Mit gondoltok erről?

A fanatizmus szót kétféle értelemben is használjuk. Az egyik esetén a szó valamiféle erős meggyőződést, rajongást, túlzott odaadást jelent. Ez nem feltétlenül káros, ha az ember képes ezt jó – neki és másoknak jó – eredmények elérésére fordítani. Sőt inkább azt mondom, ez a lelkesültség, rajongás, ha jó tárgyat kap, tud nagyon jó hajtóerő is lenni.

De a fanatizmus alatt leginkább azt értjük, ha az ember kritika nélkül ragaszkodik valamihez, elvakult, elfogult, azaz a valóságot figyelmen kívül hagyva rajong. Ez a legtöbb esetben valamiféle türelmetlenségbe, a fanatizmus tárgyával szemen kritikus emberek lenézésébe, gyűlöletébe csap át. Ez a lehető legritkább esetben jó, mert a legtöbbször ez olyan tettekre sarkall, amit a többség valakire nézve károsnak ítél meg. Én azt gondolom, hogy az adott személynek sem jó, mert a valóság figyelmen kívül hagyása helytelen elhatározásokra juttat, helytelen célok kitűzéséhez vezet, helytelen döntésekhez, helytelen tettekhez. Ennek a vége meg általában valakinek a szenvedése lesz, mert előbb-utóbb a valóság és a fanatizmus inkompatibilissé válik, és általában ebben az ütközésben a valóság adja a nagyobb pofont.