Mi történne ha kiderülne valahogyan, hogy Isten és halál utáni létezés valóságos, és létezik?

Melyik Isten nyerne bizonyítást?

Ha kiderülne, hogy van Isten, de az nem azonos JHVH-val, attól a kereszténység összeomlana.

A keresztényeknek éppen ezért nem önmagában Isten létezese a fontos, hanem hogy JHVH létezzen.

Márpedig ha van Isten, az biztos nem azonos JHVH-val. Következésképp Jézus sem Isten fia volt, hanem egy csaló. Atyja pedig a zsidók által kitalált bálványisten.

Ha kiderülne, hogy létezik egy sima, teremtő Isten, aki nem azonos a vallások isteneivel, akkor először is a Földön egymás után omlanának össze a vallások.

Másodszor, mivel feltehetően a deizmus nézetei érvényesek rá, ezért nem kifejezetten lehetne hozzá közel kerülni, de biztosan alapulna egy új vallási irányzat a tiszteletére.

Harmadszor, annyira nem félnének az emberek a haláltól, és az új vallási irányzat teológusai azt kutatnák, hogy mire számíthat az ember a Túlvilágon.

Kihagytad a kérdésedből, hogy milyen lenne a halál utáni élet. Pl mint a bibliában a mennyország és a pokol? Vagy pl a kettő közül csak az egyik? Esetleg örök lélekvándorlás, vagy valami egészen más?

Ez szerintem nagyban befolyásolná az emberek reakcióját.

Az a teremtő isten, aki téren és időn kívül áll és mindenható, ab ovo nem létezhet. A mindenhatóság kizárja önmaga létezését. Logikai önellentmondás. A többi részét (téren és időn kívül áll) azt meg azért nem lehet igazolni, mert metafizikai állítások. Tehát sosem fog "kiderülni".

Ahogy a halál utáni élet sem. Ha egyszer az életünk örök, minek kell egyszer benne meghalni? És miért akkor, amikor? Miért kell ehhez leépülni, szervi elégtelenségnek fellépni?

És hol vannak, akik eddig az emberiség (homo sapiens) cirka százezer éve alatt születtek és meghaltak, és feltámadtak? Annyira nem nagy a bolygó, hogy elférnénk rajta mindannyian.

Ha meg téren és időn túli mennyországban vannak, mint láthatatlan és test nélküli lelkek, akkor ugyanaz érvényes rá, mint az istenre: metafizikai állítás, amelyről nem lehet megbizonyosodni. És mivel az életünket a legkisebb mértékben sem befolyásolja, praktikusan úgy vesszük, hogy nincs.