Miért nem sikerül teljes hittel imádkozom?

A legtöbb dolog, csak akkor működik jól, ha természetességből fakad. Példaként két dolog jutott eszembe. Az egyik korunk nagy gondja az alvás zavar. A pszichológusok többsége megegyezik abban, hogy a tudatos magunkat alvásra való kényszerítés nem működik, méghozzá sosem. Tehát ha valaki nagyon aludni akar, akkor nem fog. Az alvás az ember egy természetes folyamata, ami megtörténik magától. A másik dolog, egy kicsit szélsőséges példa a férfi nemi szerv működésének rendellenessége. Rengeteg férfinak azért vannak férfiasság béli problémája, mert görcsösen akarja, hogy a dolgok jól működjenek, miközben ez ismét egy olyan dolog, ami egy természetes folyamat, és ha nincs komoly betegség a háttérben, akkor indokolatlan befolyásolni, hiszen önmagától megtörténik.

Bocsánat, hogy ilyen példákat hoztam fel, de éppen ezek jutottak az eszembe. Tehát az imádkozás sem történhet rendkívül tudatosan, időponthoz, és helyhez kötötten. A szívből jövő ima a maga természetességéből fakad, az ember szíve megindul, és imádkozik Istenhez. Ha úgy mond felállít bizonyos feltételeket az imádkozás körülményeihez, az egész egy teljesen üres folyamattá redukálódik, és akkor érzelemmentes lesz. Ezt érezheted kérdező te magad is kérdező.

Egész egyszerűen nem szabad megtervezett imákat mondani. Például.... Holnap délután 1 órakor a szobámban az író asztalom előtt kinyitom az ima könyvet és imádkozok. Ez az egész egy rakás egy csomó teljesen szükségtelen feltételt követel. Holnap.. 1 órakor.. a szobámban... az író asztal előtt.. az ima könyvemmel. Az egész teljesen farizeusi lelkületet kap, és elveszti a természetességét, az erejét.

Szeretném leszögezni, nem vagyok az ellensége az ima könyvnek. De én úgy hiszem, egy csetlett, botlott, dadogó ember, rosszul fogalmazott de szívből jövő imája sokkal többet ér Isten előtt, mint azé, aki szépen fogalmazva, egy rakás szükségtelen feltételhez kötötten de erőtelenül, szívtelenül imádkozik.

Ne aggódj, velem is szokott ilyen lenni, és olykor napokig, hetekig nem is imádkozom. Aztán újra visszatérek rá.

Próbálj meg a saját szavaiddal imádkozni, úgy, mintha egy barátodhoz beszélnél. Lehet, hogy az elején még érezni fogod az ürességet, de aztán ez fokozatosan elmúlik.

Részben egyet értek a második válaszadóval.

Imádkozni hitből kell.

A hitből való imádság azt jelenti, hogy Isten igéje alapján imádkozni, nem egy imakönyv alapján.

Persze Isten igéje alapján es egy imakömyv alapján is lehet pszichikai elfogadással imádkozni és nem úgy, hogy a szívünket kiöntjük, vagy hittel es hálaadással megvalljuk Jézus nevét.

Még az imádság gyakorisága és annak az ideje is akkor jó ha hitből történik és nem akkor amikor kedvünk szottyan. Pl nem gondolnám, hogy Péter és János apostol megszokásból ment fel az imádkozás órájára kilencre a templomba, és még ha hagyomány is volt ez a zsidóknál, akkor is Isten igéje volt az alapja és Isten akarata húzódott emögött.

Azt gondolom sokat nem tudunk az imádkozásról.

Most olyat is irok amiért itt a kicsinyhitűek le szoktak pontozni.

Van olyan, hogy nagyon szépen imádkozik valaki és mégis úgy érzi üres az imája. Mert csak lelkével imádkozik. De Pál azt mondja, hogy imádkozik a szellemével és az értelmével is. A szellemi ima a nyelveken szólás.

A hit nem az imából fakad. Az ima csak ennek egy kifejező eszköze, de ehhez nem feltétlenül van szükség szavakra, sőt, általában nincs is.

A tanult imának akkor van értelme, ha jelent valamit számodra. Hogy más családoknál hogy működik, nem tudom, de anyukámmal míg kicsi voltam, sok este elmondtunk egy imát, amit a dédnagymamám írt. A papír már rég megsárgult, mégsem jutott eszünkbe átírni, hiszen ugyanerről a papírról tanította a nagymamám, aztán ő anyukám, aki végül engem. A tanult ima nem csak üres sorokat kell hogy jelentsen, hanem az éjszakákat, amikor a szüleid tanítottak rá, az ártatlanságot, amivel gyermekként elmondtad, aztán az érettséget, mikor rájöttél a szavak valódi értelmére. Minden mögött a szeretet a kulcs, és nincs olyan gyönyörű fogalmazás, ami ezt pótolja.

Ahogy az életben, úgy az imában is meg kell találnod a saját hangod, a saját szavaid, amiket őszintén ki tudsz mondani. Minden írott anyag csak egy támpont mindehhez, amiből meríthetsz, ha kell.

Az előzők jókat írtak, de hadd említsek még valamit.

Régen a világ titokzatos és félelmetes volt. Gyakorlatilag semmit nem lehetett tudni, hogy miért történik.

Ma meg már a dolgok nagy részét tudjuk, és nem csak sejtünk valamit. Amit pedig nem tudunk, arról is többnyire lehet látni, hogy világos okai vannak, és előbb-utóbb ezt is tudni fogjuk.

Ahogy egyre nő a tudásunk, egyre kevésbé szorulunk rá olyanra, amiről látszik, hogy nem sokat befolyásol.

Pl. ma már, ha beteg vagy, elsőnek nem a sámánhoz mész, hogy varázsoljon valamit, hanem az orvoshoz, hogy adjon gyógyszert.

Aztán persze imádkozol, mert az is számít... de a gyógyszer a döntő.

Ha házat vagy hidat építesz, nem kell azért imádkoznod, hogy ne dőljön össze, hanem bízhatsz a mérnökben, aki tervezte.

Na, a többi problémánál is hasonló a helyzet.

Szerintem ezért is van benned a zavar, mert erre kezdesz rájönni, de még nem tudatosítottad magadban.

Hit nélkül lehetetlen Istennek tetszeni!

Ha vágysz Isten tetszésére,hittel fogsz imádkozni.

Az ember azt hiszi el,amit akar hinni,s rendszerint annak akar hinni,ami valamiért kedvező neki.(Az istentelenek ezért nem hisznek.Nem akarják tudomásul venni egy tökéletes,mindenütt jelenlévő,mindenható Isten létét,mert akkor felelniük kell viselt dolgaikért.

Némely vallások követői azt hiszik,az élet,csak egy illúzió,pedig tapasztalják önmaguk életfunkcióit.Valamiért jól esik nekik ezt hinni.)

Az imakönyvek,kiváló emberek imáit tartalmazzák.Az ők hinni akarásának imáit.

Ha mások imáit mormoljuk,megszűnik saját dicséretünk,hálaadásunk,és imádságunk.Leminősítjük magunkat visszhanggá.

Akard látni Isten jóságát,a felkelő napban,a szél simogatásában,egy gyermek mosolyában,egy madár énekében,s az egész teremtett világban,s meglátod Őt!

Beszélj Istennek minderről az örömödről!

"Va azonban amikor úgy érzem hogy "

Soha ne hallgass az érzéseidre, kizárólag Isten Igéjére

Szia

A kérdésed alatti írásodból úgy tűnik Isten nem valóságos a számodra.

Képzeld el: Istennel szemben állsz, lelki "szemeiddel" látod őt, szeretnél mondani neki valamit, beszélni hozzá. Előveszel egy 'imakönyvet", és felolvasol Istennek belőle. Ő mit gondoljon erről a helyzetről?

Nos elmondja neked mit gondol:

„Ó, ima meghallgatója, teeléd járul mindenféle ember. . . .te megbocsátod törvényszegéseinket” Zsolt 65:2, 3.

"Ezért arra kérlek titeket, mint gyermekeimet, hogy tegyétek ti is ezt, ti is tárjátok ki a szíveteket."2Kor 6:13

" Semmi miatt ne aggódjatok, hanem mindig tárjátok a kéréseiteket Isten elé, úgy, hogy imádkoztok és könyörögtök hozzá, és közben hálát adtok neki. Így Isten békéje, amely felette áll minden gondolkodásnak, meg fogja őrizni szíveteket és gondolkodóképességeteket Krisztus Jézus által." Fil.4:6,7

"... miközben minden aggodalmatokat* őrá vetitek, mert ő törődik veletek."1Pét 5:7

Ez is nagyon fontos:

„HIT NÉLKÜL PEDIG LEHETETLEN ISTENNEK TETSZENI; MERT A KI ISTEN ELÉ JÁRUL, HINNIE KELL, HOGY Ő LÉTEZIK ÉS MEGJUTALMAZZA AZOKAT, A KIK ŐT KERESIK” ZSIDÓK 11:6.

Héb 10:19–22