Keresztyének nektek voltak olyan dolgok, ami rettentően bosszantott még amikor "kezdő" hívők voltatok, vagy mielőtt hívők lettetek?

Én keresztyén családban nőttem fel, de csak felnőttként lettem nem csak névlegesen keresztyén.

Például emlékszem, hogy rettentően bökte a csőrömet 7 évesen, hogy miért van benne a tíz parancsolatban, hogy "tisztelt apádat és anyádat". Ugyanis a többi parancsolatot megtartottam (nem loptam, nem öltem...), de ezt igazan kihagyhatták volna (gondoltam én).

Vagy még egy ilyen élményem volt, amikor a kamasz kroromban a Bibliában 1 Korinthus 6-ot olvastam, ami a szexuális erkölcstelenségről szól. Ez is rettentően felháborított, mert korábban azt gondoltam hogy "jó hát legyen ez a legnagyobb bűnöm", Pál Apostol szerint viszont ez tényleg óriási bűn, mivel a tested a Szentlélek templova, amivel nem illik akárhogy bánni.

Harmadik ilyen eset az volt, amikor láttam embereket a keresztyénségről beszélni nyilvánosan. Akkor azt gondoltam, hogy jobb nem nagy feltűnést kelteni, vasárnap a templomban legyünk keresztyének, de azon kívül legyünk olyan mint mindenki más. Jézus viszont ennek ellenkezőjére hív el, hogy ne legyünk olyan mint mindenki más (persze nem arroganciából, hanem szeretetben útmutatásként), és hogy hírdessük az Evangéliumot (nem idegesíteni vele az embereket, csak hírdetni azoknak, akik kíváncsiak rá).