Kezdőoldal » Kultúra és közösség » Valláskritika » Kreacionisták, ha olyan sok...

Kreacionisták, ha olyan sok tudós van köztetek, hogyhogy egyikük sem tudta még tudományos munkákkal alátámasztani a bibliai írásokat?

Figyelt kérdés

Példaképp ha azt mondjátok, tudósok állítják hogy az állatok egy napon lettek teremtve, hogyhogy nincs egy vizsgálat sem ami ezt igazolná?

Ha az özönvíz valós esemény volt, nem példabeszéd, hogyhogy még egyik kreacionista tudós sem rukkolt elő erről egy tudományos tanulmánnyal?


2018. okt. 12. 17:37
1 2 3 4 5 6
 21/56 anonim ***** válasza:
9%

[link]


Szóval ő is az evonak köszönheti? XD


Ilyen formás állat, több árnyalattal?

2018. okt. 13. 11:12
Hasznos számodra ez a válasz?
 22/56 A kérdező kommentje:

#20

Az észak-amerikaiak a britek leszármazottai, mégis vannak britek.

A farkasok a kutyák ősei, mégis együtt élnek ma kutyák is, farkasok is.

2018. okt. 13. 12:01
 23/56 anonim ***** válasza:
91%

Minek kérdezel, ha utána úgysem fogadod el a tényeket? Sőt, még csak el sem gondolkozol rajta hanem rögtön kuka. Ennek mi értelme? Nem fogadod el, ami a tudományos szaklapokban van írva, de azt rögtön kp-nak veszed, amit egy random kreós oldal ír. Nem éppen tudományos szemléleltre vall, inkább hit-vágy alapú, azt gondolod tudományosnak, amit annak akarsz hinni. Oké, ez a hit, de ne bújtasd tudományos köntösbe, mintha minden bizonyított lenne, csak azért mert te azt szeretnéd, ha mindez igaz lenne.

Különben meg amilyen pofátlan, lenéző, arrogáns stílusban tudsz megnyílvánulni kétlem, hogy erre pl. Jézus büszke lenne. Képzeld ő nem ezt a stílust tanította, ugye? Hogy vagy te a követője?

2018. okt. 13. 12:03
Hasznos számodra ez a válasz?
 24/56 Ozmium42 ***** válasza:
88%
Eközben a kreacionista tudósok a kérdést sem tudták értelmezni. Evolúció-tagadó cikkeket másolnak be, csakhogy az evolúció cáfolatából nem következik sem a teremtés, sem az özönvíz, sem Lyézus az Atya jobbján. :D
2018. okt. 13. 13:11
Hasznos számodra ez a válasz?
 25/56 Anahystor ***** válasza:
93%

17-es!


De az tényleg tökéletes bizonyíték!!!


A kérdés az csak hogy mire?


Leginkább talán arra, hogy a cikk írója egy ostoba fajankó, akinek fogalma sincs arról a témáról, amiről ír!


Tudod ha egy cikk címe ez: "Mivel mond ellent a tudomány az evolúció elméletének?"


és egy tudományos témát érintő előadásról tudósít


de úgy kezdődik, hogy ez előadó: "Savanya Anna Sára, a PTE Művészeti Kar egyetemi hallgatója", akkor


rögtön leleplezi, hogy egy hozzá nem értő dilettáns tartotta az előadást, nem pedig egy, az adott szakterületen elmélyült ismereteket szerzett szakember, mondjuk egy biológus professzor.


Továbbá, ha az első fejezetcím ez: "A biogenezis cáfolása"


akkor azt is elárulja, hogy az adott témával kapcsolatban s béka feneke alatt van a tudása, mivel még annyi ismeretet sem kapart össze, hogy felismerje, a biogenezis témaköre NEM RÉSZE az evolúciós elméletnek!


A későbbiekből csak egy kis csemege:


"És ez csak a matematikai valószínűségszámítás… a valóságban még ennél is sokkal kisebb az esélye..."


Ilyenkor az ember nem tudja sírjon vagy nevessen!!!


Ez pontosan megfelel annak, hogy a innen a faluig légvonalban 10 kilométer, de én tudok egy rövidebb utat az erdőn át!


Továbbiak majd később!

2018. okt. 13. 14:52
Hasznos számodra ez a válasz?
 26/56 anonim ***** válasza:
93%

#18

"Azonban a négy lábról két lábra való emelkedés az evolúció szerint lehetetlen, hiszen az elmélet kimondja, hogy minden fajnak egyre fejlettebbnek és fejlettebbnek kell lennie."


Ez egy ordas nagy hazugság, soha nem mondott ilyet az evo, hogy minden fajnak egyre fejlettebbnek kell lennie. A harmadik mondat és már hazugság...


"Viszont az ember pont a két lábon való járás miatt sokkal védtelenebb a négy lábon járó élőlényekhez képest. Négy lábbal sokkal hatékonyabban lehet ugyanis mozogni."


Ez igaz így önmagában, de a mozgékonyság csak egy része a dolognak. Nem csak azon múlik a sikeresség, hogy ki a mozgékonyabb. Az elefánt nem igazán a mozgékonyságról híres, meg a lajhár sem, meg a pandamackó, a koala és a csiga sem, mégis sikeresek a környezetükben, sokmillió éve élnek és túlélnek.

Felegyenesedve ráadásul a két kéz szabad marad, tehát használható védekezésre, eszközhasználatra, élelemhordásra, felegyenesedve messzebbre is lát, jobban fel tudja mérni a környezetében tartózkodó esetleges ellenségeket, zsákmányt. Ezek is mind számítanak a túlélésben a mozgékonyság mellett. Tehát az idézett mondat egy részigazság, perdöntő érvként beállítva. Ezt hívják csúsztatásnak.


"Az állítást, mely szerint egy élőlény vagy négy lábon, vagy teljesen felegyenesedve jár egy angol-paleoantropológus, Robin Crompton bizonyította be egy számítógépes szimuláció segítségével."


Maga az állítás egy hazugság, és nagyon valószínűnek tartom, hogy az állítólagos bizonyítása is. Nem tudom ki ez a Robin Crompton, de szegény biztos agygörcsöt kapna, ha olvasná ezt a mondatodat. Mert hogy ilyet ő egész biztosan nem mondott vagy bizonyított, arra a nyakamat merem tenni. Ilyen dilettáns kijelentést már egy átlagos hetedikes tanuló is szégyellne bárhol is mondani, nemhogy bármiféle ismertebb névvel rendelkező kutató.

A kijelentés maga még akár igaz is lehetne, feltéve, hogy leszámítjuk a növényeket, gombákat, baktériumokat, százlábúakat, pókokat, rákokat, rovarokat, csigákat, férgeket, halakat, ceteket, rozmárokat, fókákat, polipokat, madarak túlnyomó részét, denevéreket, kígyókat, meg hasonlókat, tehát úgy az élőlények kb. 99%-át. Azok is mind-mind élőlények, mégse négy lábon vagy felegyenesedve járnak. Ez alapján az idézett kijelentés a fentebbi formában soha nem hangzott el semmiféle magára valamit is adó kutató szájából, az 101%.


Egy hatsoros bekezdésedben 2 hazugság, és két féligazság (csúsztatás). Kell még tovább boncolgatni a kreacionizmmus "érveit", álláspontját, vagy ennyi is elég lesz?

2018. okt. 13. 16:25
Hasznos számodra ez a válasz?
 27/56 anonim ***** válasza:
0%

"Ez egy ordas nagy hazugság, soha nem mondott ilyet az evo, hogy minden fajnak egyre fejlettebbnek kell lennie. A harmadik mondat és már hazugság..."


Szval itt azt hazudod hogy hazudik a másik!

Brávó drága evolucionista!


EVOLUCIÓ

A fejlődést v. valaminek a kibontakozását, a biológiában az élővilág fokozatos és szűntelen fejlődését jelenti. Az élővilág evolúciója a populációk szintjén megvalósuló fejlődési folyamat.

2018. okt. 13. 18:25
Hasznos számodra ez a válasz?
 28/56 A kérdező kommentje:

#27

Ha már hozzászólsz egy témához, legalább próbálj már képben lenni azzal kapcsolatban! Az élőlényeknek nincsenek fejlettségi fokai, az evolúció a változásról szól. Hogy ki mit tart fejlettebbnek az szubjektív és önkényes dolog, és semmi köze az evolúcióhoz.

2018. okt. 13. 18:34
 29/56 anonim ***** válasza:
94%
Fun fact: az embrionális fejlődés során az embrió hasonlóképpen fejlődik zigótából élőlénnyé, ahogy az a fajjal történt az evolúció során, pl az emberi embriónak egy szakaszban kopoltyúnyílásai, másikban pedig rendes farka is van (ami néháby esetben meg is marad), és a delfin embriónál szépen meg lehet figyelni ahogy az orrnyílás "felkúszik" a fejtetőre. Csak egy kis érdekesség főleg kreósok számára.
2018. okt. 13. 19:14
Hasznos számodra ez a válasz?
 30/56 Anahystor ***** válasza:
93%

Mint ígértem!


Egy részletesebb válasz a 11-es hozzászólásra.


Köszönöm, hogy ilyen szép összeállítást készítettél a kreacionista evolúcióellenes érvekről!


Így egy csokorban tudom megválaszolni őket, ami az elkövetkezőkben könnyebbé teszi , hogy ismételt felbukkanásukkor már csak linkelnem kelljen ezt a válasz!


Nézzük is sorban:


1, "Mikro- és makroevolúció"


problémák az indoklásodban:


A FAJ definiálása:

"A faj egyedei egymással szaporodóképes egyedeket képesek létrehozni."

A definíció csak az ivaros szaporodás esetére korlátozott, túlzottan egyszerűsít.

Az ivartalan szaporodású fajok (pl. egysejtűek) esetében egyszerűen nem értelmezhető.



Nézzünk egy sokkal alaposabb (korszerű) definíciót:



"A faj igen részletes, számos szempontot figyelembe vevő definíciója a következő lehet: A faj olyan származási közösség, amelynek populációit hasonló alaki és élettani tulajdonságok kombinációja jellemzi, amely meghatározott génáramlási folyamat eredménye, s amelynek változatossági terjedelme konkrét határok között mozog. A változatossági terjedelem az összefüggő alaksorozatokat képviselő populációk sűrűsödésén és ritkulásán, a faj határa pedig az alaksorozatok megszakítottságán és távolságán alapszik. A fajok taxonómiai távolságát a bélyegkombinációk kölcsönösen hiányzó

elemeinek száma, genetikai stabilitása és filogenetikai fontossága határozza meg (Borhidi A.: A zárvatermők fejlődéstörténeti rendszertana. Nemzeti Tankönyvkiadó, 1995).

A sok feltételes elemből álló fenti definíció jelzi, hogy a faj lehatárolása ma sem egyszerű feladat, hiszen néhány rendszertani egység helyzete (pl. a hazai Sorbus-fajok vagy a Hieracium-fajok szétválasztása) ma sem megoldott olyan esetben, amikor az adott faj éppen a fajkeletkezés állapotában van."

[link]


Megfigyelhető fontos fajspecifikáló elemek:

- hasonló alaki és élettani tulajdonságok ... amelynek változatossági terjedelme konkrét határok között mozog


értsd: egy fajon belül is az egyedek tulajdonságai bizonyos szórást mutatnak! Nem vagyunk egyformák.


- a faj határa pedig az alaksorozatok megszakítottságán és távolságán alapszik


értsd: egyes tulajdonságok eltérése akkora, hogy már nem sorolhatók az egyedek ugyanabba a fajba.


- "néhány rendszertani egység helyzete (pl. a hazai Sorbus-fajok vagy a Hieracium-fajok szétválasztása) ma sem megoldott olyan esetben, amikor az adott faj éppen a fajkeletkezés állapotában van."


értsd: magának a az adott fajnak a specifikálása a határok eltolódása miatt nehézségekbe ütközhet, más módon megközelítve, az élővilág fütyül az ember által alkotott olyan mesterséges fogalmakra, mint például a faj.


Ha te azt gondolod, hogy az élőlények fajonként lettek megalkotva, akkor ott tévedsz, hogy a fajt TERMÉSZETI kategóriának értelmezed, holott az valójában egy mesterséges, ember által alkotott fogalom, mely az ismeretek megváltozásával, bővülésével változhat.


------

De még a te szűk definíciód szerint is látható (bizonyított) az új faj kialakulása:



"Gyűrűfajok


Gyűrűfajról akkor beszélünk, amikor populációk hosszú láncolata visszaér a kiindulási ponthoz, s a lánc két vége átfedi egymást. A lánc átfedő két végén lévő populációk már genetikailag annyira elkülönültek, hogy képtelenek szaporodni egymással, vagyis külön fajként viselkednek. A két összeérő populációt egymással szaporodni képes köztes populációk sora kapcsolja össze. A gyűrűfajok egyik legismertebb példája a heringsirály-ezüstsirály fajkör. Ennek a kiindulási faja a Földközi-tenger és a Kaszpi-tenger medencéjében elterjedt sárgalábú sirály (Larus cacchinnans), amelyből az európai atlanti-óceáni területen alakult ki a heringsirály (L. fuscus), a Bering-szoroson átvándorolva és izolálódva, Észak-Amerika atlanti partvidékén pedig az ezüstsirály (L. argentatus), amely másodlagosan szintén elterjedtté vált az Atlanti-óceán európai partvidékein is. Itt azonban, noha közös "ősfajból" erednek, a heringsirály és az ezüstsirály már egyértelműen, önálló fajként viselkednek egymással szemben."

[link]


vagy pl:



Új fajta kialakulása

[link]


-----



"Az élőlények megváltozását a faj határain túl újszerű szervek és struktúrák keletkezése által még soha nem figyelték meg"


Ellenpéldák az állításodra:


Egyes kiállítási kutyafajtáknál a standard szerint egyenesen kívánatos a dupla farkasköröm, ilyen például a Pireneusi pásztor, a Briard vagy a Spanyol masztiff. (alapesetben a kutyáknak egy farkaskörmük van)



Egyes fajtáknak úgynevezett „macskamancsuk” van. Ők egy rövid harmadik ujjcsonttal is rendelkeznek, ettől tappancsuk teljesen olyan lesz, mint a macskaféléké. Ez a felépítés teszi lehetővé, hogy kevesebb energiát használjanak fel, és növeli állóképességüket is. A mancslenyomat kerek és kompakt.

Ilyen például a Kuvasz, az Akita, a Doberman, az Óriás Schnauzer, az Airedale terrier, az Újfundlandi és a bull terrier.

(alapesetben a kutyáknak nincs harmadik ujjcsontja)


[link]


Mielött azért tiltakoznál, hogy ezek a változások nem nyúlnak a faj határain túlra, emlékeztetlek, "a faj határa pedig az alaksorozatok megszakítottságán és távolságán alapszik", így az egyes kutyafajták alaktani változása a tenyésztés hatására bármikor elérhet egy olyan fokot, amikor a két fajtát már nem lehet egyetlen fajnak tekinteni.



Röviden(?) :-) ennyi az első pontról

2018. okt. 14. 09:38
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2 3 4 5 6

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!