Kezdőoldal » Kultúra és közösség » Valláskritika » Zeusz, Anúbisz és Quetzalcoatl...

Zeusz, Anúbisz és Quetzalcoatl dühöngenek a túlvilágon, amiért már senki sem hisz bennük? Ahura Mazda vajon mit szól hozzá, hogy márcsak párezer ember hisz benne, nempedig egy egész nép?

Figyelt kérdés
2011. máj. 16. 23:52
1 2
 1/12 anonim ***** válasza:
68%

Egyrészt ma is ezrek hisznek Zeuzban és a többi pogány istenben, másrészt ha hívőik alacsony száma zavarná őket, nyilvánvalóan lenne rá néhány utalás a világunkban.


Arra még nem gondoltál, hogy az Istenség (Istenek) ugyanaz, csupán más és más néven, más kultúrkörrel. A mindenhatóság azt jelenti, hogy valaki egyszerre képes az egyik népnél Jehovaként, a másiknál pedig Aphroditéként megjelenni...

2011. máj. 16. 23:57
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/12 A kérdező kommentje:

"Arra még nem gondoltál, hogy az Istenség (Istenek) ugyanaz, csupán más és más néven, más kultúrkörrel."


Nem kellett gondolnom rá, mert már olvastam erről. A középkori skolasztikus szerzeteseknek volt ez a nézetük, eléggé demagóg.

2011. máj. 16. 23:59
 3/12 anonim ***** válasza:
29%

Akkor mondj valamit te, ami nem demagóg. Bővebben kifejtenéd miből is állna ez a demagógia? Mitől rosszabb a te filozófiádnál? Mi benne a helytelen vagy a helyes? S miért több a te véleményed?

Ezeket vezesd le kérlek filozófiai, vallástörténeti és teológiai aspektusokban - és utána fikázhatod a skolasztikát.

2011. máj. 17. 00:36
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/12 A kérdező kommentje:

A skolasztika nem szólt másról, minthogy más kultúrák, más vallások tanait módosítják, átírják, "megmagyarázzák", hogy kompatibilissé tegyék a középkori Európa keresztény nézeteivel. Tipikusan olyan elfoglaltság, "tudomány", amihez ugyan sok mindent kell bemagolni, sokat kell olvasni és időigényes, de semmi haszna nincsen és aki csinálja az csak szellemi képességeinek rossz irányú felhasználását bizonyítja vele.


Manapság is létezik egy hasonló elfoglaltság: Az összeesküvés elméletek gyártása. Amihez ugyan sokat kell olvasni és írni, de mi a haszna, ha végül olyan radikálisan bolondos tévtanok születnek belőle, minthogy a zsidók/a bilderbergcsoport/a szabadkőművesek/a rockefeller-társaság irányítja a világot, meghogy "az észak-koreai konfliktust csak azért keverik, hogy eltereljék a világ figyelmét a zsidó veszélyről".


A középkor "összesküvés-elmélet gyártói" a skolasztikát végzők voltak, hiszen megpróbálták az összes kereszténységtől különböző vallást, amivel találkoztak, a kereszténység "rossz értelmezésének" venni. Számomra már az is abszurd, hogy egy annyira különböző vallást, mint az ógörög, római bele tudtak passzírozni egy keresztény magyarázatba, de kíváncsi vagyok mit csináltak volna, hogyha jobb lett volna a hajózás és találkoztak volna a buddhizmussal, hinduizmussal, sintoizmussal, a maja vallással vagy az ausztrál bennszülöttek vallásával. Ja bocs, lehetséges, hogy mire a hajózás ilyen fejlett lett azért nem volt már skolasztika, mert egy megfelelően heterogén világnézeti szint elérése után már a kutyát sem érdekeltek az ilyen korlátolt tanok?

2011. máj. 17. 09:55
 5/12 A kérdező kommentje:

A skolasztika élő példa arra a mondásra, hogy "nem mind arany, ami fénylik."


Attól, hogy valaki egész nap könyvek között koslat, fennkölten beszél és sokat olvas/ír még nem biztos, hogy hasznos tudást teremt/tart fent/őriz meg/tanul meg, és társadalomnak hasznos munkát végez.

2011. máj. 17. 09:57
 6/12 anonim ***** válasza:
38%

Már ne haragudj, de az az elmélet, miszerint a vallások emberi útkeresések, amelyek különféleképpen írják le ugyanazt az Istenséget nem egyenlő a skolasztikával.

Ugyanis nem megpróbálja egymásba paszírozni a vallásokat, nem a közös dolgokat keresi, csupán elfogadj,a hogy az emberek eltérő módokon tapasztalták meg az isteni jelenlétet... elvégre, ha megnézed, valamilyen isten MINDEN kultúrkörben megjelenik és alapvetően MINDENHOL ugyanazt jelenti, csak más háttérrel, történettel, elméletekkel.

Senki sem állítja, hogy a vallásokban nincsenek ember által kitalált dolgok, hozzácsapott regék és meg nem értett elvek, de tudod, erre használják a hegy példáját: az is mindig ugyanaz marad, de minden oldalról másnak látszik.

2011. máj. 17. 10:55
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/12 A kérdező kommentje:

"ha megnézed, valamilyen isten MINDEN kultúrkörben megjelenik és alapvetően MINDENHOL ugyanazt jelenti, csak más háttérrel, történettel, elméletekkel."


Mi a helyzet az olyan vallásokkal, ahol a Sátánt is istennek tekintik és Isten nem mindenható, mert osztozik a hatalmon a Sátánnal pl. Maniechizmus?


Mi a helyzet az ógörög és római vallással, ahol az isteneknek ugyanolyan tulajdonságai, hibái és életeseményei voltak, mint az embereknek, és nem voltak mindenhatóak, hiszen rengeteg isten volt, különféle erősségű hatalommal?


Mi a helyzet a sintoizmussal, ahol azt tartják, hogy nincsenek istenek, csak úgynevezett "védőszellemek", kis hatalommal rendelkező istenszerű lények, és mindennek van egy ilyenje a fától kezdve a PlayStation-ig, valamint a túlvilágban sem hisznek?

2011. máj. 17. 11:05
 8/12 anonim ***** válasza:
38%

A maniechizmus tulajdonképpen nem különálló vallás, hanem a kereszténység egyik ága, mint a katolicizmus vagy protestantizmus. Ha annak is veszed, akkor sincs semmi különös benne, csak olyan, mint a perzsa dualizmus.


Ami a görög-római vallásokat illeti: erre utaltam különféle kultúrkör alatt. Az istenek mindenhol nagy hatalmú lények, akik az embereket és a világot teremtették és irányítják, mint a világban megnyilvánuló legfelsőbb hatalmak.... annyi, hogy különböző helyeken eltérő módon jelenítik meg őket. Ez eredhet tapasztalatból, elképzelésből - ki tudja, melyikből?


A kamik pedig nem istenszerű lények, hanem istenek, vagy ahogy manapság tartják, az Istenség megjelenései.

2011. máj. 17. 11:21
Hasznos számodra ez a válasz?
 9/12 anonim ***** válasza:

Ekkora butaságot nem is hallottam.


A skolasztikus szerzetesek nem foglalkoznak azokkal a kérdésekkel, amilyenekkel ma, vagy pár száz évvel a filozófia foglalkozott - sok mindenben nem jutottak előre, csak egymást fikázták.


A skolasztikus egyetlen görög filozófuson, Arisztotelész metafizikáján alapul, mely teljesen objektív tézisekkel (actus - potentia; exsistentia - essentia; okság, ill. a szubsztancia-elmélet; igazság, bizonyítás, hülemorfizmus) operál, a pre- vagy posztszokratiánus filozófusokkal csak az okkultisták, és a teozofák ill. néhány öreg korára eretnekké vált Egyházatya foglalkoztak, s foglalkoznak most is.


De világosan tudták, hogy vannak Arisztotelésznek hamis tanai is (pl. a világ nem keletkezhetett a semmiből, és Istene is egy pogány gnosztikus valaki volt).


Szent Tamás ezekkel a fentebb írt tételeket ötvözte egybe a józan paraszti ésszel. Tehát nem sűrűn mélyül el felesleges metafizikai traktátusokba. A teológia ezért érthető meg széles körökben is.

2011. máj. 17. 14:48
Hasznos számodra ez a válasz?
 10/12 anonim ***** válasza:
Méghogy a Sintóban nincsenek istenek! A világon élő lényeket, szexuális egyesülés útján Idzanagi és Idzanami hozta létre. Később az istenek második generációja is tőlük származott. Idzanagi jobb szeméből lett Amateraszu Ómikami a napistennő, bal szeméből Csukijomi a holdisten, orrát kifújva teremtette meg Szuszao-no Mikotót, a tenger délceg és modortalan istenét! Vagy ott van a hadisten, Hacsiman! Az első mitikus császár (Tenno az Ég fia) Dzsimu Tenno a napistennő unokája, ezért istenség volt, és a Japán császári ház ezért a legősibb a földön. Soha sem volt dinasztia váltás. A tenno elmozdíthatatlan mert a sintó főpapja,sőt istene, még akkor is amikor a sógunátus létrejött, a császár tabu volt (hatalom nélküli, de szimbolikus és támadhatatlan.) Emellett természetesen millió kisebb rendű kami is létezik, és szinte minden hely lehet sintai, azaz olyan hely ahova az istenek leereszkednek. A sintót a dogmatikai és az erkölcsi tanítások hiánya teszi mássá. Azt mondják, hogy az állatokra sem erőltetünk semmilyen szabályt, anélkül is tudják mit kell tenniük, akkor az ember még inkább tudja, magától is mi helyes, hiszen messze az állat felett áll. (a buddhizmussal folytatott vitájukban is ez az etikai dimenzió volt a döntő. A sintó papjai az etikai hiányát a maga felsőbbségének, természetességének, a jóról való ösztönös tudásának tekintette, ehhez képest a buddhizmus szerintük már szabályozza az embert, tehát nem természetes módon tekinti őt jónak.) Azonban a tisztaságnak (külső-belső) igencsak sajátos kultuszai vannak. Egyébként önáló vallásként elég sok kívánnivalót hagy maga után, ezért voltak a japánok gyakran kettős vallásúak. Pl házasság sintó hagyomány szerint, de temetés, már buddhista hagyomány szerint etc.
2011. máj. 17. 16:13
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!