Ismeretlen/ismeretlenekkel együtt mennyire racionális, életszerű egy albérletben élni?

Rajtad kívül több ezren laknak együtt idenekkel.

Akik pár nap múlva nem lesznek 👽 k....

Ha koleszba mész, ott is idegenekkel vagy együtt, ráadásul még közös szobában is.

Azt nem tudom, hogy mit értesz rizikó alatt?

Megölni, megerőszakolni nagy valószínűséggel nem fognak, maximum ha nem azonos az életritmusotok az lehet zavaró, vagy ha valaki extra rendetlen, nyüzsgős, zajos, vagy nem fizeti a részét.

Én tudok közösségben élni, mert kevés dolog zavar és senkibe nem mászom bele. Úgy tekintem, hogy egy hotelben sem érdekel, hogy ki lakik a szomszéd szobában, nem ott akarok életre szóló barátságokat kötni.

Rizikósnak nem rizikós, szimplán csak szar.

Eltérő életritmus, feljön a barát, barátnő, családtag aki neked senkid. Vagy nekem lakótársam felmondott munkahelyén és 2 hónapja otthon van. Nem tudom mit csinál, de a villanyszámlánk kétszer-két és félszer magasabb lett azóta. Aminek én érthető módon nem annyira örülök.

Persze 18-20 évesen még más. Én már lassan 30 felett vagyok így egyre inkább vágyom az egyedüllétre, párra.

18 éves korom óta másokkal lakok albérletbe, rengeteget tudnék mondani. 90%-a negatívum. Ilyenkor az emberek sokkal türelmetlenebbek a másikkal szemben, hiszen saját lakhelyedről van szó. Laktam én mindenféle emberrel, tömegszállástól kezdve partyhazakig, de amikor egy extrakényes sznobbal kerültem össze az sem volt jobb. Embereken fog múlni, hogy kikkel kerülsz össze...

De voltak jó élményeim is, amit annak köszönhetek, hogy másokkal kellett élnem!

Lényeg, hogy van akiknek egyszerűen nem jön be ez az életstilus, ha taszitanak az emberek, és érzékeny vagy nagyon a környezetedre, akkor ne sajnáld a pénzt saját albérletre.