tüpikont, az oktoékhoszt (nyolchangú énektár), a triódiont (böjti énektár) és a pentekosztáriont. - 842: a képtisztelők győzelme után e lit. kv-ek alapján kezdték végezni a szert-okat a bizánci szegyh-ban, majd az egész birod-ban. A 10. sz. elejéig véglegesen kialakult és egységessé vált a bizánci szertartás. A 12-14. sz: bevezettek néhány újítást (pl. növekedett a diákonus szerepe, a kenyér és a bor előkészítése mise előtt szinte önálló szert. lett), de ezek a lényeget nem érintették. A bizánci szertartás fejlődését befolyásolták a mariológiai viták és a képtiszt-tel kapcsolatos küzdelmek is. Az előbbiek ellenhatásaként a bizánci szertartásban páratlan mértékben kifejlődött a Mária-tiszt. Az Istenanya tiszt-ére új ünnepeket vezettek be; üdvösségtört. szerepét himnuszok sokaságával örökítették meg. A képtiszt. visszaállítása után került a tp-okba az ikonosztáz. A bizánci szertartás előírásait és fegyelmi rendjét számos zsin. is szabályozta. Legismertebb közülük 692: a trullai zsinat. A bizánci szertartás elterjedt az egész bizánci birod-ban és annak határain túl is. Az alexandriai, antiochiai és jeruzsálemi patriarchátus ter-én élő melkiták a 9-12. sz: átvették a bizánci szertartást, és a gör. hittérítők messze földön elterjesztették. - A bizánci szertartásnak az idők folyamán, elsősorban nyelvi alapon, számos válfaja keletkezett. Ortodox változatok, melyek egymástól csupán a lit. nyelvében v. néhány helyi szokásban különböznek: albán, bolgár, észt, fehérorosz, finn, gör., grúz, japán, kínai, lett, magyar, melkita, orosz, rumén, ruszin, szerb, ugandai, ukrán rítus. A bizánci szertartás kat. változatai: albán, bolgár, délvidéki, szerbek uniója, fehérorosz, gör., italo-albán, magyar, melkita, orosz, rumén, ruszin, szlovák, ukrán rítus. Ezek bizonyos helyi sajátosságok bevezetése mellett ált. megőrizték a bizánci szertartást.

Szinte semmiben sem különbözik a bizánci rítusú ortodox szertartás a bizánci rítusú katolikus (görögkatolikus) szertartastól. Természetesen ahol hitbéli eltérések vannak, ott mindkét fél a saját változatában használja a hittételeket. Pl. az ortodoxok a Hiszekegyet az eredeti változatban mondják, a katolikusok pedig a filioque kiegészítéssel.