A keresztény nézetek szerint mi ad erőt a jóra törekvő hitetleneknek?

Az erkölcs NEM a kereszténység miatt van, hanem alapvetö társadalmi, emberi tulajdonság, a kereszténység csak nyomást gyakorol a gyöngébb emberekre, hogy félelmböl tartsa meg ezeket, az ateista meg a saját belsö igénye miatt teszi ugyanezt.

Az erkölcs, lelkiismeret, szeretet nem keresztény tulajdonságok és semmi közük sincs egy elképzelt mesealakhoz!

"Mi a keresztény magyarázat arra, hogy vannak jó emberek, akik isten nélkül élnek?"

Erre a válasz gyakorlatilag ott fekszik előttünk a Teremtés könyvének legelső fejezetében: "Isten megteremtette az embert, saját képmására, az Isten képmására teremtette őt, férfinak és nőnek teremtette őket."

A teremtéstörténet kapcsán általában szeretünk leragadni, hogy mi van a dínókkal és hogy volt nappal Nap nélkül, meg a hasonló elmés dolgok. Viszont az ókori keleti kultúrkörben, ahol a Biblia is keletkezett, mindig a történet végén van a lényeg.

Minden ember magában hordozza az istenképűséget. Ez indít mindenkit a jóra, függetlenül attól, hogy hiszünk-e Istenben vagy sem.

"A keresztény nézetek szerint mi ad erőt a jóra törekvő hitetleneknek?"

A Biblia egész konkrétan írja, hogy a szeretet törvényét Isten mindenkinek beírta a szívébe.

A filozófia szerint azzal biztosítja Isten a szabad akaratot, hogy mindenkit a jó felé vonz, de az ember szabad akarattal ennek ellenállhat, a benne lévő szeretet információt és motivációt lecserélheti információhiányra, dezinformációra, a halál, a bűn információira. Ezzel megkezdi a saját személyiségét sátáivá nevelni. A hívő pedig Isten információit felhasználva, egyetértve vele krisztusivá programozza fel magát idővel (megszentelődés)

Ezek konkrétan a Római levélben is szerepelnek

"MIÉRT vannak jó ateisták?"

Vannak? Mi alapján nevezel jónak valakit? Hány és milyen minőségű jó cselekedet kell? VAgy mekkora jó-rossz cselekedet arány kell? Honnan tudod, h mi jár a fejében, hogy belül is jó?

"Kicsit bánt, amikor azt hallom, hogy isten nélkül nincs szeretet"

Miért? Gondolod, hogy az ateisták Isten nélkül, önmagukból eredően állnak fenn? Még a körmöd növekedését sem tudod megállítani, nemhogy a saját erődből a létben maradni:)

"mintha az én szüleim erre nem lettek volna képesek,"

Gondolod, hogy az egyetemes, abszolút jó az a te véleményed a családodról? Ez a definíciója? Hát nem. Te kevered az abszolút jót a relatív jóval. Ahogy az ateistáknál is tetted, mikor arról írtál

"Amikor ilyeneket hallok a hívő barátaimtól, kicsit mindig megbántva érzem magam. Ők ezt még nem tudják."

Kezd el megfigyelni magad, bőven lesz idő erre. Látni fogod (persze, ha nem hazudsz magadnak), hogy azért az az eseti kifelé jóság belül nem teljesen azt takarja.

De ha a szüleid szívből gyűlölik és szenvedik a bűnt, akkor előbb utóbb megtérnek Krisztushoz, ne aggódj

Plusz honnan tudjuk, hogy igazat mondasz? Inkább magunk ellenőrizzük a világot és magukat a Biblia alapján. És megtanuljuk, megismerjük Istent, a szeretetet és a bűn jellegét. És akkor már tudjuk, hogy nincs igazad, amikor azt állítod, hogy van abszolút jó ateista. Amúgy sem találkoztam még vele személyesen, csak bemondásokból hallottam abszolút jó nem hívőkről

" Honnan tudod, h mi jár a fejében, hogy belül is jó? "

Erre próbáltam kilyukadni. Honnan ítéljük MI meg,hogy egy ateista csakis merő önzetlenségből tesz jót és nem vár érte semmit,egy keresztény meg csak a jutalom reményében? Ha valaki nem hisz valamilyen istenben,még nem jelenti,hogy nem is vár jutalmat,mert azt tudni illene,hogy jutalmat nem csak az istenek adnak.

Az abszolút jó nem mondhat ellent a relatív jónak. Ha valami ellentmond, akkor az nem abszolút jó.

Igen, a kereszténység szerint azért tudnak jok lenni mert istentől származik mindenki és a jóra valo képesség megmaradt a bukás után is, csak bejött a rosszra valo képesség is.

De ha valamilyen eszme ugy akarja elfogadtatni magát hogy benned nincs belső visszaigazolás akkor azt el kell utasítani.

Szia

Azért van meg az emberben a segítőkészség, a jóság, a jóhoz való ragaszkodás, a szánalom, hűség, kedvesség....mert Isten a saját képére és hasonlatosságára teremtette meg az embert, ezért (bár homályosan), de még mindannyiunkban meg vannak ezek az isteni tulajdonságok.

Mivel minden ember más és más körülmények között nől fel, ezért ezek a tulajdonságok mindenkiben más arányban van meg. Valakiben több, valakiben kevesebb.