Milyen vallás az ágostai vallás?

Az Ágostai hitvallás , az evangélikus egyház egyik legfontosabb hitvallási irata, a reformáció jelentős dokumentuma, a legfontosabb lutheri hittételek összefoglalása. Az „ágostai” elnevezés Augsburg város latin nevének (Augusta) egykori magyaros változatára utal.

Az ágostai hitvallás 28 cikkben két részből áll. Az első rész 21 cikke a schwabachi cikkek alapján a legfőbb keresztény hittételeket tárgyalja. A második rész 7 cikkből áll, ezek a torgaui cikkek alapján felsorolják a katolikus egyház gyakorlatában jelenlevő, a Szentírással ellenkező téves tanokat.

Isten

Szentháromság: Isten, Krisztus, szentlélek egy

Eredendő bűn: Minden csecsemő eredendően bűnös kívánságokkal születik.

Krisztus Isten és ember egyszemélyben. Krisztust halála engesztelő áldozat a minden ember bűnéért. Ő a világ végén fog megjeleni, hogy ítéletet tartson, halottakat támaszon fel. Akkor a választottaknak örök életet ad. A istentelenek és az ördögöket ítélete, az örök gyötrődés lesz.

Megigazulás: Nem lehetséges a hívő saját erejéből, érdemszerző cselekedetek alapján. A megigazulás hit által történhet.

Szentségek és egyházi szolgálatok. Isten szaván és a szentségeken keresztül kapja a hívő a szentlélek ajándékát.

Engedelmesség: jó cselekedetek azért szükségesek, mert ezeket Isten kívánja követőitől.

Egyház. Az egyház a szentek gyülekezete mely mindig megmarad. Keverednek a hívők közé gonosz képmutató emberek is. Egységéhez szükséges, hogy egyetértés legyen a tanításban. A szertartások különbözősége az egyház egységét nem befolyásolja.

Keresztség. Az üdvösséghez szükséges ez által adja Isten a kegyelmét.

Csecsemőkeresztelő: A gyerekeket a csecsemőkeresztelő által ajánlja fel a hívő Istennek, és csak ezután tisztulhatnak meg a bűnös kívánságaiktól, az eredendő bűnösségüktől, illetve így kerülnek Isten kegyelmébe.

Úrvacsora. Krisztus teste és vére az úrvacsorában valóságosan jelen van.

A bűn oka az ördög és az "istentelenek" akarata.

Gyónás. A külön feloldozás szükséges, a rendszeres bűnmegvallással való feloldozás viszont nem szükséges. (elég megbánni és Istennek megvallani a bűnöket)

Bűnbánat. Ha a hívő a keresztség után bűnt követ el, újra részesülhet bűnbocsánatban, ennek feltétele a megtérés. A bűnbánat részei: A bűn okozta töredelem, rettegés, feloldozás, hit, bűnbánat gyümölcsei: jócselekedetek

Szentségek: Istennek a hivők felé való jóakaratának jele. Célja a hit erősítése.

Egyházi rend. Csak az taníthat és szolgáltathat szentségeket az egyházban, akit ezzel egyházi vezetők hivatalosan megbíztak.

Világi dolgok A hívőknek engedélyezett: hivatalt viselniük, bíráskodniuk, császári és más, érvényben levő törvények szerint ítélkezniük, jogos halálos ítéleteket hozniuk, jogos háborút viselniük, katonáskodniuk, törvényes szerződést kötniük, saját tulajdonnal rendelkezniük, a hatóságok kívánságára esküt tenniük, házasodniuk és férjhez menniük.

Szabad akarata: Az emberi akaratnak van szabadsága, arra hogy becsületes világi életet tudjon folytatni.

A szentek tisztelete nem bűn de a hozzájuk való imádkozás helytelen.