A Zsidók miért nem fogadják el Jézus Krisztust megváltójuknak?

# 19

"Ugyanez röviden összefoglalva: mert Mohamed nem része a keresztény vallásnak."

Persze. Röviden összefoglalhatjuk úgy is a dolgot, hogy Mohamed nem volt keresztény, pedig lett volna rá lehetősége, és akkor most akár még szentként is megemlékezhetnénk róla a liturgikus év adott napján :)

"És ha a kérdezônek elsôlépésben ezt a - amúgy nem egy húú, de összetett - dolgot sikerült már megemésztenie, akkor onnan már csak egy apró lépés ráeszmélni, hogy a kérdésére a válasz meg az, hogy Jézus meg nem része a zsidó vallásnak."

Ebben nincs igazad. A kérdező kérdése jogos. (Illetve jóhiszeműen értelmezhető úgy is, hogy jogos legyen.)

Az ószövetségi zsidó vallás a messiás-várásra épül, Jézussal pedig vagy eljött ez a messiás vagy nem. Korábban már írtam, hogy a zsidóság marha nagy hányada meg is tért Krisztushoz, és keresztény lett, mert elfogadták őt a várva-várt messiásnak.

Ebből a szempontból tehát jogos megkérdezni, hogy akik nem ismerik el Jézust messiásnak, azok milyen paraméterek alapján nem ismerik el annak. (Mert azt viszont tudjuk, hogy akik elismerik Jézust messiásnak, azok milyen paraméterek alapján ismerik el annak.)

# 18

Üdv! Persze, ebben igazad van, a tíz elveszett törzs nem mind veszett el, ha jól emlékszem ötről-hatról tudjuk, hogy hova lettek. Lehet, hogy hétről is. De a többi tényleg "elveszett".

Azért a görög nyelv jelentőségét nem kell lebecsülni az akkori zsidóságban, hiszen például magát az Ószövetséget is előbb görög nyelven kanonizálták, és csak hosszú évszázadokkal később a héber-arámi szövegkorpuszt.

Vagy például Pál apostol is görög nyelven írt a különböző gyülekezeteknek, a teljes mértékben zsidó származású keresztény közösségeknek is.

"Ebből a szempontból tehát jogos megkérdezni, hogy akik nem ismerik el Jézust messiásnak, azok milyen paraméterek alapján nem ismerik el annak."

De ugyanezt a kérdést pont ugyanúgy feltehetnék a keresztényekkel és Mohameddel kapcsolatban.

A Korán szerint Mohamed pont ugyanúgy a kereszténység továbbviteleként hirdette a saját tanításait, mint ahogy az Újszövetség szerint Jézus a zsidó vallás beteljesítésének hirdette a sajátját.

Tehát kb. pont olyan erővel mondhatná egy keresztény az iszlámra, hogy ja persze, ez a 2.0 javított verzió, extra mod-okkal kiegészítve, mint ahogy egy zsidó mondhatná, hogy persze, akkor az Újszövetségben leírtak is biztos úgy történtek, és az abban szereplő Jézus valóban verzió frissítette a zsidóságot.

"A Zsidók miért nem fogadják el Jézus Krisztust megváltójuknak?"

1) Ott kezdõdik, hogy KRISZTUSNAK nem fogadjuk el. ( Krisztus ( magyar ) <- Cristus ( lat ) <- Chrystos <- ( gör ) = M'siach ( heb מְשִׁיח משיח ) = Felkent ( magyar ) ) A szó csak Sámuel két könyvében 18 szor fordul elõ, igaz, ebbõl néhányszor mûveletként, amikor felkenik Sault, stb, de máskor meg kifejezetten "az ÚR felkentje" ( משיח יהוה - M'siach Adonáj ) .

"Krisztus" tehát "A Felkent" ( HaM'siach ) vagyis az ÚR felkentje. Ezt mondták egyébent valamennyi királyra, az ókori Izraelben ugyanis a király attól lett király, hogy a Próféta, vagy a Fõpap felkente. A királyk azonban egyszerüen csak Felkentek "A" nélkül.

"A Felkent", vagyis a Messiás az, akit az ÚR megigért, aki majd az idõk végén fog eljönni, helyreállítja Dávid Királyságát és Igazságot tesz ( megállapítja, kik az igazak és kik mélatlanok az Eljövendõ Világra ( pl, mert bálványimádók ) ).

Úgy gondolom, hogy ebbõl világos, Mirjam fia, ( Jogilag Yesu ben Yoszéf ) nem felelet meg ennek. Egyebek között azért, mert tanításaiban - bár eleinte kifejezetten a Tórát tanította és a zsidóság valódi tartalmát - utóbb eltért a Tórától. Pl: eltekintett a "kézmosástól". Azért tettem idézõjelbe, mert a rituális kézmosás, ontosabban kézleöntés valójában nem giiéniai mûvelet, a tisztasági kézmosás UTÁN követkazik, rendeltetése: a kezek MEGSZENTELÉSE, ami kötelezõ 1) imádkozás elõtt, 2) tanulás, könyvolvasás elõtt, 3) étkezés elõtt ( az étel az Szent, áldott Õ, adománya, ezért az is szent, ezért kell elõtte a kezeket megszentelni. És persze áldást mondani, azzal "fiztünk" érte, anélkül megenni = lopás ).

2) a Talmud egy helyütt ír egy bizonyos Yeshuról, aki ellen a vád az volt, hogy

+-------------------------------------------------------------+

| "varázslatot gyakorolt ​​és Izraelt hitehagyásra csábította", |

+-------------------------------------------------------------+

ezért megkövezésre ítélték, majd felakaszottták ( a holttestét ) Pesach előestéjén.

Ez így akár Jézusról is szólhatna, tevékenysége indokolja a vádat, az ítéletvégrehajtás idõpontja is az ismert, viszont a módja más, mint ami az evangéliumokban van.

Mindenesetre arra, amit az Evengéliumok szerint tanított és tett, kivált tevékenysége vége felé, a Tóra szellemében megáll a fenti vád és ezért nem fogadhatjuk el Messiásnak.

Viszont néhány dolgot leszámítva elfogadhatjuk mélyen hívõ, igen tanult és bölcs zsidónak, ha eltekintünk azoktól, ahol eltért a tórától, akár rabbinak, ahogyan szólították is.

A Müncheni kézirat ( Frországból származik, 1342-bõl [link] ) hozzáteszi, hogy "a Názáreti", egy firenzei kézirat pedig, hogy Shabbat elõestéjén.

Mindenesetre az egyházi cenzúra - amíg erre volt hatása - kitöröltette ezt a részt, ezért az un Vilnai Standard kiadásban nincsen, így az e-daf.com on sem és persze, más kiadásokban sem, csak az újabbakban.

Az oldal a Soncino kiadásban: [link] ) - [link] a szöveg onnan, hogy "MISHNAH. IF THEN THEY FIND HIM INNOCENT ..." ( a rész az ítélkezéssel es annak végrehajtásával foglalkozik. )

A héber-arameus: [link] ( a teljes VI. fejezet, de eleggé az elején van, illeve konkréan az az oldal: [link] közepe táján, onnan, hogy דף מג, א משנה

Hogy szó ne érje a ház elejét, megjegyzem, a almud több más helyen is ír olyasmit, ami szólhat akár Jézusról is, de akárcsak az idézett, valmennyi máig vitatott és nem én leszek, aki eldönti. :D

+++++++++++

Az elõzõkhöz néhány megjegyzés:

1) Az elveszett törzseket csakugyan így emlegetjük, mert az asszír hódításkor volta akik elmenkültek, sokakat az asszírok hurcoltak el, vay elûztek. Rróluk nem maradt fenn adat, az asszírok sajnos e tekintetben igen trehányul jártak el.

Csakugyan igaz, hogy az utóbbi idõben néhány közösség álítota, hogy ennek, vagy annak az elveszett törzsnek a leszármazottja. Azt viszont nem tudom, mennyire elfogadottan bizonyítottak ezek az állítások.

( Hogy egy - állítólag - magyar zsidó miért pont egy üzbegisztáni közösséghez akar tartozni, az nem teljesen világos, de miért kellene nekem mindent értenem? :) )

2) A római birodalom hivatalos nyelve nem csak a latin volt, hanem a görög is. Ezenkívül sok zsidó élt kifejezetten görög területen, pl Cypruson, Alexandriában, stb. Így érthetõ, hogy az isz. 1.sz-ban jóval többen beszéltek görögül, mint régebben gondolták. Nem csak hellénizmus felé fordult zsidók.

Mellesleg az arameust akkoriban az eg+ész Keleten nagyon sokan értették és beszélték ( persze helyi "tájszólásban" ), így érthetõ, hogy amikor a tanítványok Savuotkor prédikálni kezdtek ( természetesen arameusul ), mindenki értette. :)

( MIntha ma valaki angolul kezdene magyarázni - najó, nem Magyarországon, hanem valami civiliált környéken. )

Ja, a "kufár" az teljesen magyar köznyelvi szó, azt jelenti: kereskedõ. ( A Szentélybe tényleg nem igazán való - más kérdés, hogy olyat viszony nem hallottam, hogy a Dohány elõterébõl valaki korbáccsal kergette volna ki az ott CDt meg egyebet árusítókat. Viszont ortodox zsinikben nem ár´+usítanak semmit. )

3) Végül a fanatikusok számára ( akaik szerint "el kellett tenni láb alól" ) megjegyzem, hoy abban az idõben tucatszám, ha nem százszám léptek fel különféle önjelölt "próféták" és "messiások", így akár az is lehet, hogy az evangélisták ezekbõ fabrikáltak végül egy darab személyt.

+++

Off, de nem lényegtelen: élõszóban sokan babéznek és nem tartjuk helytelennek, mert vannak tályak, ahol nem is léteik -ban, -ben. Viszont írásbaN bántó, ha valaki következetesen azt írja, hogy mi van az írásba. Ha iskolai dolgozatbaN, akkor az nyilván tele van pirossal és a helyesírás karó.

Kedves Neddudginak!

Jézus az írott Törvényt soha nem hágta át. A szóbeli Tórához vegyes volt a viszonya, és az evangéliumok is lejegyzik az erről szóló vitáit amikor egyes szóbeli tanokat elvetett. Ilyen pl. a Neddudgi által említett kézmosás kérdése, amelyet Jézus korában is csak a legortodoxabb zsidók (farizeusok) tartottak meg.

Jézus nem volt farizeus, és nem tartotta a szóbeli Tórát a Mózesi Törvény egyetlen kompetens magyarázatának. Ez nem jelenti azt, hogy az egészet elvetette, ellenkezőleg. A háláchikus érvelései azt bizonyítják, hogy némely szóbeli tant megtartott és helyeselt. Pl. Étkezés előtt mindig áldást mondott, megtartotta a Chánukát, és Peszachkor elénekelték a tanitványokkal a Zsoltárokat. Ezek benne vannak az evangéliumokban. A kézmosást viszont nem tartotta kötelező erejű parancsnak, és azzal hogy nem tartotta be, nem sértette meg a Mózesi Törvény egyetlen parancsát sem.

Sem az étkezés előtti kézmosás, sem az imádkozás előtti kézmosás nem vezethető le az írott Törvényből, és Jézus sem tartotta kényszerítő erejű parancsnak, ellenkezőleg. Azért konfrotált a farizeusokkal mert isteni tekintélyű parancsra emelték. Emberi rendeletnek, túlszabályozásnak minősitette amely felesleges terhet ró az emberekre. Más szóbeli parancsokat meg azért itélt el, mert gyengitik Isten parancsát (pl. a szülői tiszteletet), hiábavalóvá teszik az Istenfélelmet, megfosztják az embereket az áldástól és eltávolítják az emberek szívét Istentől.

Forrás: Ruff Tibor "Az Újszövetség és a Tóra viszonya" disszertáció. Pdf-ben letölthető.

A kérdés nem az volt, hogy monthetõ, vagy sem, hogy a kereszténység jó, vagy sem, hanem, hogy "A Zsidók miért nem fogadják el Jézus Krisztust megváltójuknak?"

A lényeg:

1) Tett és tanított olyasmiket, amiket a Szent Felkentje nem tehetett volna és nem taníthatott volna

2) A Tanakh ( "Ószövetség" ) ír Messiásról, de arról nem, hogy bejelentkezik, hogy "majd visszajövök".

Csak néhány példát említettem, de több is van, ahol valamire figyelmeztették és azt mondta, nem kell figyelembe venni ( zanza ).

Ami a Szóbeli Tórát illeti, nem tudhatjuk egész pontosan, hogy akkor mit taartalmazott, mivel leírni csak kb 200 évvel késõbb kezdték. Akkoriban fel sem merült a leírása, nehogy vki ugyanolyan szentnek tartsa, mint az Írott Tórát. Csak a szentély pusztulása után, a szétszóratás miatt látták szükégesnek, nehogy feledésbe merüljön. Késõbb sok részlete sajnos áldozatul esett az gyáz cenzúrájának.

Viszont a farizeusokról nem csak azt mondta, hogy vizet prédikálnak és bort isznak, hanem azt is, hogy

"Az írástudók és a farizeusok Mózes tanítói székében ülnek. Tegyetek meg és tartsatok meg ezért mindent, amit mondanak nektek" ( Mt 23:2-3 )

Konkrétan, a kézmosás a 613-ban valóban csak a papokra nézve kötelezõ ( a pozitíok között a 24. ), sajnos most nincs idõm utánanézni, hogyan mondja a halakha ( a Mishna, illetve a Talmud, a Szóbeli Tóra ) de amennyit eddig olvastam, ha valamire azt mondja "halakha" ( vallásjogi törvény ), azt minden esetben a Tórából vezeti le.

Igaz, egy nagyobb tudású rabbinak joga van felülbírálni valamit, amit olyan mondott, akinél õ többet tud. Arról azonban sehol nincs egy szó sem, hogy az adott esetben bizonyítást nyert volna, hogy nagyobb volt a tudása ( az enyémnél lehet, de nm én mondtam a szabályt .) ).

"Sem az étkezés előtti kézmosás, sem az imádkozás előtti kézmosás nem vezethető le az írott Törvényből"

DE.

A pozitíok között a 9. A Szent Nevének megszentelése (Leviticus 22,32), amibõl övetkezik a tiszteletadás mindennek, ami Tõle jön ( étkezés, tanulás, olvasás ) és ami Hozzá szól ( ima ).

( Eltekintve a praktikumtól ( a könyv elõbb-utóbb nagyon elkoszolódna ), és a higiénia mell´~ozésébõl adódó veszélyektõl. Mondom, mindezt csak mellékesen említjük, mert a Tórából a szentség következik. )

És ismétlem, csak néhány példa, de van nem egy, ahool kifejezetten eltért a Tórától.

Ilyen pl amit # 27 tegnap 19:42 által "maró gúnnyal" említett, hogy "Szombaton gyógyított".

Ez magában véve nem biztos, hogy bûn, mert ha éleveszély LEHET, az életmentes kötelessége felülírja a Szombat tilalmait ( Talmud - Moed rend - Yoma traktátus 83a oldalán mishanában, a Tórából levezetve az utána következõ gemara vége felé ), csakhogy NEM volt életveszély, a béna nem halt volna meg a Szombat kimeneteléig ( ha addig éveken át megvolt ). És a Szombat törvéenye talán a legszigorúbb, legfontosabb, nagyon oskszor ismétli a Tóra "Szombatjaimat tartsátok meg". ( Igaz, kb annyiszor azt is, hogy "semmiféle vért ne egyetek" és majdnem annyiszor, hogy "ne fõzd a gödölyét nayjának tejében". )

( Azt igazán csak nagyon halkan és zárójelben, hogy a halott feltámasztását a korabeli nép mi egyébnek láthatta volna, mint varázslásnak és hadd ne írjam, mit ír errõl az Írott Tóra. )

Hasonlóképp a kalászok esetében sem volt, abba, hogy éhes vagyok, estig nem kell belehalni ( többször kipróbálva, most is éhes vagyok, mert rég volt ebéd :) ( nyugi, lenne mit, csak eddig nem volt mikor, pedig nem is vok apostol :) ) ).

Összefoglalva: nem az volt a kérdés, hogy Ruff Tibor hogy látja, hanem, hogy az akkori zsidók hogy látták és a késõbbi, mai zsidók hogy látják.

Ismétlem: függetlenül attól, hogy az elõzõmben idézett vád konkrétan Róla szólt-e, vagy sem, tevéekenységére megáll.

Ez az, amiért sajnos halálra kellett ítélni.

Annak, hogy nem fogadhatjuk el Messiásnak, ez csak egyik oka, bár szintén súlyos, hisz a Szent Felkentje kizárt, hogy olyat tegyen, amire a Tóra halálbüntit rendel.

Másik, talán még fõbb ok: a Tanakhban ( "Ószövetség" ) Messiásról van szó, de olyasmirõl, hogy bejelentkezik, hogy "majd visszajövök", olyasmirõl sehol.

Ettõl természetesen Te abban hiszel, amiben, de a kédés az volt, hogy mi, zsidók, miért nem fogadjuk el.

( Mellesleg nagyon nem szeretem az ilyen kérdéseket, mert a Tóra explicite mondja, hogy senkit nem szabad megbántani ( Lev 19. fej-ben, a szeretet parancsa környékén ), de azt is hogy hazudni sem szabad. Márpedig, ha ilyen kérdésre válaszolok, a kettõ közül legalább az egyiket el kell követnem. Lefeljebb mentegetõzhetek, hogy hát kérdezték, kérdés, hogy ezt mejd elfogadják-e? Félek székely Jánosnak van igaza, "Caligula helytaartója" c. drámájában a helytrtó ( öngyilkossága elõtt ) a darab uolsó ondatában azt mondja: "voltaképpen csakis ott van szükség mentségre, ahol nincs mentség". )

* pozitíVok

[link]