Te hogyan kėpzeled el Istent? Milyennek látod magad előtt ha rá gondolsz?

Szia

Olyannak képezelem el, amilyennek pl. Dániel leírta.

Dániel 7:9, 10

"Néztem, míg trónokat állítottak fel, és az, aki ősidőktől fogva létezik, leült. Ruhája fehér volt, mint a hó, és fején a haj, mint a tiszta gyapjú. A trónja lángoló tűz volt, annak kerekei pedig égő tűz. Tűzfolyam áradt és jött ki előle. Ezerszer ezren szolgáltak neki, és tízezerszer tízezren álltak előtte..."

Egy idősödő úr. Nem öreg, de már koros, egyszerűen öltözött, de elegáns, kimért, de barátságos. Arcán alig látható, halvány mosoly.

Mint egy csendes, tekintélyes tanár. Szigorú, de szeretik a tanulók. Gyötör kérdéseivel, feleltet, de senki nem bukik meg, a leggyengébb tanuló is átmegy nála végül.

Egy főorvos. Fehér köpenyben, odabiccent minden betegnek, amint a folyosón jár. Megnyugszik, aki a kezei alatt gyógyul.

Ügyvéd, szakmája nagy öregje, de szerény, nem "sztár", bíznak benne kliensei, nem dolgozik drágán.

Ilyennek képzelem - de nem hiszek benne.

Ősz öreg, nagy szakállal:

[link]

van valamelyik istenrol egy leiras mitologiai szentirasban

roviden a fo lenyege ennyi belole:

"Terdig gazol a verben, nyakig gazol a verben"

(meg kulonbozo emberi testreszekben)

valami sci-fi fantasy jelentet kepzeljetek el

gyuruk ura egyik trancsizos resze pl.

es amugy termeszetesen noi istenrol van szo