Keresztények elmagyaráznátok, az, hogy jön össze Krisztus tanításával, hogy az ószövetségben legyilkolták az embereket, ha valaki olyat tett, ami istennek nem tetszett, már ment is a büntetés, halálbüntetés?

3. hozzászólás írója!

Kifejtenéd, hogy miért éppen a katolikusokat támadod, mikor az Ószövetségről és Jézus tanításáról van szó, és nem az egyéb felekezetek tanításáról?

Egy Római Katolikus

A 3. válaszadó vagyok.

Én is római katolikus vagyok!

Nem támadom, egyszerűen csak ez az igazság. Ezt tanulod te is a történelemkönyvekből, nyugi. Nézz utána a dolgoknak.

Nem kellett olyat tennie egy népnek, ami Istennek nem tetszett.

Elég volt a Kiválasztott Nép útjában állnia és már jött is a parancs Istentől, hogy kiirtani őket asszonyostul, gyerekestül, öregestül, jószágostul.

3. és 5. válasz írójának!

Nem az tesz római katolikussá, hogy annak kereszteltek gyerekkorodban, hanem az, ha ki is tartasz mellette, saját döntésből - mindvégig. Az olyan nem fordulna még gondolati szinten sem ellenkező irányba. Márpedig a 3. hozzászólásod inkább egy enyhe támadásnak minősíthető, vagy legalább is elfordulásnak a katolikus hittől.

Egy Római Katolikus

Tisztelt Kérdező!

Az Ótestamentomot, maga Jézus Krisztus hitelesítette. Az Isten Igéjét, ami ma az Ó és Újtestamentomi Szentírás, régen az Ótestamentom alkotta, Jézus igazságnak nevezte imádságában (Ján 17,17).

Az Ószövetségben pedig nem legyilkolták az embereket, hanem végrehajtották rajtuk az ítéletet, és nem azért, mert olyat tettek, ami Istennek nem tetszett, hanem azért, mert nem bánták meg, azonosultak a bűnnel, márpedig a bűn zsolja halál(Róma 6,23). A Jézus Krisztustól közvetlenül származó kinyilatkoztatás, a Jelenések könyve sem beszél másként a bűnösök sorsáról. A hét gyülekezethez írt levélben Krisztus szerint csak annak nem árt a második halál, aki győz (Jel 2,11) - értelemszerűen a bűn felett. Aki nem győz, hanem azonosul a bűnveivel, annak része a második halál lesz (Jel 21,8). A thiathirai levélben, amely történeti értelemben a középkort jelképezi, a Krisztustól elfordult, Krisztus nevében oly sok bűnt gyelekvő keresztényeknek a következőt mondja Jézus:

"Adtam néki időt is, hogy megtérjen az ő paráználkodásából; és nem tért meg Íme én ágyba vetem őt, és azokat, a kik vele paráználkodnak, nagy nyomorúságba, ha meg nem térnek az ő cselekedeteikből. És az ő fiait megölöm halállal; és megtudják a gyülekezetek mind, hogy én vagyok a vesék és szívek vizsgálója; és mindeniteknek megfizetek a ti cselekedeteitek szerint." (Jel 2,21-23).

A "maradéknak" azonban azt mondja:

"Néktek pedig azt mondom és mind a többi Thiatirabelieknek is, a kiknél nincsen e tudomány, és a kik nem ismerik a Sátán mélységeit, a mint ők nevezik: nem vetek reátok más terhet, Hanem a mi nálatok van, azt tartsátok meg addig, míg eljövök. És a ki győz, és a ki mindvégig megőrzi az én cselekedeteimet, annak hatalmat adok a pogányokon; És uralkodik rajtuk vasvesszővel, mint a fazekas edényei széttöretnek; a miképen én is vettem az én Atyámtól: És adom annak a hajnalcsillagot." (24-28. vers)

Óriási teológiai hiba tehát úgy beállítani Krisztust, mint akinek a tanítása ellentétben áll a próféták írásaival. A Biblia szerint Isten mindenkinek felkínálta a kegyelmet. Mindenki szabadon dönthet afelől, hogy mit szeretne, viszont minden esetben következménye lesz annak, amit tesz. Amit az ember vet, azt aratja.