Albérlet tulajdonos kauciót miért nem akarja ügyvédi letétbe helyezni?

"Megnyugtatlak a bankok elég jól bebiztosítják magukat hogy visszakapják a tartozást és egy ekkora hitel esetén nem 5-10% önrészt fognak kérni."

Törvényileg elő van írva a minimum önrész és jóval több mint 10%, erről tudok. De mi értelme van egy lakáshitelt egy albérleti kaucióhoz viszonyítani? Totál más téma a kettő.

"A házat nem tudod ellopni, de elég könnyen tudják használhatatlanná tenni. Tudom kössek rá biztosítást hisz az enyém, de akkor már tényleg nem éri meg ingatlanba fektetni hisz az államkötvény magasabb hozamot biztosít."

Fején találtad a szöget, kb. sosem érte meg itthon ingatlanba fektetni. Az 2013-ig sokat esett az ingatlanok ára, akkor megérte, mert nagy fellángolás volt utána, de akkor is a haszon nagy része nem az albérlet árából jött, hanem az ingatlan értéknövekedéséből. Innentől szerintem ezt kár is tovább pedzegetni. Ha neked kizárólag befektetés volt az ingatlan és nem volt vele távlati terved (pl. gyereknek adni), akkor inkább add el, amíg még van rá kereslet. Ennek a biznisznek vége.

Talán azért nem ment bele a tulajdonos, mert kár esetéb nem akarja egy ügyvédnek (akit te fizetsz) bizonygatni a kár tényét és nagyságát. Az ügyvéd meg megtagadja a kifizetést, ilyen-olyan indokkal.

Én sem adnám ki a lakásom ilyen feltétellel. (A kauciót eddig mindíg visszaadtam a bérleti jogviszony végén). De nem mennék bele egy olyan szerződésbe, ami számomra hátrányos. Nem fogok egy ügyvédtől pénzt kuncsorogni, ha mondjuk megsérül a konyhabútor.

A felvetés érdekes, de én már azt is kétlem, hogy találsz ügyvédet, aki elvállalja. Az ügyvédi letét alapvetően rövidebb távú dolgokra van kitalálva, nem hiszem, hogy ügyvéd ilyennel foglalkozna, hogy évekig őrizget kauciót.

Azt se teljesen értem, hogy mi lenne a konstrukció. Ügyvédi letétbe úgy lehet valamit helyezni, hogy megmondod, hogy kinek, és milyen feltételek fennállása esetén adhatja ki a letétbe helyezett pénzt, tárgyat, vagy okiratot. Itt mik lennének a feltételek? Az ügyvéd vizsgálná érdemben, hogy a bérlőnek, és a bérbeadónak mi jár? Vagy azt mondjátok, hogy vagy együtt jöttök, és mindketten aláírjátok, hogy kinek mennyit fizessen vissza (egyetértésben szűnik meg a bérleti szerződés), vagy jogerős bírósági ítéletre fizessen csak (ha vitátok van a végén)?

Egyébként nyugaton, ahol a kauciónak nagyobb hagyománya van, jellemzően a bankok kínálnak ilyen számlát, ami a bérlő nevén lévő elkülönített számla, ami zárolva van a bérleti szerződés megszűnéséig.

Ahol én élek, ott a bérlő nevére szóló, a bérbeadónak zálogosított bankszámlára szokták elhelyezni az óvadékot (kauciót). Költsége ennek nincs vagy minimális. A bérlő csak akkor férhet a kaucióhoz, ha a bérbeadó feloldja a zálogot; a bérbeadó csak akkor férhet a kaucióhoz, ha jogerősen megállapítják az igényét.

Az óvadékot mindenképpen a bérbeadó vagyonától elkülönítve kell megőrizni, máskülönben a bérbeadó fizetésképtelensége esetén a kauciót sem tudja visszafizetni. Holott az sosem volt az ő pénze, és még csak nem is kölcsönbe adta neki a bérlő.

Ha egy bérbeadó a nála letétbe helyezett kauciót saját célra elkölti, az már kimeríti a hűtlen kezelés tényállását.

Hogy miért ragaszkodnak a magyar bérbeadók a kezükbe fizetett kaucióhoz? Azért, mert akkor bármikor önkényesen visszatarthatják, és ez kiváló aduász a kezükben a bérlő zsarolására.