Van olyan keresztény egyház, felekezet, melynek tagjai úgy gondolják, hogy csak egyedül ők üdvözülhetnek?

"Illetve mi az üdvösség feltétele a különböző egyházak/vallási közösségek szerint?"

Katolikus (ha jól tudom ortodoxok is így gondolkodnak) felfogás szerint az üdvözülés nem egy pont, hanem egy folyamat. Ehhez hozzátartozik nyilván a hit, a sákramentumok vétele, a jó cselekedet, stb.

Protestánsok szerint az ember saját maga nem "érhet fel" Istenhez, a Jézusba mint Megváltóba vetett hit az egyetlen feltétele az üdvözülésnek. Na de miután valaki megvallotta hogy Jézus a Megváltó, utána természetesen nekik is fontos hogy az emberek megváltoztassák az életüket...

"Ha a bizonyos közösséghez való tartozás nem az üdvösség feltétele, akkor az a közösség mivel ad többet a többi felekezetnél?"

Én református vagyok, így csak a saját nevemben szeretnék e kérdésben nyilatkozni. Szerintünk (ahogy az előbbiből is kiderül) a Krisztushoz való tartozás az üdvösség feltétele, nem a református egyházhoz való tartozás. Egyszerűen úgy gondoljuk, hogy teológiai kérdésekben nem a (katolikus) egyház hagyományai a fontosak, kizárólag a Biblia. Katolikusoknál (és ortodoxoknál) a Biblia "csak" egy nagyon fontos könyv, de a hagyományok ezzel egyenrangúak.

Igen, van, de a Biblia ezt nem támasztja alá. Ha már megemlíttettek a jehovisták, én is megemlíteném, hogy nem ők voltak az elsők, akik a saját felekezetük egyetemességében hittek, hanem azok, akik a mai napig egyetemesnek nevezik magukat.

Egészen biztosan van azonban egy mennyei statisztika arra vonatkozóan, hogy egyes felekezeteknek hányad része újjászületett keresztény, és hányad része tud megállni végig a kegyelemben. Ez az, ami az egyes felekezetek közötti valódi megkülönböztetés mutatója, ez a statisztika azonban nem hozzáférhető. Ezért minden esetben az egyén felelőssége, hogy melyik felekezet hajóskapitányára bízza az életét. Csendes vizeken hajózva ez nem annyira kontrasztos. Ám vihar esetén meglátszik, hogy jó volt-e a döntés vagy nem. Akkor azonban már késő korrigálni, ezért az embernek időt és energiát kell befektetnie a tájékozódásba, mert a saját és szerettei élete múlhat a döntésen.

Az újabb alapítású, neoprotestáns kisegyházak közül a legtöbb úgy gondolja, hogy csak ők üdvözülhetnek. Némi variációt jelentenek a pünkösdisták (köztük a hitgyüli is), akik úgy gondolják, hogy csak ők üdvözülhetnek, meg a zsidók, mert a zsidókat továbbra is kiválasztott népnek tekintik.

A történelmi protestáns egyházak legtöbbje úgy véli, ahogy azt előttem is írták, hogy a Krisztushoz tartozás a feltétel, de nem feltétel egy meghatározott felekezethez tartozni.

Katolikus és ortodox tanítás szerint Krisztus mindenkiért meghalt a kereszten, tehát minden embernek lehetősége van üdvözülni.

Azoknak is, akik nem ismerik tételesen a krisztusi tanítást, de megtartják az alapvető erkölcsi útmutatásokat.

Az egyház azonban nem foglalkozik azzal, hogy hogyan üdvözülnek az egyházon kívüliek, ezért nem is dolgozott ki erre nézve részletes teológiát. Értelemszerűen az egyháznak az a dolga, hogy a saját tagjainak üdvösségét segítse elő.

# Aperrimus

"Igen, van, de a Biblia ezt nem támasztja alá. Ha már megemlíttettek a jehovisták, én is megemlíteném, hogy nem ők voltak az elsők, akik a saját felekezetük egyetemességében hittek, hanem azok, akik a mai napig egyetemesnek nevezik magukat."

Fogalomzavarban vagy. Az egyház egyetemessége nem azt jelenti, hogy az egyházon kívül nincs üdvösség.

Egyébként pedig, miután ezer évig csak egyetlen egyház létezett, nincs abban semmi különös hogy ez az egyetlen egyház tekintette magát egynek is, szentnek is, egyetemesek is és apostolinak is. Egyszerűen nem volt egy másik egyház, amelyik ugyanezt mondhatta volna magáról ;)

Érdekesnek tartom a tényt, hogy a magam részéről soha nem hallottam egyetlen Hit Gyülistől sem azt a véleményt, amit az ellenség akar a szánkba adni, miszerint egyedül a Hit Gyülekezete Isten gyülekezete, a többi nem is létezik Isten számára. Valószínűleg ez már így is marad, mivel a Hit Gyülekezete nem tartja magát egyedül üdvözítőnek, ám a gyűlölködő emberek ebben az esetben sem engedik, hogy a tények belemaszatoljanak a véleményükbe. Kár értük!

Azt azonban határozottan gondolom, hogy azok a felekezetek, amelyek tagjai rendszeresen a rágalmazás útjára tévednek, és ott előszeretettel időznek is, anélkül, hogy a szószékről megintenék őket, azok nemhogy egyedül nem, de sehogy sem üdvözítik a híveiket, legalábbis azon az emeleten nem, ahol ez tömeges méretekben meg tud történni.

A mormonok szerint

1. Mindenki feltámad függetlenül attól, hogy bűnös-e vagy sem és elnyeri az egyik királyságot. A legbűnösebbek is méltók a telesztiális dicsőségre, kivéve aki tökéletes tudás birtokában tudatosan szembefordult Istennel és megtagadta a Szent Lelket.

2. Minden jó ember üdvözül, vallásától függetlenül. (Bejut a terresztriális dicsőség királyságába, Jézus jelenlétébe.)

3. Viszont csak aki érvényes (mormon) papsági felhatalmazás által vízben teljes alámerítéssel megkeresztelkedik, az dicsőülhet meg a celesztiális birodalomban. Viszont éppen ennek elnyerése érdekében a halottakért is megkeresztelkednek, akik életükben nem voltak mormonok, hogy azok is megdicsőülhessenek.

4. A mormonok még a megdicsőülés felett is hisznek egy magasabb szintben: a felmagasztosulásban, amihez viszont az örökkévalóságra való elpecsételés is szükséges. Mondanom sem kell, hogy ezt is elvégzik a halottakért is, nehogy valaki eltérő vallási nézetei miatt bármiféle hátrányba kerülhessen.