Sok hívő miért szeret ennyire hozzá nem értő embereknek adni hitelt?

Nem kell. :)

Azok lesznek ilyenek, akik ragaszkodnak a Biblia szó szerinti értelmezéséhez és ezért magyarázniuk kell valahogy a valósággal ütköző dolgokat. Ehhez jól jön nekik az "okos" emberekre való hivatkozás, akik bár nem szakemberek egy adott területen, mégis tudnak legalább úgy fogalmazni, hogy az tudományosnak tűnjön. Arról a tudományhoz viszonyított szintről, ahol az ilyen emberek többsége van, nem is lehet objektíven megítélni, hogy egy bizonyos területen a felettük 1-2 szinttel vagy 8-10 szinttel állók felkészültsége között milyen óriási különbség van.

Jajj, ne általánosíts már..

Egy katolikus például nem fog ilyen Kent Hovind féléknek hinni. Kisegyházaknál annál inkább jellemző. Én katolikus vagyok, mi elfogadjuk az evolúciót, ösrobbanást, ilyeneket.

Sok evolúcióbiológus is tudja, hogy nincs törzsfejlődés. Csak azok már nem evolúcióbiológusok - nyilván. Tehát a tekintélyelvű érvelés kiesett.

Nincs azzal baj, hogy vakon hiszel az evósoknak, mert ezt akarod igazságnak. A baj az, hogy nem ellenőrzöd őket, és ebből az állásból hülyézed, illetve nevezed vakhitűnek a hívőt, aki mindennek utánanézett

Hovind meg... nem vagy lemaradva 10 évvel véletlenül?:) Kicsit aktualizálhatnád a tudásod, mielőtt másokat hülyézel

Kérdésem jogos:

Tényleg ennyire hiszékenynek és vakhitűnek kell lenni hozzá hogy valaki ateista legyen?

Rengetek tudós tagadja az evot!

Fajon belül lehet, de egyikből a másikba nem!

Akkor a majmoknak is vagy nekünk se lenne jogunk az üdvözülésre, igaz?

De az Úr kizárólag az ember számára adta meg!

Amúgy Mozes könyvében le van írva...kérdés, hogy Istennek vagy ateista materialista tudósoknak hisz-e valaki!

Kedves Kérdező!

Nem értek veled egyet, szélsőséges példákat hoztál fel. Nyilván nem érthet minden ember mindenhez, de ettől függetlenül vannak kiváló hívő csillagászok és biológusok, akik minden bizonnyal nálad és nálam is jobban értenek a szakterületükhöz, és ettől függetlenül nem hisznek például az evolúció által az évmilliók során az egyszerűbb létformákból kifejlődött ember elméletében, amit a köznyelvben csak egyszerűen evolúciónak nevezünk. Ettől függetlenül nem tagadják a mutáció és a szelekció létét, csak ezt nem terjesztik ki az előbb említett elmélet folyamatára.

Aki komolyabban belemélyed a témába az láthatja, hogy mikor a 16–17. században elkezdődött a modern természettudomány kialakulása, ezek a kérdések még egyáltalán nem vetődtek fel. A teológusok és a természettudósok ugyanazokon az alapokon álltak. Senki sem vitatta, hogy a világot Isten teremtette, viszont Isten nem kaotikus, hanem rendezett, törvények által szabályozott világot teremtett. Sőt, azt is mindenki elfogadta, hogy Isten a világot – ahogyan azt Mózes első könyvének első fejezetében is olvashatjuk – „készre” teremtette, vagyis amikor a „világgépezet” működni kezdett, abban már a legbonyolultabb rendszerek, az élőlények: a növények és az állatok és maga az ember, de az élettelen világ bonyolultabb struktúrái, így például az égitestek is jelen voltak. Azt, hogy a természetnek Isten által meghatározott rendje van, elsősorban a kereszténység hangoztatta, ezért – amint azt a tudománytörténeti kutatások kimutatták – nem véletlen, hogy a természettudományok a keresztény világban alakultak ki, és az sem véletlen, hogy akkor alakultak ki, amikor a kereszténység – a reformációval – visszatért eredeti gyökereihez. Ezért Isten teremtett világának vizsgálatát, törvényeinek felderítését Istennek tetsző foglalatosságnak tekintették.

A 18. században ez a harmónia megbomlott. Ennek nem tudományon belüli, hanem tudományon kívüli okai voltak, amelyeket most nem fogok részletezni. Tény az, hogy az Isten által teremtett világ eszméjét az önmagában megálló, térben és időben végtelen, nem keletkezett és elpusztíthatatlan anyagból álló világ eszméje kezdte felváltani. Ezt nevezhetjük naturalista világképnek, szemben a transzcendentalista világképpel, amely azt vallotta, hogy a természet önmagától nem jöhetett létre, önmagában nem áll meg, hanem azt egy természeten kívüli, természetfeletti tényezőnek kellett létrehoznia és kell fenntartania.

A naturalista világkép szerint az alapvető az élettelen anyag, és minden bonyolultabb – akár élettelen, akár élő-struktúra az élettelen anyag legegyszerűbb formájából a természeti törvények hatására jött létre. Ennek a világképnek egyik kora megnyilvánulása volt Kant és Laplace elmélete a Naprendszer kialakulásáról, majd ezt követte az az elgondolás, hogy a legegyszerűbb élőlény az élettelen anyagból jött létre, az élet magasabb formái pedig az élet alacsonyabb formáiból fejlődtek ki. Lamarck 19. század eleji próbálkozása után Darwin volt az, aki 1859-ben megjelent A fajok eredete című munkájában felvázolta az élővilág evolúciójának egy elképzelését.

Darwin elmélete tudományos szempontból megalapozatlan. Mégis, nagy lelkesedéssel fogadták, mert alátámasztani látszott az egyre jobban elterjedő naturalista világképet. A naturalizmus elárasztotta a tudományt, és képviselőinek sikerült azt a hamis látszatot kelteniük, hogy a tudomány igazolja a naturalizmust.

Az evolúció azt tanítja, hogy a világ önmagából megmagyarázható, ezzel szemben a speciális teremtés hívei azt vallják, hogy a világ működését le lehet természeti törvényekkel írni, de a világban jelen levő bonyolult struktúrák létrejöttét csak transzcendentális tényezők figyelembevételével tudjuk megmagyarázni.

Ami pedig a tudomány és vallás ellentétét illeti, ez az ellentét abból fakad, hogy a tudomány művelői – minden tényleges igazolás nélkül – a naturalizmus elvét a legmagasabb filozófiai elv rangjára emelték, és összeolvasztották a tudománnyal. Ez a „tudomány” valóban szemben áll a vallással, azonban nyilvánvaló, hogy itt valójában nem a tudomány és a vallás, hanem két filozófiai szemlélet, a naturalizmus és a transzcendentalizmus szembenállásáról van szó.

Darwin művét általában nagy lelkesedés fogadta. De ellenzői is voltak. Egyrészt keresztény teológusok tiltakoztak a bibliai teremtéstörténettel szembenálló nézetei ellen, másrészt viszont természettudósok is tiltakoztak tudományos megalapozatlansága ellen. De ez nem tudta megakadályozni, hogy a darwinizmus és a naturalizmus el ne árassza egész szellemi életünket és kultúránkat.

Napjainkra bizonyos szempontból már lényegesen javult a helyzet. Számos tudós arra a következtetésre jutott, hogy a naturalizmust a tudomány nem igazolja, sőt a naturalizmus ellentétes a valódi tudománnyal: a világ nem „alulról felfelé”, hanem „felülről lefelé” épül fel. A tudományok hierarchikus rendjében a biológia felett álló tudományok, mint a matematika, az információelmélet, a fizika (termodinamika) világosan megmutatják, hogy az evolúció lehetetlen. De magán biológián belül is számos olyan felismerés van, amelyek ugyanerre mutatnak rá.

Én azt gondolom a helyes hozzáállás a témához nem a felsőbbrendű tudás hangsúlyozása, mint ahogyan nem a transzcendentalista világkép mindenek felett valóságának hangsúlyozása sem. Az "igazság odaát van" így hagyjuk meg a szabadságot mindenkinek, hogy azt fogadja el amelyiket akarja, és ne szóljuk le azért mert másban hisz, másképp gondolkodik.

Üdv. Péter

"Definiáld, mit jelent az hogy fajon belül"

Majomból nem lesz ember...fajon belül lehet csak fejlődés!

Ez olyan emberfüggő, én nem gondolom, hogy a Bibliát szóról szóra el kell hinni.

Sőt a hívők többsége nem kreacionista, én sem tudom elfogadni hogy 2 emberből fejlődtünk ki 6000 év alatt.

De Angliában a pásztor is arról prédikált, hogy szerinte az ősrobbanás az egyik legerősebb bizonyíték, hogy teremtett univerzumban élünk.

Tehát nem mindenki hiszékeny, aki hívő.

Megkérte a gyülekezetet hogy tegye fel a kezét az, aki szerint a föld 6000 éves, persze volt egykét jelentkező, de a nagyrésze nem emelte a kezét.

6000 év az Ádámtól számítva...

Ádám elött valószínüleg voltak korszakok!