Miért lett olyan nagy divat a buddhizmus?

Nálunk azért, mert:

a, a jobb válasz: vannak emberek, akik igényelnék azt a fajta mentalitást, amit ezen kultúra ad, pl.: nyugalom, kiegyensúlyozottság, stb. Ezért ismerkednek ezen irányzattal. Az már más kérdés, hogy Mo.-n egy nagy katyvasz keletkezik, mert:

b, a rosszabb válasz: divatból felvesznek az emberek valamilyen irányzatot (pl.: Buddhizmus), de egyrészt a lényegi mondanivalója máshogyan jön nekik le, másrészt Mo.-n nem úgy kivitelezhető, mint egy ázsiai országban. Ettől függetlenül szerintem valóban igény lenne végre egy normális életre ebben az országban...

Két dolog keveredik a new ageben:

1) Orientalizmus. Már a 19. században kezdődött hogy ami keleti / távolkeleti az "exotikus". Az emberek tudják hogy nem csak Európában vannak régi civilizációk hanem Ázsiában is, és különböző fellángolásokban érdeklődnek irántuk.

2) Digitális és rohanó világ ellenesség. Bezzeg a Tibetben a buddhista szerzetesek békében és harmóniában élnek...

(Vagy más témakörben: az ősember nem úgy étkezett mint a mai ember, ezért mi is együnk a "paleo diéta szerint"; vagy az ősi kínaiak nem a csúnya gyóygszerlobbi gyógyszereivel gyógyították, hanem a csí áramlását megszabályozták tűk szurkálásával,...)

Mint a kérdésben is szerepel, divat. Igazából ez nem nevezhető buddhizmusnak, ahogy a krisnások is olyan távol vannak az eredeti hinduizmustól, mint Makó Jeruzsálemtől, ahogy szokták mondani.

Az emberek szeretnének különlegesek lenni, kitűnni a "szürke többségből". Ez is egy irányzata ennek.

Itthon volt egy sok évtizednyi vallásüldözés. Ennek egyik eredménye az, hogy a történelmi egyházak a rendszerváltásra jelentősen meggyengülnek, a másik pedig hogy az információ megnyíltakor igen sokaknak vonzóvá vált az új, ezoterikus világ.

Na meg 21. század van - információszabadság és a gondolkodás viszonylagos szabadsága.

Buddhizmus az "életforma" tehát ilyen nyugalom állapotba tudsz kerülni, eltudsz mélyülni önmagadba tehát igazából ez nem vallás hanem ÉLETFORMA.

Az embereknek kell valami relax amiben kikapcsolódhatnak teljesen.

Általában a "Jógázás" és a Buddha életforma azonos én úgy tudom...

Itt azért súlyos tévedések repkedenk.

A jóga a Védanta része. Az a hinduizmus néven összefoglal vallás/életszemlélet gyökere.

A Buddhizmus a hinduizmussal szemben lépett fel. Egyfajta reformként. Talán megnevezhető némi hasonlóság a katolicizmus kontra reformáció viszonyával.

A nyugaton a Buddhizmus épp a materializmussal jól összepasszoló, enyhén nihilista megközelítése miatt terjedhetett el.

Az európai kultúrkör gondolkodásában és még vallásosságában is mélyen ott a tudományosnak nevezett anyagias szemlélet. Ez eléggé szemben áll a hindu filozófiával, a Budhizmussal kevésbé.

Ha valaki jógázik, azt előbb gondolnám hindinek mint buddhistának. A megszemélyesült istenségek (pl.: Krisna) szerintem meg inkább olyan szemléletnek a részei voltak(hindi vallásosság), ami ellen a buddhista reformmozgalom indult.

Magyarok spirituális érzékenysége kulturális gyökerei miatt még mindig (minden azt írtó rendszerváltás ellenére) hitelesebb, mint a gyökerét rég vesztett nyugat felfogása a szellemi tanításokról. Ott lehet, hogy jobban elterjedt, tere és elérhető irodalma van, mégis az emberek kevesebb eséllyel értelmezik megfelelően.

A