Mennyi ma a "piaci ára" Budapesten egy albérletnek? Mitől függ, hogy olcsó vagy drága?

Igen, a "piaci ár" az, amennyiért kiveszik...

Az, hogy mennyit hajlandóak adni érte, nagyon sok dolog függvénye. Hol van, milyen a környék, mekkora, milyen felszereltség, hányadik emelet, van-e lift, milyen a lakóközösség, milyen az állapot/állag, milyen a közlekedés, mennyiért adják ki mások a környéken a hasonlót, mennyire sürgős a két félnek, milyen feltétlekkel adják ki, stb. Nem nagyon lehet emiatt általánosat írni, legfeljebb átlagosat, de attól meg nagy eltérés is lehet egy 10. emeleti lepusztult épületben, vagy egy új építésű, jól felszerelt lakás esetében.

Azt, hogy a bérleti díjat olcsónak vagy drágának határozza meg valaki, az az ember jövedelmétől függ. Nagy általánosságban Magyarországon a jövedelem jelentős részét elviszi a bérleti díj, ezért drágának szokás mondani a lakásbérlést.

Az, hogy ez piaci ár, nem vitatható, hiszen pont a lakásbérlei piac olyan szinten szabályozatlan, hogy semmi nem tud beleszólni a piaci egyensúlyba. Csakhogy attól még, hogy ez piaci ár, még az emberek jelentős része nem tudja megfizetni vagy irreálisan nagy terhet ró rá, ez pedig így egy társadalmi problémává válik.

Az általad említett csoport egyébként pont erre a helyzetre reflektál, gyűjtögetik a drágának mondható de nagyon szakadt állapotban lévő lakásokat, meg kifigurázza a primitív bérbeadókat.

Szia!

Nagyon nagyjából lakás vételárának 0,45%-a körül van a havi bérleti díj, tehát a vételárat 0,0045-tel beszorozni, a vételár 20 év alatt vissza kell folyjon a tulajdonosnak. De van, ahol már 10-12 év alatt is visszajöhet, ha olyan előnye van a lakásnak, sokmindentől függ.

Ez mostanra igaz, pár éve 0,9% körül voltak a havi bérleti díjak.

Egy lakás vételára attól függ, mennyire van messze a város mértani középpontjától méterben és a főútvonalaktól, közlekedéstől.

Négyzetméterár van mind vételnél, mind bérlésnél.

Pontosítva az előzőt: "kb. mettől meddig mozoghat szerintetek árban?"

1500-5000 Ft/nm-ig.

És még valami: Minél kisebb egy lakás, annál nagyobb a nm-ár, minél nagyobb egy lakás, annál kisebb.

Pl. legyen 2 utcai fekvésű lakás ugyanazon az emeleten egymás mellett, ugyanolyan állapotú, egy 40 nm-es és 120 nm-es! Akkor ha a 40 nm-es 160 000 Ft, akkor a 120 nm-es nem 480 000, hanem mondjuk 400 000 Ft.

Én bő egy évvel ezelőttig a Budapest belvárosi lakásomat kiadtam.

Mivel eleve ki akartam szűrni egy bizonyos réteget, így a lakást luxus szintre hoztam komoly beinvesztálással, ennek megfelelő bérleti díjért. Mindig volt bérlőm, akik hosszabb távon laktak benne.

Ha valaki igényes, komoly bérlőt akar, akkor igényes, komoly lakást kell kínálnia és nem lesz gondja.

Totális tévedés egyes bérbeadók részéről a felfogás, hogy "Idefigyelj Maris, jó neked a szar is!", mert akkor csupa gombokból élő, problémás bérlője lesz és többet veszít az ügyleten, mint amit keres rajta.

Ma már nem adom ki a lakásom, mert inkább úgy döntöttem, hogy a nagy házamat, amiben laktam eladom és én költözöm bele, mert kényelmesebb az életem. A házam árán vettem egy komoly, értékálló nyaralót nagyon jó helyen és még jócskán pénzem is maradt.

Tehát a bérbeadásnál nem szabad kompromisszumokba belemászni, jó portékát kell kínálni jó áron, vagy sehogy. Aki olyan helyzetben van, hogy a következő havi villanyszámlája függ a bejövő bérleti díjból, na azok szokták kegyetlenül megszívni!