Noé bárkájában hogy fért el minden állatból 2db?

Még egy kis adalék a témához:.

Az szimbolikus magyarázat már az ősi keresztényeknél is ismert volt valamilyen formában. Noé történetében pl. a keresztség előképét fedezték fel, ha jól emlékszem. Origenénsz pedig helyesen érvelt a teremtéstörténet szimbolikus értelmezése mellett.

"kitudja mennyi a biztos információ"

Tudod, régészet is létezik ám.

Amit erről tudni lehet:

- az árvíz a Földközi-tengeren volt. Rövid idő alatt 100 métert emelkedett a vízszint. Hatalmas áradás volt.

Ezért aztán az összes környező nép mondájában szerepel.

- Noé egy szurkos (kófer), NÁD tutajon mentette a HASZON állatait. Nem bárkán. Amúgy az összes szomszédja is ezt csinálta, akkoriban ez gyakori volt ott árvizek idején.

- Aztán ezekből gyúrták össze a történetet.

"Engem vallási magyarázatok nem érdekelnek igazából."

Hát, pedig egy vallási történetet nem nagyon érdemes másképp szemlélni. Az atomrobbanást is megpróbálhatod nyelvészeti szempontból nézni, de talán többet fog megtudni róla, ha fizikai magyarázatokat keresel... :))

"Csak pl arra gondoltam hogy az ott élő emberek honnan tudták volna hogy mekkora az özönvíz?"

Az ókori kelet népeinek életében voltak özönvizek. Nem volt még folyamszabályozás. A Tigris és Eufrátesz völgyében gyakorlatilag az emberek ki voltak szolgáltatva a két folyó áradásának. És ha az jobban jött a sok esőtől, akkor bizony vitt mindent. Vannak tárgyi leletek, hogy Mezopotámiában, messze a víztől családok háza mellett bárkák épültek. Aki okos volt, az tervezett előre, mert nem tudni, mikor jön az árvíz. De ha jön, akkor mentsék, ami menthető. Noé története nagyon is az ókori kelet emberének tapasztalatából építkezik, épp ezért sokkal mélyebb a tartalma, mint ha csak azt nézzük, hogy "vajon ennyi állat hogy fért fel a bárkába"..

Építenek valahol egy ilyen "másolatot"

https://www.youtube.com/watch?v=BQxmQZqVxwA

Kérdező, a kérdésed ha valódi érdeklődést jelent, nem csak trollkodást, akkor itt van erről egy könyv:

[link]

Noé bárkája, megvalósíthatósági tanulmány.

A könyv becslést ad az akkor ért fajok számára, állattartókkal egyeztetve kiszámolja a szükséges köbmétereket, takarmány-igényeket, stb. A Bibliában fellelhetőek a bárka méretei, ezek alapján összeveti a szükséges méretet a bárka kapacitásával.

részlet egy cikkből:

"

Első olvasatra valóban hajmeresztő, hihetetlen történet ez, pedig számos bibliai részletről tudományos részletességű és alaposságú képet is alkothatunk. John Woodmorappe amerikai geológus és paleontológus például több mint hét évet szánt arra, hogy a Noé bárkáját illetően felmerült sokszáz kérdésre kielégítő, de legalábbis valószínűsíthető választ találjon és megkísérelje az Özönvíz eseményeit és geológiai következményeit is összefoglalni. Eredményeit Noah\'s Ark: A Feasibility Study (Noé bárkája: egy megvalósíthatósági tanulmány) címmel könyv formájában 1997-ben jelentette meg. Azzal kapcsolatban, hogy hány állatot is tudott Noé magával vinni, a szerző azt a választ adja, miszerint Noénak nyilvánvalóan nem kellett törődnie a vízi állatokkal, mivel azok életét nem fenyegette szükségszerűen kihalással az Özönvíz, még akkor sem, ha a számítások szerint többszáz km/óra sebesség? turbulens áramlás a kövületi maradványok tanúsága alapján bizonyos óceáni fajok tömeges pusztulását, esetleg teljes kihalását idézhette elő. Woodmorappe összesen mintegy 8000 nemzetséget (genus) gyűjtött öszsze, beleértve a mára kihaltakat is. A bárka fedélzetén mintegy 16 ezer egyedi állat lehetett. Woodmorappe azt a lehetőséget sem zárja ki, hogy Noé bárkáján is voltak dinoszauruszok. Arra a jogos kérdésre, hogy a dinoszauruszok hatalmas testméretei hogyan "fértek össze" a bárkával, a következőt válaszolja: (1) A feltételezett 668 dinoszaurusz-nemzetségből csupán 106 esetében volt a kifejlett példány átlagos tömege 10 tonnánál nagyobb; (2) a dinoszaurusz-nemzetségek száma erősen túlbecsült; (3) a Biblia sehol nem említi, hogy teljesen kifejlett állatpéldányok voltak a bárkán. Érdemes itt megemlíteni, hogy a Biblia a Jób könyvének 40. és 41. fejezetében két olyan állatról is beszél, amelyeket Jóbnak ismernie kellett, ugyanakkor leírt tulajdonságaik alapján egyetlen ma élő állathoz sem hasonlítanak. A behemót nev? ismeretlen állat, amelyről kiderül, hogy növényevő, hatalmas izomzata van, "kiegyenesíti farkát, mint valami cédrust, lágyékának inai egymásba fonódnak, csontjai érccsövek, lábszárai mint a vasrudak", viszont szinte tökéletesen felidézi bennünk egy óriási, növényevő dinoszaurusz képét. A leviáthán tulajdonságai, bár emlékeztetnek egyes tengeri ragadozó dinoszauruszokra és némiképp az óriási krokodilra is, egy titokzatos és félelmetes, ma már aligha azonosítható, kihalt állatra utalnak.

Az elvégzett részletes számítások azt mutatják, hogy a bárka befogadóképessége elegendően nagy volt a Biblia által felsorolt állatfajok összes képviselőjének elhelyezésére, mégpedig úgy, hogy elegendő hely maradt az élelem és a víz tárolására, valamint Noé és családja számára is. Woodmorappe számításai szerint a szilárd élelem a bárka térfogatának körülbelül 15 százalékát, az ivóvíz pedig körülbelül 9,4 százalékát foglalta el. Az utóbbi pótlása az esővíz gyűjtésével nyilván megoldható volt. Woodmorappe foglalkozik az állatok gondozásának, a keletkezett ürülék és szemét eltávolításának problémájával, elfogadható magyarázatot adva a legfontosabb kérdésekre.

"