Mit tanít a RFORMÁTUS egyház a halálról, a halál utáni létről? Hogyan értelmezi a Bibliának ezekre vonatkozó szakaszait?

A halottak "alvását" a reformátusság hivatalosan elutasítja, ha hallasz ilyen ostobaságot reformátustól akkor az gyakran azért van mert nagyon alul marad egy vitában és kétségbeesetten kapálózik, de ha felhívod a figyelmét általában korrigálja magát

reformátusok szerint a halál után közvetlenül ítélet alá kerül az illető legyen az felmentő vagy terhelő, és ezen már soha semmi nem változtathat

A szentek megszólítását elutasítják, és úgy álltalában bármiféle halottét, pl temetésen a halott "jelképes" megszólítását is.

Szerintük a halottat nagyon szerényen kell eltemetni, és keveset foglalkozni vele, csak annyira hogy a hozzátartozókban ne keltsen megütközést h pl "anyám sírja egy szemétdomb lett"

a gyertya gyújtás és más szokások is tilosak elvileg, de manapság Magyarországon legalább is, ez már felhígult

Tartják ,hogy a megdicsőült szentek jelen vannak tudatosan Isten előtt, sőt imádkoznak is a földiekért, de megszólítani őket nem szabad

Bocs, az offért, azt ne tudom, mit tanít a református egyház, de arra tudok mondani egy jó (és rövid) angol nyelvű cikket, hogy mit ír erről a Biblia:

[link]

Református egyház "hivatalos" álláspontja bármivel kapcsolatban is a Heidelbergi Káté, meg a Második Helvét Hitvallás. Ezek ilyen témákat nem boncolgatnak, csak az "alapvető témákat". Általános nézet (amibe előbb említett okok miatt némi szabadság is belefér), ez:

-Halál után nincs alvás, nincs purgatórium, senki nem kísért még a Földön. Vagy "világosságban" halsz meg, vagy "sötétségben". Ez pedig Isten kegyelmén múlik, nem rajtad. Ami rajtad múlik, hogy Isten megígérte, hogy ha te Krisztusban bízol hogy helyetted is elszenvedett minden büntetést, akkor üdvösséget garantál neked.

-Krisztus második eljövetelekor viszont van ítélet. Nem ekkor dől el a sors, csak ekkor lesz kihirdetve. Ekkor új testet kapunk, "feltámadunk". Továbbá arról is ír a Biblia (2Korinthus 5:10), hogy tettek alapján jutalmat kapsz. Az üdvösség nem a tetteiden múlik reformátusok szerint hanem a hiteden múlik, de ezen kívül van szó jutalomról.

"Számomra ez a mondat tette világossá, hogy ha az üdvösségünk nem a mi tetteinktől függ, hanem csak a hitünktől, akkor miért is kell mégis a jóra törekedni, amennyiben tőlünk függ..."

Bár nem vagyok református, de megpróbálok erre válaszolni.

A protestáns felekezetek hagyományosan azt vallják, hogy csak a hit üdvözít "Sole fide". Azonban a hitből cselekedetek fakadnak. Ezt a Biblia is írja, majdnem pont szó szerint. Így ha nem társulnak hited mellé cselekedetek is, akkor megkérdőjelezhető hited is.

"5

"Isten megígérte, hogy ha te Krisztusban bízol hogy helyetted is elszenvedett minden büntetést, akkor üdvösséget garantál neked."

Akkor mégsem csak úgy "hasraütés szerűen" dönti el az Atya, hogy kit mire rendel? Hanem van úgymond szabad választásunk, hogy elfogadom-e vagy sem? És annak megfelelően munkálja ki a többit Isten?"

Az ebből a szempontból lényegtelen, hogy szabad akaratodból jön-e a hited, vagy Istentől származik.

""Az üdvösség nem a tetteiden múlik reformátusok szerint hanem a hiteden múlik, de ezen kívül van szó jutalomról."

Számomra ez a mondat tette világossá, hogy ha az üdvösségünk nem a mi tetteinktől függ, hanem csak a hitünktől, akkor miért is kell mégis a jóra törekedni, amennyiben tőlünk függ... "

Nem igaz. Igaz hited csak akkor lehet, ha cselekedeteidben is meglátszik.

Kedves Kérdező!

A jót azért tesszük,mert jó azt tenni.Nem a jutalomért,hanem magáért a jóért.

A jutalom,nem ugyanaz,mint az érdem.

A krisztusi kegyelem természetes,és következetes eredménye az engedelmesség az Üdvözítőnek.

Az nem érdemszerző,hanem következmény.