Mi értelme albérletbe menni?

Önerő = a bank gazdagodik rajtam + ha valami miatt nem tudok törleszteni, akkor visznek mindent

Albérlet = sosem lesz az enyém, ha nem bírok fizetni, akkor kiraknak. Önerő itt is kell, csak kevesebb és kauciónak hívják

Mamahotel = idő előtt megöregszem

Csak gratulálni tudok, hogy ilyen kamatkörnyezetben nem rosálod össze magadat, hogy miből fogsz törleszteni, ha véletlenül elveszíted a munkádat vagy megbetegszel. Én minden hitelfelvételemet megbántam és még a hűségszerződéseket is. Ha nincs 60 millióm, akkor nem veszek 60 milliós ingatlant. A másik két opción kívül is vannak lehetőségek, de azok sem olyan élhetetlenek. Külföldön különösen szeretik az albérletet, mert mobilisabbak és függetlenebbek, mintha saját ingatlanban élnének. Ja és a lakáskiadásnak is vannak árnyoldalai, amikor nem fizetnek, lelakják és még a hatóságok sem csinálnak semmit...

"ha mégis máshova akarok menni, akkor kiadom, ez ennyi!"

Ó, csak nem? ...és veszel ki másutt egy ALBÉRLETET?

Egyrészt, anyagilag lehet jó megoldás ez, mentálisan azonban a legkevésbé. Egy huszonéves fiatal repüljön csak ki a szülői házból, építse fel az önálló életét. Nem azért, mert gáz otthon maradni. Ez akkor is igaz, ha egyébként alapvetően harmonikus a szülő-gyermek viszony. Bántalmazás, szellemi kútmérgezés esetén pedig még inkább.

Másrészt, nem mindenki a szülőfalujában képzeli el az életét. Egy tiszabecsi fiatal nem tud mindennap bejárni a jogi egyetemre, minimum Debrecenben vagy Miskolcon albérletet kell fizetnie. Munkalehetőségek terén ugyanez.

Kérdező! Ne felejtsd el, hogy amit leírtál, az egy szűk (?) rétergnél működik csak: ott, ahol megvan az a családi egzisztenciális biztonság, hogy a gyerek otthon tud maradni 20-25 éves koráig. Egyébként szerintem sem gáz otthon maradni, sőt, tök jó, ha ilyen a viszony a szülők és a gyerek közt, plusz úgymond megengedhetik maguknak.

Ilyen körülmények közt valóban hülyeség az albérlet, és inkább a türelem + hitel a jó konstrukció. Így is van benne kockázat, de lássuk be, az albérlet-fizetésben is van (ha elveszted az állásod).

---

Viszont van egy sokkal nagyobb réteg, aki ezt nem teheti meg. Tegyük fel 40 éves egyedülálló anyuka vagy 2 gyerekkel. De még csak nem is kell egyedülállónak lenned. A rezsi, megélhetés, főleg ha mondjuk még dohányzol is, egyszerűen olyan költségekkel jár havi szinten, hogy teljesen irreális lenne félretenni száz-kétszázezer forintot havonta, hogy összegyűljön az önerő (hát még a törlesztő).

Nem fér bele. És ez nem rossz gazdálkodás, nem elherdált pénz, hanem a valóság. A reális lehetőségek összevetése a rendelkezésre álló kerettel.

Persze, lehet mondani, hogy hát minek csinált gyereket, de lássuk be, azért ez nem így működik. Nem lehet visszacsinálni.

Plusz az is lehet, hogy tönkrement a házassága, elvált, és a férj mondjuk vitte az ingatlant, mert az ő nevén volt. De ha az asszony vitte a házat a gyerekekkel, akkor sincs sokkal másként a helyzet.

Láthatta ezt előre? Nem. Talán. De senki sem ebből indul ki, hogy "fuu majd 8 év múlva úgyis összeveszünk".

---

Lényeg a lényeg, hogy vannak olyan egzisztenciális körülmények (ráadásul nem is ritka), ahol sajnos nem fér bele a saját ingatlan vásárlása.