Albérletbe menni egyedül milyen lehet?

En erre azt tudom mondani roviden, hogy draga :D

Minden a fizetesedtol fugg, azt erdemes figyelembe venni, hogy az alberlet rezsivel es mindennel egyutt ne erje el a felet a fizudnak (szerintem!).

Egyebkent en bereltem csak szobat is, 1 lakotarssal a lakasban, illetve laktam egyedul is. Amikor egyedul voltam, nem voltam maganyos, mert vannak barataim, veluk sokat talalkoztunk, akkoriban randizgattam is sokat, az is jo program volt, de egy-egy nehez nap utan jo volt csak ugy otthon lenni es senkihez sem szolni, szoval osszessegeben en elveztem. 2 evig bereltem egyedul egy lakast, utana osszekoltoztunk a baratommal, tehat hosszabb tavon nem tudok nyilatkozni, hogy milyen.

Ne hezitálj, költözz végre! "A puding próbája az evés"

Csak ne égess fel magad mögött minden hidat és ne köss határozott idejű szerződést!

https://www.gyakorikerdesek.hu/otthon__alberlet__10864468-al..

https://www.gyakorikerdesek.hu/otthon__alberlet__10863995-ho..

Én is egyedül mentem albérletbe, 18 évesen költöztem el akkor még végzős gimnazistaként. Pontosan ugyanabból az okból amiből te is szeretnél. Mellette Tescoban dolgoztam diákmunkában boltosként heti 40 órát, általában szombat-vasárnap 10-10 a többi pedig elosztva a többi napra. Albérleten, rezsin, kaján kívül kb. 30 ezer forintom maradt egy hónapra. Szabadidőm gondolom nem szorul magyarázatra hogy mennyi volt.

Attól függetlenül hogy nehéz volt meg néha stresszes, jobb döntést nem hoztam még az életemben. Mindenképpen megérte!

Amúgy engem introvertáltként pont egyáltalán nem zavart az egyedüllét, amikor éppen nagyritkán otthon voltam akkor ott volt társaságban a szomszéd baba ordítása. Igazából néha áthívtam barátokat iszogatni meg kártyázni, nagyjából ennyi.

Erre 1,5 évre kollégiumba költöztem, aztán amikor lett diplomám akkor a rendes állásomból már gond nélkül eltartottam magamat, és maradt is valamennyi pénzem mert egyetem mellett dolgoztam.

Csak ajánlani tudom neked, hidd el megéri!

Én külföldön voltam albérletben egyedül. Imádtam:D - mondjuk testvérem nincs, de előtte a szüleimmel laktam.

Nem volt kérdés, hogy csakis egyedül. Egyáltalán nem volt benne semmi kellemetlen, rossz vagy ijesztő számomra, nagyon élveztem (pedig a szüleimmel sem voltak gondjaink, szóval nem ezért). Nem akartam idegenekkel összeköltözni, ennyi.

Én nem abban a városban vettem ki albérletet, ahol dolgoztam, hanem egy közeli faluban. Így fele annyiból kijött. Kaptam rá lakhatási támogatást, amit a városban lévő albérletárakhoz méreteztek: így ha a városban vettem volna ki valamit, akkor ki kellett volna pótoljam, így viszont még a plusz benzinköltség után is maradt belőle valami.

Hát én egyedül élek albérletben de nem azért mert ez a hobbim, hanem mert szakított a barátnőm és elköltöztem 😅

Kis kamaszoknál lehet elérendő cél minél hamarabb elmenni egyedül anyutól. Ami nem baj tök jó de ez ne legyen életcél. Tudod ha egyedül élsz és fizeted az albit főzöl dolgozol takarítasz magad után akkor elég felnőtt leszel ahhoz, hogy nem fogsz félni éjszaka a sötétben 🙂

Azért döntöttem így, mert nincs más akivel lakhatnék. Vidéken anyámmal nem laknék. Párom nincs. Idegennel meg a fene akar lakni felnőttként, akkor már inkább fizetem az egészet.

Csend az soha nincsen mert panel, annak meg kifejezetten örülök, hogy van egy kis "sziget" a világban ahol magam ehetek, már amennyire úgy tudod érezni magad sok szomszéd zaja között.

Kifejezetten kényelmes, hogy reggel felkelek, egy szál gatyában megcsinálom a kávémat, elvégzem kis-nagy dolgaimat, fürdök, rendezkedek. Este ugyanez, hazajövök főzök, mosok, takarítok, pihenek.

Az, hogy mennyire lehet megélni nyilván attól függ mennyi pénzed van. HA van rá pénzed megélsz ha nincs akkor nem.