Mi a ref. Egyház álláspontja a kettős predesztinációról? Mi értelme az örömhír hirdetésének, ha feltételezzük, hogy a kettős predesztináció tana igaz? Hogyan vélekedik erről a református egyház?

nem ismerem az allaspontjukat

de Isten szabadakaratot adott igy az eleveelrendeles nem letezo dolog, legfeljebb ugy tunhet, de meg ugytunie sem kellene...

mi az hogy "kettős"

nem tudom hogy lehet kettos a predesztinacio

wikipediarol

Egyes teológiai nézetek szerint a predesztináció csak a

megigazulásra , az örök üdvösség megszerzésére irányul, más vélemények szerint az előre elrendelés nem csak az üdvösségre szól, hanem a megátalkodottságban való megmaradásra, az örök elkárhozásra is érvényes. Az utóbbi esetben beszélnek „kettős predesztinációról”.

kerdesben kifejtesben ez nekem nem jott le

az "egyes" (sima) predesztinacio az hogy egyeseknek biztos az udvozules Teremtes ota

mig a kettose pedig mindenkire vonatkozik igy nincsenek bizonytalanok hanem Teremtes ota egyreszuk udvozul masik reszuk nem

es nincs szabadakaratuk, Isten "onkenyesen" dontotte el ki jut a Mennybe es ki a Pokolba

magyarul ezt jelenti nem?

ilyen ostobasagok tenyleg leteznek? vagy hogy magyarazzak ki eztet?

#1 a kettosre irtam a veget

mert olyan lehet hogy valakiket Isten a Mennybe jutat

de mivel tetteikkel sem cafolnak ra erre ezert ez lenyegtelen

tanitvanyokra, szentekre gondolok csak peldanak

de ok is az eletukert jutnak a Mennybe nem pedig azert mert tetteiktol fuggetlen Isten mindenkepp odajuttasa oket

de ez a "tobbiek" szabadakaratat nem befolyasolja,

de ez miert predesztinacio, hogy vonatkozhatna az eleve elrendeles csak kis reszre? mert akkor az nem igazi elrendeles

inkabb a kettos lenne az

de mindeg a szabadakarattal utkozik az ilyen

tegyuk fel az egyik parasztbacsi mindenkepp udvozul, a masik pedig vagy udvozul tettei szerint, vagy pedig mindenkepp elkarhozik

ez Igazsagtalan lenne, mert mi alapjan tortenne ilyen eleve elrendeles?

Isten Igazsagos igy nem onkenyesen okok nelkuk itelkezik, hanem tokeletesen itelkezik, okkal es igazsagosan

Bár nem vagyok református, de tudom, hogy közel sem értelmezik annyira szigorúan, mint Kálvin tette.

Álláspontjuk sokat finomodott az eltelt évek alatt, bár az elv nem tűnt el.

Röviden talán úgy lehetne összefoglalni, hogy ha rátekintesz életedre, önmagadra, és látod, hogy jó életet élsz, akkor reménykedhetsz az üdvösségben, pontosabban, hogy Isten üdvösségre rendelt.

Azonban azt látni fogod, hogy ahány református lelkész, annyi különféle módon értelmezik (nem csak ezt). A reformátusokra jellemző, hogy akár tájegységenként is nagyon eltérő a tanításuk számos hittételben. De láttam már olyat is, hogy szöges ellentétét állították annak, ami a saját kátéjukban szerepel.

Nem valljuk. Illetve van olyan, aki igen.

4# Hát még a liturgia. Hasonlíts össze egy zempléni meg egy kiskunsági/dél-dunántúli istentiszteletet! Valóban nem vagyunk túl központosítva.

"Kosz" az erzelmi okokbol torteno lepontozast (aki tette, nem pedig "eleve elrendelten" mindenkire ertem)

Xy4-sztok

Ha nem a kérdésre válaszolsz, akkor hogy lehet értékelni az adott választ?

"Tehát hogy a ref. egyh. továbbra is elfogadja-e komolyan véve Kálvin tanát a predesztinációról, vagy mára már meghaladta azt, és ezt a meghaladást (ahogy közben írták) mennyire vállalja fel a ref. egyh.?"

A meghaladás szó helyett inkább a "finomította", "átértelmezte" szavakat használnám, úgy pontosabb. Illetve áthelyeződött a hangsúly. Már több hete, hogy volt pont erről a témáról szó. Ekkor idéztük a református káték több pontját is ezzel kapcsolatban. Közvetlenül már nem szerepel benne, hogy valakiket eleve kárhozatra rendelt Isten, viszont közvetetten szerintem még utal rá. De mint írtam fentebb, a reformátusok is eltérően értelmezik. Egységes álláspontot nem fogsz ebben találni, ahogy a többi kimondottan református hittételben sem.

Másik ilyen megosztó nézetük, az úrvacsora tana. Ebben is vannak, akik a katolikus, vagy akár az evangélikus állásponthoz vannak közelebb (az átlényegülést kivéve) és vannak, akik a neoprotestáns szekták nézeteit vallják. Holott a hivatalos álláspont valahol a kettő között van.

A Heidelbergi Kátéban és a Második Helvét Hitvallásban csak az egyszeres predesztinációt találod. Tehát hogy Isten egyeseket üdvösségre rendelt.

Hozzáteszem, ugyanezt egy katolikus zsinat is vallja. Ott az az indoklás, hogy Isten úgyis tudja, hogy ki milyen úton fog járni. A fent említett két református hitvallásban csak annyi az indok, hogy ezt írja a Biblia, és kész.