A Katolikus Egyház miért fogékonyabb a tudományra, mint más felekezetek?

"Persze nem állítom, hogy az Egyház 100%-ig osztja a tudományos nézeteket,"

Mert akkor bezárhatnák a templomokat. Bár az igaz, hogy akkor nem lehetne a sekrestyében dugni a ministránsfiúkat.

Most más felekezeteket nem szeretnék minősíteni vagy kritizálni, ezért inkább csak az Egyházzal foglalkozom hozzászólásomban.

Az Egyház soha nem volt a tudomány ellensége, szinte mindig haladó szellemiséget képviselt, hiszen a tudomány és a vallás nem egymás ellenségei, hanem egymást egészítik ki a hívő ember számára.

Például már Szent Ágoston egyfajta korai evolúciós elméletet állított fel, évszázadokkal megelőzve Darwint. Az ókorban az Egyház itta magába az antik tudást, ami fennmaradását is ennek köszönheti. (Persze voltak olyan rövid időszakok, vagy olyan egyházi személyek akik ezek ellen voltak, de hosszútávon egyáltalán nem ez volt a jellemző.)

Ez az antik tudás annyira erősen tartotta magát, hogy a középkorban, kora újkorban nehezen tudta elengedni az Egyház, ami akkorra már meghaladottá vált. De ez valamennyire érthető is, hiszen az Egyház egyfajta időtlenséget képvisel, ami nehezen változik. Nem vághatták rá az összes hipotézisre, hogy "így van!", "mostantól ezt az álláspontot képviseljük", hanem ezeknek a hipotéziseknek érlelődni kellett, kellően alátámasztottnak kellett lennie. De ezeket a kutatásokat nagyon sok anyagi hozzájárulással támogatták is.

Tehát hogy miért fogékony a tudományra? Mert mindig is az volt. Isten csodálatos világot teremtett, ennek a világnak megismerése, a természet titkainak fürkészése pedig közelebb emel minket a világ Teremtőjéhez is.

Maradjunk annyiban, hogy 𝐧𝐞𝐦 fogékonyak a tudományokra.

Még 10 éve is csak kínkeservesen ismerte el az akkori pápa, hogy létezik evolúció - 𝐝𝐞 azért azt még külön hozzátette, hogy az ember külön lett teremtve, nem része az evolúciónak (ami nem igaz).

Viszont a katolikus főpapok nem buták.

Pontosan kiszámolják, mennyit kell engedni a tudománynak ahhoz, hogy csak a legdurvább, sötét fundamentalista híveiket veszítsék el, és 𝐮𝐠𝐲𝐚𝐧𝐚𝐤𝐤𝐨𝐫 megtartsák a legokosabb, tudománykövető híveiket is.

Az, hogy mi az ő személyes véleményük, nem érdekes. Persze, hogy ők is tudják, hogy a tudománynak van igaza, de kifelé azt mondják, amit a híveik akarnak hallani.

Tudományt akkor sem lehet egy lapon említeni Istennel, mert semmilyen tudományos módszerrel nem lehet vizsgálni a túlvilágot. A túlvilág az embernek, így az emberi tudománynak is érzékelhetetlen, érinthetetlen. A tudósok is feltételeznek, szóval nem lehet szembeállítani a tudományt az Istenhittel.

Ez épp olyan hülyeség, amikor a kereszténységet próbálják belekeverni a politikába, és létrejön olyan mesterségesen kreált ellentét, mint a kereszténység kontra liberalizmus.

Eközben sok keresztény liberális, és sok keresztény tudós, aki jártasabb mindannyiunknál a természettudományokban.

"A vallás és a tudomány egyértelműen ellenségei egymásnak."

Azért ez így nem igaz.

Normális esetben nem ellenségek.

Ez azért van, mert mindkettő véges.

A végtelen tudás és a végtelen hit KIZÁRJÁK egymást. Nem ellenségek, csak éppen nem fordulhat elő a kettő egyszerre.

De mert mindkettő véges, ezért egy normális ember fejében megfér mindkettő.

Ahogy írták: az Egyház mindig is fogékony volt a tudományra. Egyházi személyek "találták ki" a tudományos bizonyítás módszereit. Az Egyház hozta létre az első egyetemeket: itt nem csak teológiát, hanem jogtudományt és orvostudományt is tanítottak, nem beszélve az antikvitásról (elnézve 1-2 mai egyetemi szak színvonalát, kanyarban sincsenek ahhoz a tudásszinthez, amit a középkorban egy egyetemi fokozatot szerzett személytől elvártak). Szerzetesek fordították arabról latinra az arab világ tudományos újításait. Ha annyira tudományellenesek lettek volna, akkor ez nem történik meg, főleg nem, hogy az araboktól (!) fordítsanak le bármit is.

Elég csak Magyarországon körbenézni, hogy hány tudományterületeken egyházi személyek voltak az "úttörők": első magyar csillagvizsgáló (Hell Miksa jezsuita szerzetes, pap); első egyetemi könyvtár Budán és Árpád-kori nyelvemlékek kutatása (Pray György jezsuita szerzetes); régészettudomány (Schönwisner István jezsuita szerzetes, majd később Rómer Flóris bencés szerzetes), művészettörténet és műemlékvédelem (Ipolyi Arnold nagyváradi püspök), magyar nyelvészet (Czuczor Gergely bencés szerzetes); elektromosság és a dinamó feltalálása (Jedlik Ányos bencés szerzetes), az első orvosiskola magalapítása (Egri irgalmasrend)