Hogy tudok alberletet kivenni?

1) van-e szerződés

2) tartózkodási helyként bejelentkezhtsz-e arra a címre

3) a szeződésben rögzíteni a bérleti díjat + alaposan átnézni, van-e kitétel évenkénti x%-os emelésre (általában van)

4) a lakásban levő berendezések állapotát rögzíteni (ne verje rád a tulaj jövő hónapban, miért van leszakadva a kanapé, ha már le volt, miért mállik a festék a falról, ha ázik a fürdő és csak tessék lássék volt lemeszelve, hogy ne látszon, mikor jön az új lakó, csak mondtam egy példát)

5) lerögzíteni, mit javíttat a tulaj és mit ti (nyilván ami kopás végett megy tönkre azt a tulaj (pl kazán, bojler), ami rongálás (pl ablak kitörik), azt ti

6) órák állásait (víz, gáz, villany) felírni mikor a szerződést megírjátok, innentől ami fogyasztás van, azt fizeted

7) minden más, ami evidens a lakásban, pl szellőzés (penészedés panelben probléma lehet), volt-e bármilyen rovarprobléma a házban (szintén panel pl), szomszédsággal kapcsolatban mire kell számítani, egyáltalán mennyire élhető a környék, közbiztonság milyen, meg az a sok minden, amit kihagytam...

Vigyél magaddal segítőt, aki rutinosabb akár a bérlés, akár egy ingatlan állapotának felmérése terén!

Egyébként is több szem többet lát.

Az első válasz*¹ 2)-höz annyit, hogy nem függ senkitől, hogy a bérlő bejelentkezhet-e, ez a bérlő törvényben előírt kötelezettsége. „A Magyarország területén élő, e törvény hatálya alá tartozó polgár [4. § (1) bekezdés]*² köteles beköltözés vagy kiköltözés után három munkanapon belül lakóhelyének, illetve tartózkodási helyének címét nyilvántartásba vétel céljából bejelenteni (a továbbiakban együtt: lakcímbejelentés).”*³

A bejelentéshez nem kell a szállásadó hozzájárulása (sem személyes megjelenéssel, még csak a bejelentő lap aláírásával sem), ha a bejelentkező olyan érvényes teljes bizonyító erejű magánokirattal vagy közokirattal rendelkezik, amely a lakás használatára feljogosítja. Ebben az esetben az okiratot a lakcímbejelentő lappal együtt kell a járási hivatalnak benyújtani.*⁴ Ilyen bizonyító erejű magánokirat a bérleti szerződés.

Sőt, a bérlő helyzetétől függ, hogy lakóhelyként jelenti-e be a bérelt ingatlan címét (régi elnevezéssel: állandó lakcím), vagy tartózkodási helyként (annak a lakásnak a címe, ahol - lakóhelye végleges elhagyásának szándéka nélkül - három hónapnál hosszabb ideig tartózkodik; régi elnevezéssel: ideiglenes lakcím.)

Ugyanis, ha nincs más lakóhely címe, akkor a bérelt ingatlan lesz az. Ha van, akkor a bérelt ingatlan csak tartózkodási hely.

A törvényi kötelezettségen túl, gyakorlatilag is szükséges a bejelentés; kell a mindennapi élethez. Például, anélkül, egyszerűen nem tud átvenni a postán egy oda címzett küldeményt sem. Márpedig, a küldemény lehet egy fontos hivatalos irat is.

A bérbeadók félnek a lakóhelykénti (~állandó lakcím~) bejelentéstől, pedig az semmivel sem erősebb jog, mint a tartózkodási hely. Bérbeadók még a tartózkodási hely bejelentésétől is ódzkodnak, pedig a tulajdon tekintetében egyik sem ér semmit. A törvényben szerepel is, hogy: „A lakcímbejelentés és az értesítési cím bejelentésének ténye önmagában a lakás vagy az ingatlan használatához fűződő, valamint egyéb vagyoni jogot nem keletkeztet és nem szüntet meg.”*⁵

A szerződés jogszerűen felmondható a tulajdonos részéről is, és a bérlő jogcím nélküli használóvá válik, akármilyen lakcímbejelentése van is.

Ha a szerződés megszűnésekor a bérlő nem jelenti be a lakcím megszűnését, akkor mindegy, hogy melyik fajtát nem jelenti be. A tulajdonos díjmentesen intézheti a volt bérlő lakcím-fiktiválását (kényszerkijelentés). Ez csak nyilvántartási ügy, a lakáshasználat tekintetében semmilyen jog nincs a szerződés megszűnésekor, akkor sem, ha a lakcím marad.

Az 1)-höz pedig annyit, hogy igenis, legyen szerződés. Az mindkét fél számára fontos.

*¹ 2018-12-19 22:20

*² Hosszú felsorolás, elolvasható itt, a hatályos jogszabályban: [link]

*³ 1992. évi LXVI. törvény a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról [a továbbiakban Lctv.] 26. § (1)

*⁴ Lctv. 27/A. § (3)

*⁵ Lctv. 26. § (5)