Ez az ószövetségi rész nem Jézusra utal?

Jézus a Megváltó, a testé lett Ige!

Jézus ezt mondta:

Mert hamis Krisztusok és hamis próféták támadnak, és jeleket és csodákat tesznek, hogy elhitessék, ha lehet, még a választottakat is.

Márk 13:22 HUNK

Te pedig a mikor imádkozol, menj be a te belső szobádba, és ajtódat bezárva, imádkozzál a te Atyádhoz, a ki titkon van; és a te Atyád, a ki titkon néz, megfizet néked nyilván. És mikor imádkoztok, ne legyetek sok beszédűek, mint a pogányok, a kik azt gondolják, hogy az ő sok beszédükért hallgattatnak meg. Ne legyetek hát ezekhez hasonlók; mert jól tudja a ti Atyátok, mire van szükségetek, mielőtt kérnétek tőle. Ti azért így imádkozzatok: Mi Atyánk, ki vagy a mennyekben, szenteltessék meg a te neved; Jőjjön el a te országod; legyen meg a te akaratod, mint a mennyben, úgy a földön is. A mi mindennapi kenyerünket add meg nékünk ma. És bocsásd meg a mi vétkeinket, miképen mi is megbocsátunk azoknak, a kik ellenünk vétkeztek; És ne vígy minket kísértetbe, de szabadíts meg minket a gonosztól. Mert tiéd az ország és a hatalom és a dicsőség mind örökké. Ámen!

Máté 6:6‭-‬13 HUNK

Lepontoztátok Luci barátunkat.

Aki elkövette, másolja be azt a részt a Bibliából, ahol Jézus más istenek követésére buzdít!

Tévedés Jézus nem alapított vallást.

Hogy ilyen természet feletti dolgokat tett, azért tette, mert bizonyította, hogy Ő a megígért megváltó, Isten szövetség követe.

A Héber iratok számtalan utalást tettek Rá.

s nem vallást alapítani jött, hanem helyre állítsa az emberek, a választott népének "vallásvezetői" által felhagyott helyes imádatot.

Isteni önátadás példáját mutatta, hogy mit kell tennie mindenkinek kivétel nélkül, hogy Isten elismerésével találkozzon, és örökké élhessen, az eredeti szándéka szerint.

*Ez az ószövetségi rész nem Jézusra utal?

nem.

Dániel volt próféta, aki Nabukodonozor álmát fejtette meg.

6+

Dániel próféta könyve 2. rész

1.

És Nabukodonozor uralkodásának második esztendejében álmokat láta Nabukodonozor, és nyugtalan lőn az ő lelke, és álma félbeszakadt.

2.

És mondá a király, hogy hívjanak írástudókat, varázslókat, bűbájosokat és Káldeusokat, hogy fejtsék meg a királynak az ő álmait; és bemenének azok, és állának a király elé.

3.

És monda nékik a király: Álmot láttam, és nyugtalan a lelkem megtudni az álmot.

4.

És mondák a Káldeusok a királynak sziriai nyelven: Király, örökké élj! mondd meg az álmot a te szolgáidnak, és megjelentjük az értelmét.

5.

Felele a király, és monda a Káldeusoknak: Az én szavam áll! Ha tehát meg nem mondjátok nékem az álmot és annak értelmét, darabokra tépettek, és a ti házaitok szemétdombokká tétetnek.

6.

Ha pedig az álmot és annak értelmét megjelentitek: ajándékokat, jutalmat és nagy tisztességet vesztek tőlem; ezért az álmot és annak értelmét jelentsétek meg nékem.

7.

Felelének másodszor, és mondának: A király mondja meg az álmot az ő szolgáinak: és az értelmét megjelentjük.

8.

Felele a király, és monda: Bizonnyal tudom én, hogy csak időt akartok ti nyerni, mert látjátok, hogy áll az én szavam.

9.

Hogy ha az álmot meg nem mondjátok nékem, csak egy ítélet lehet felőletek: hogy hamis és tétovázó beszédet koholtok, hogy azzal tartsatok engem, míg az idő múlik. Mondjátok meg azért nékem az álmot, akkor tudom, hogy az értelmét is megjelenthetitek nékem.

10.

Felelének a Káldeusok a királynak, és mondák: Nincs ember a földön, a ki a király dolgát megjelenthesse: mivelhogy bármilyen nagy és hatalmas király sem kívánt még egyetlen írástudótól, varázslótól és Káldeustól sem ilyen dolgot.

11.

Mert a dolog, a mit a király kíván, igen nehéz, és nincs más, a ki azt megjelenthesse a király előtt, hanemha az istenek, a kik nem lakoznak együtt az emberekkel.

12.

E miatt a király megharaguvék és igen felgerjede, és meghagyá, hogy a babiloni bölcsek mind veszíttessenek el.

13.

És a parancsolat kiméne, hogy öljék meg a bölcseket; és keresik vala Dánielt és az ő társait, hogy megölettessenek.

14.

Ekkor Dániel bölcsen és értelmesen felele Arióknak, a királyi testőrség fejének, a ki kiment vala, hogy megölesse a babiloni bölcseket.

15.

Szóla és monda Arióknak, a király főemberének: Miért e kegyetlen parancsolat a királytól? Akkor Ariók elmondá a dolgot Dánielnek.

16.

És beméne Dániel, és kéré a királyt, hogy adjon néki időt, hogy megjelenthesse az értelmet a királynak.

17.

Ekkor Dániel haza méne, és elmondá e dolgot Ananiásnak, Misáelnek és Azariásnak, az ő társainak:

18.

Hogy kérjenek az egek Istenétől irgalmasságot e titok végett, hogy el ne veszszenek Dániel és az ő társai a többi babiloni bölcsekkel együtt.

19.

Akkor Dánielnek megjelenteték az a titok éjjeli látásban. Áldá akkor Dániel az egek Istenét.

20.

Szóla Dániel, és monda: Áldott legyen az Istennek neve örökkön örökké: mert övé a bölcseség és az erő.

21.

És ő változtatja meg az időket és az időknek részeit; dönt királyokat és tesz királyokat; ád bölcseséget a bölcseknek és tudományt az értelmeseknek.

22.

Ő jelenti meg a mély és elrejtett dolgokat, tudja mi van a setétségben; és világosság lakozik vele!

23.

Néked adok hálát, atyáimnak Istene, és dicsérlek én téged, hogy bölcseséget és erőt adtál nékem, és mostan megjelentetted nékem, a mit kértünk tőled; mert a király dolgát megjelentetted nékünk!

24.

Beméne azért Dániel Ariókhoz, a kit rendelt vala a király, hogy elveszítse a babiloni bölcseket; elméne azért, és mondá néki: A babiloni bölcseket ne veszíttesd el; vígy engem a király elé és a megfejtést tudtára adom a királynak.

25.

Akkor Ariók sietve bevivé Dánielt a király elébe, és mondá: Találtam férfiút Júdának fogoly fiai között, a ki a megfejtést megjelenti a királynak.

26.

Szóla a király, és monda Dánielnek, a kit Baltazárnak nevezének: Csakugyan képes vagy megjelenteni nékem az álmot, a melyet láttam, és annak értelmét?

27.

Felele Dániel a király előtt, és mondá: A titkot, a melyről a király tudakozódék, a bölcsek, varázslók, írástudók, jövendőmondók meg nem jelenthetik a királynak;

28.

De van Isten az égben, a ki a titkokat megjelenti; és ő tudtára adta Nabukodonozor királynak: mi lészen az utolsó napokban. A te álmod és a te fejed látása a te ágyadban ez volt:

29.

Néked, oh király! gondolataid támadtak a te ágyadban a felől, hogy mik lesznek ez után, és a ki megjelenti a titkokat, megjelentette néked azt, a mi lesz.

30.

Nékem pedig ez a titok nem bölcseségből, a mely bennem minden élő felett volna, jelentetett meg, hanem azért, hogy a megfejtés tudtára adassék a királynak és te megértsed a te szívednek gondolatait.

31.

Te látád, oh király, és ímé egy nagy kép; ez a kép, mely hatalmas vala és kiváló az ő fényessége, előtted áll vala, és az ábrázata rettenetes volt.

32.

Annak az állóképnek feje tiszta aranyból, melle és karjai ezüstből, hasa és oldalai rézből,

33.

Lábszárai vasból, lábai pedig részint vasból, részint cserépből valának.

34.

Nézed vala, a míg egy kő leszakada kéz érintése nélkül, és letöré azt az állóképet vas- és cseréplábairól, és darabokra zúzá azokat.

35.

Akkor egygyé zúzódék a vas, cserép, réz, ezüst és arany, és lőnek mint a nyári szérűn a polyva, és felkapá azokat a szél, és helyöket sem találák azoknak. Az a kő pedig, a mely leüté az állóképet nagy hegygyé lőn, és betölté az egész földet.

36.

Ez az álom, és értelmét is megmondjuk a királynak.

37.

Te, oh király! királyok királya, kinek az egek Istene birodalmat, hatalmat, erőt és dicsőséget adott;

Dániel Isten prófétája volt, és be is következett amit mondott.

Jézus, Krisztusként, még megtestesülése előtt szólt Ábrahámhoz már az égő csipkebokornál.

Az általad idézett ige: pl. a Buddhista vezetőre, a Dalai Lámára vonatkozik. Ő például tökéletesen megfelel annak akiről szól a kérdésedben az Ige.

Vidiripi

"....hanem helyre állítsa az emberek, a választott népének "vallásvezetői" által felhagyott helyes imádatot."

A választott nép és a vallásvezetőiknek is megvolt ígérve hogy eljön majd a Messiás!

Jézus megváltóként jött az emberekhez!

"Isteni önátadás példáját mutatta, hogy mit kell tennie mindenkinek kivétel nélkül, hogy Isten elismerésével találkozzon, és örökké élhessen, az eredeti szándéka szerint."

Isten elismerésével? Ezt honnét vetted? Minden ember bűnös nincs semmiféle elismerés csak és kizárólag Jézus Krisztus által van élete az embereknek!

Semmi olyat nem tud cselekedni az ember ami elismerésre méltó lenne!

"Semmi olyat nem tud cselekedni az ember ami elismerésre méltó lenne!"

Erről Jób három hamis barátja jut eszembe, akik hasonló gondolatokat közvetítettek Jóbnak, aztán jól kikaptak:

(Jób 4:18) 18 Íme, nem hisz Ő a szolgáiban, És hiányosságot ró fel követeinek.

Elifáz mindhárom beszédébe belefoglalta azt a gondolatot, hogy Isten annyira szigorú, hogy semmi sem elég jó neki, amit a szolgái tesznek.

Később így nyilatkozott Istenről:

(Jób 15:15) 15 Íme, Ő a szentjeiben sem hisz, És maguk az egek sem tiszták szemében.

Hát ez nem igaz. Mert az tény, hogy Jézus megváltott bennünket, de az nem jelenti, hogy nem tudunk Isten kedvében járni, sőt. Akkor Jézus nem mondta volna hogy utánozzuk Őt, hiszen lehetetlen.

Hamis tanító az aki ilyet szól