Mennyiben áll helyt ez az állítás, hogy minden vallásos ember hívő de nem minden hívő vallásos?

A teljes lista a következő:

- Vallásos és hite is van

- Vallásos, de valójában nem hisz

- Nem vallásos, de hite van

- Nem vallásos és nem is hisz

- Nem tudja mi a vallás és a hit

- Tudja, hogy mik ezek, de abszolúte nem érdekli

Vannak akik szokták mondani, hogy "hiszek én, de a magam módján". Ők a hívők, de nem vallásosak. Bár kérdéses, ha nem tartják be a különféle vallási előírásokat, amiket az adott vallás szent könyveiből eredeztetnek, mennyire lehetnek hívők.

Pl. ha egy zsidó azt mondja, hogy hívő, de nem tartja a szombatot, akkor mennyire lehet hívő, ha a Tóra egyik legfontosabb parancsát se követi?

Vagy ha egy muszlim azt mondja, hogy hívő, mennyire lehet az, ha nem tartja meg a vallási előírásokat és pl. sertést eszik?

Hozhattam volna keresztény példát is, de azokkal tele van a fórum, gondoltam érdekesebb két másik vallással szemléltetni.

Igazából az, aki vallásos, de nem hisz, rettenetesen ritka.

Ne keverd össze azzal, aki NEM SZERETI az istenét, és nem követi a parancsait. Attól még hisz benne.

Ja, és vallásosnak azt hívják, aki KÖVETI a vallási előírásokat. Nem csak akkor, amikor mások is látják.

Aki csak színleg követi, az csaló. Az nem vallásos.

Vallásos: mit tehetek én, hogy üdvözüljek

Hívő: mit tett Jézus, hogy én üdvözüljek

Én saját magamat tudnám felhozni példának. Régen egyáltalán nem érdekelt a vallás, de nem voltam ateista, hittem hogy van Isten, tehát szószoros értelmében nem lehet azt mondani, hogy megtértem.

Akkoriban elég durva életet éltem, és ha valaki azt kérdezte hívő vagyok-e akkor azt mondtam "háát hiszek istenben, de leszarom, mert úgyis a pokolba jutok, akkor minek ugráljak papoknak."

Ilyen egy hívő, aki nem vallásos.

Aztán nagyon rosszra fordult az életem idővel, nem megyek bele, de semmi kiutam nem volt, csak Isten.

és olyan mélyről hozott ki, hogy nekem nem kell többet bizonygatni, hogy miért imádkozz, miért menj templomba, miért tartsd be Isten törvényeit.

Mert a vallásos, még ha nem is tartja be a törvényeket, de elfogadja azokat, és tudja, hogy bűn, ha megszegi.

Nem biztos, hogy naponta imádkozik, meg Istentiszteletre jár, de tudja, hogy ezt kéne.

Hívő meg vagy betakarózik avval, hogy "én jó ember vagyok alapból" vagy, hogy "nem érdekel, nem töröm magam, nekem már úgyis mindegy".

25f

#4

Ez jutott eszembe kérdésedről:

"Aki parancsaimat ismeri és megtartja azokat, szeret engem. Aki pedig szeret engem, azt Atyám is szeretni fogja, én is szeretni fogom, és kinyilatkoztatom magam neki."

Tehát csak az szeretheti Istent, aki megtartja parancsait.

Egyébként úgy is lehet hinni, hogy nem szereti Istent az illető. Jakab apostol írja, hogy az ördögök is hisznek még is rettegnek a rájuk váró kárhozattól. Tehát a kettő nem feltétlen függ össze.

Másik 66%-os voltam, egyébként jól írta 3. hozzászóló.