Keresztének, akik nem fogadjátok el a démonoktól szabadulást, démonok kiűzésének gyakorlását, mivel magyarázzátok a következőket?

[1-4] A démonait az ember magának teremti. Azok a démonok léteznek, amiről elhiszed, hogy léteznek. Viszont ami nem létezik, az nem árthat neked, nem igaz?

Kissé fordítsuk vissza a következőt: ha nem hiszel Istenben, nem kerülhetsz a mennybe. Ha nem hiszel Jézusban, nem válthat meg. Ergo: ha nem hiszel a démonokban, nem léteznek. Csak azért, mert egy transzcendens lényben hiszel, attól még a másikban nem kell hinni.

Az embereknek mindig szükségük volt egy ellenpólusra. Nem érték be Istennel, így meteremtették az ördögöt és anak démonait.

"Újjászületett, Krisztust Megváltójuknak tartó hívőkhöz szól a kérdésem."

Nem tudom, hogy pontosak kik esnek bele ebbe a kategóriába. Krisztust Megváltómnak tartom, ezt a részét értem.

Én elfogadom, hogy a Sátán nem csak valami elvont fogalom, hanem egy konkrét létező, a kísértő. Így elfogadom, hogy létezik megszállottság és azt is, hogy ebből lehet szabadulni. Ahogy írtad is, hogy az Újszövetségben mennyi konkrét eset van erre.

Viszont ma nem minden esetben gondolom, hogy ördögűzés történik. ennek oka az ördögűző személy kiléte. Mikor kiáll az épp aktuális szektavezér, hogy na most bemutatja a démonűzést, akkor azt nem igazán tartom hitelesnek, sem magát a démonűzőt, sem magát a "szertartást", sem az egész szituációt. Azért itt a Szentírásban ez az esemény Jézushoz, illetve az apostolokhoz vagy a közvetlen tanítványokhoz köthető, nem akárkikhez.

Én elfogadom, hogy Jézus és az apostolok űztek démonokat. Azt is elfogadom, hogy most is történhet ilyen démoni megszállás.

De vizsgáljuk meg a Szentírást, hogy ezeket az eseteket miként írja le. Például emberfeletti ereje lett a megszállt testnek, olyan tudása, ami nem volt neki, a démonok hangján szólalt meg. Tehát ha ezek teljesülnek, akkor az egy megszállt ember. Ezért nem kiabálnám rá fűre-fára, hogy megszállt.

Illetve a pszichés betegség is produkálhat hasonló tüneteket, első körben azt kell kizárni. Ha a szakorvosok kimondták, hogy nem beteg, akkor lehet próbálkozni ördögűzéssel.

" A démonait az ember magának teremti. Azok a démonok léteznek, amiről elhiszed, hogy léteznek. Viszont ami nem létezik, az nem árthat neked, nem igaz?"

De igaz. Te adsz létjogot és hatalmat. A démonok nem úgy vannak benne az emberek emlékezetében amilyenek. Amit nem ismersz, amiről talán nem is tudsz, azt nehéz legyőzni. Nincs formájuk és észrevétlenek. Nem tekeredsz ki ahogy az ördögűzős filmekben előadják, nem taszítanak a keresztek, nem éget a szenteltvíz. Ezek nem is tudom milyen céllal lettek kitalálva. Nagyon sötét érzések utalnak arra, hogy szívják a lelked. Félelem, tévképzetek, gyomorgörcs, szorongás, szürkeség. A démonaid nem léteznek a saját pokluk nélkül. Ez a "pokol" lehet egy torz világkép vagy énkép. Egy negatív központja a tapasztalásodnak. Mivel te is negatívvá válasz, így amit teremtesz a saját világodban az is negatív lesz. Sok sok rosszból lesz egy szörny, a szörny félelmet kelt és mégtöbb rossz megteremtésére késztet ami az ő hasznára válik. Nem hatalmas erőkkel van dolgod amiknek ki vagy szolgáltatva, tudatlanság áldozata vagy és annyit kell tenned, hogy "észre-veszed" mert csukott szemmel vaksötétben árnyékot keresni nem lehet.

Szia!

Ez egy pünkösdi karizmatikus kampány?

"2. Mi tiltja azt a Bibliában, hogy az apostolokhoz hasonlóan más hívők démonoknak parancsoljanak? A 40 ill. 70 tanítvány is úgy ment vissza Jézushoz, hogy elmesélték, még az ördögök is engedelmeskednek nekik. Miért kellett volna ennek megváltoznia, és ha meg kellett, mikor? "

Ha megfigyeled az apostoli leveleket, amelyek a hívők gyakorlati életéről szólnak, akkor azt láthatod, hogy egyik levélben sem szólítanak fel ördögűzésre.

Az evangéliumok és az Apcsel történeti leírások nem pedig keresztényi gyakorlati 1x1.

Megmaradt a szeretet, mindenki abban nőjön fel krisztusi felnőtté

De ha mindenáron karizmatikuskodni szeretnétek, akkor tegyetek látóvá születésétől fogva vak embert, támasszatok fel szagosodó hullákat, vagy gyógyítsatok meg születésénél fogva béna embert

Kedves Kérdező!

Újjászületett, Krisztust Megváltómnak tartó hívő vagyok, aki elfogadja a Károli Gáspár-féle fordítású, sőt az úgynevezett új fordítású Bibliát is, de leginkább az egyszerű fordításút kedvelem.

Elfogadom viszont, hogy ma is lehet démonoktól szabadulni és szabadítani. Én is szoktam élni ezzel a lehetőséggel. És ezt nem pusztán imával lehet megtenni. Sok olyan hívő van ma is, aki nem is tudja, hogy azzal, hogy bemegy valakinek az otthonába, az ott levők fellélegeznek, mert Isten ott él benne, és vele együtt Isten is bement. Van, aki ezért nem tapasztal démoni jelenlétet. Ilyen is van! Annyira Isten-központú (és nem tökéletes) élete van, odaszentelve él, hogy nem bírnak azok a lények megmaradni a közelében. Ismerek ilyen embert katolikusok között is. Nem is tudja magáról! Csak szereti az embereket maga körül, mert ezt látja a Bibliában, hogy ezt kell tegye. Nekem sokkal szimpatikusabb az, amikor nincs nagy csinnadratta, kiabálás meg egyéb "műsor", mégis szabadulás történik. Tudom, ez nem megy mindig így. De az is igaz, hogy sok olyan embert látok, aki tizen-huszon éve állandóan "szabadul", amikor imádkoznak érte, mégsem szabadul MEG! És ez nagyon fura. Úgy értem, tudom, mi van a hátterében, csak egyszerűen nem tartom helyesnek. Voltam olyan közösségben, ahol akiket előre hívtak, azok elestek, amikor a vezetők imádkoztak értük. Kimentem. Fel sem bírták emelni rám a kezüket - és ez most biztos nagyképűen hangzik, pedig én is csodálkoztam rajta. Olyan emberek, akikre felnéztem! És ők néztek fel rám. :) Nem ehhez voltam szokva. Ne érts félre, tudom, milyen, amikor Isten megérint és nem bírsz a lábadon maradni. De úgy gondolom, ez egy időszak. Van tovább! Van ennél több! Sokkal több! Jó a kérdésed, de ne ragadj le itt.

Azt gondolom, remélem, te is így gondolod - nem ez a központi témája a Bibliának. Nem elhanyagolható, de nem a legfontosabb.

"Én is szoktam élni ezzel a lehetőséggel."

Engem ez érdekelne részletesebben. Mint céloztam rá hozzászólásomban, a démoni megszállások nagyon jól dokumentáltak a Szentírásban. Pontosan mutatják, hogy milyen jelei vannak. Te valóban azokat tapasztalod magadon? Idézek párat, hogy lásd.

"Volt a zsinagógában egy ember, akiben egy tisztátalan démon lelke volt. Ez hangosan kiabálta: „Hagyd abba! Mi közünk egymáshoz, názáreti Jézus? A vesztünkre jöttél? Tudom ki vagy: az Isten Szentje.” Jézus ráparancsolt: „Elhallgass és menj ki belőle!” Erre az ördög a földre sújtotta, kiment belőle, anélkül, hogy bajt okozott volna neki. Mindenki elámult, s egymás közt azt kérdezgették: „Miféle beszéd ez? Akkora hatalma és ereje van, hogy még a tisztátalan lelkeknek is tud parancsolni, úgyhogy kimennek a megszállottakból?” Híre elterjedt az egész környéken."

Tehát a megszállt ember öntudatlan volt, száján az ördög beszélt. Olyat tudott, amit a megszállt nem tudhatott, Isten Szentjének nevezte Jézust. Ráadásul a testet az ördög földhöz is vágja. Márk külön meg is jegyzi: "A tisztátalan lélek erre össze-vissza rángatta az embert".

De nézzünk egy másik esetet, Légiót:

"A sírboltokban lakott, és még lánccal sem tudták fogva tartani. Már sokszor megbilincselték és láncra verték, de széttépte a láncokat, összetörte a bilincseket. Senkinek sem sikerült megfékeznie."

Jól látható, hogy természet feletti ereje lett a meszálottság miatt. Láncokat képes volt széttörtni.

Újabb példa, immár az ApCsel-ből:

"Egy zsidó főpapnak, Szkéuasznak hét fia is így tett. De a gonosz lélek visszavágott: „Jézust ismerem, Pálról is tudok, de ti kik vagytok?” Ezzel rájuk vetette magát a megszállott ember, kettőt letepert közülük, s úgy elbánt velük, hogy meztelenül és sebekkel borítva menekültek ki a házból."

Itt is természet feletti erőről van szó, hiszen 7en nem bírtak el 1 megszálott emberrel, hétből kettő pedig alaposan megsérült és megszégyenült.

Az alábbi példában is arról van szó, hogy a megszállottak olyasmit tudnak, ami nem sajátjuk, tehát a megszálló tudása mutatkozik ki:

"Sok beteget meggyógyított különféle betegségekből, és sok ördögöt kiűzött, de nem engedte őket szóhoz jutni, mert tudták, hogy kicsoda."

Szóval mindazok, akik saját esetükben, esetleg mások esetében démoni megszállásról beszélnek, ezeket a dolgokat tapasztalják? Ha nem, akkor biztos beszélhetünk megszállásról? Próbáljunk csak biblikus alapokon maradni ebben a kérdésben.

23:24

Nem keverendő a megszállottság és megszállottság. Egy eset megtörténte abban a régi korban csak szóbeszéddel terjedhetett és ma is megfigyelhető, hogy mindenki máshogy meséli el ugyanazt. Erre mondják: Ha a falu végén fingok, a másik felén azt beszélik beszartam. :)