Debrecenben mennyire van jövője egy fiatalnak, friss diplomásnak?

Debrecenben szerintetek nehezebb elhelyezkedni és az átlagostól jobb fizetést kapni, mint egy másik városban, amiatt, hogy itt nagyon fejlődik minden és sok a milliomos?

Nyilván nem mindenki milliomos, de szerintem biztos, hogy többen vannak mint sok vidéki városban. Meg sok a külföldi diák is. Mivel ők megengedhetnek maguknak sok mindent, ezért gondolom ilyen körülmények között akinek meg nincs annyija, annak annál nehezebb lesz boldogulni. Nyilván ha vannak bőven, akik kifizetnek egy magasabb összeget valamiért, akkor az adott dolgot nem érné meg olcsóbban adni. Vagy például az albérletek is gondolom azért olyan drágák, meg persze a lakás/házárak, mert a sok külföldinek meg se kottyan kifizetni, azoknak sem, akik vesznek lakást az egyetemista gyereküknek (tudom, hogy nem mindenki engedheti ezt meg, de ismerek olyat, aki lakást is vesz, nem is megy csődbe tőle, de azért nyaralni is mennek négyen vagy öten külföldre ugyanazon a nyáron és még sorolhatnám), nem is beszélve a nagyerdei elit környékről.

Azért gyarapodik az exkluzív éttermek és üzletek száma is, mert egyre több a luxusnak számító új épület, nyilván így a drága éttermek, orvosi rendelők, üzletek is. Persze vannak olcsóbbak is, de egyre több a drága dolog.

Nem tudom, értitek-e mire akarok kilyukadni. Mennyire van lehetősége jól fizető munkát találni Debrecenben, de úgy megélni, hogy a fizetéséből erőlködés nélkül kifizesse a számlákat, valahogy tudjon gyűjteni saját lakásra is ha albérletben lakik (vagy valahogy venni), de azért el tudjon menni szórakozni is, akár minden héten?

Vagy ha tegyük fel eleinte panel lakásban lakik egy fiatal, akkor Debrecenben van-e esélye kertes házra, lehetőleg addig míg még nem öregszik meg? Akiket én ismerek, hogy másik városból költöztek Debrecenbe, ők mind úgy jártak, hogy másutt kertes házuk volt, emeletes, udvarral, nem lepukkant helyen, Debrecenben pedig "csak" panelt tudtak venni az árából. Ezzel csak azt akarom mondani, hogy szerintem Debrecenben eléggé fent vannak az árak, attól függetlenül, hogy melyik városrész.

És még valami,ami szerintem fontos: ha valakinek van házastársa és azzal lakik együtt meg fizetnek közösen dolgokat, akkor könnyebb, pláne ha gyerekük sincs és jobb a fizetésük, de Debrecenben aki szingli és egyedül lakik, az eláshatja magát? Nekem fogalmam sincs erről, mert éppen van párom, és nincsenek hatalmas kiadásaim, de azért ez nem mindegy.

Nekem fiatalként megnyugtató lenne tudni, hogy ebben a városban is lehet jó munkám, hogy nem kell erőlködnöm, hogy ki tudjak fizetni dolgokat, hogy nem luxus a nyaralás, hogy akár felújított lakást (nem palotát!) is vehetek jobb környéken mert nem halok éhen emiatt. Ez nem tűnik nagy igénynek, de valójában szerintem az. Elég sok pénz el tud menni ételre, akár akár otthoni főzés, akár étterem. Én úgy látom, hogy igenis drágák az élelmiszerek. Ha mondjuk hetente egyszer el szeretnék menni vagy a fürdőbe, strandra vagy moziba vagy étterembe, akkor azért egy hónapba az is pár ezer forintba kerül. Például a termálfürdőbe egy bérlet 23850Ft, persze ez két hónapra is elég lehet, de akkor is megérzi az ember ezt az összeget. Ha mondjuk szeretnék ruhát venni és egyszerre többet, az is elég drága, akkor is ha nem Mayo Chix-ben veszek. Egy női ruha gyakran 10.000 forint körül van és akkor ha vennék mellette egy nadrágot meg egy pólót is, az nagyjából +10.000Ft és így akkor ez már 20.000Ft. És akkor még nem vettem sok mindent. Ha nem vásárolok ruhát minden héten, ez akkor is sok pénz szerintem ha csak átlag keresetem van.

Persze bizonyos dolgok biztos máshol is drágák, de én valahogy fiatalként nem tudom elhinni, hogy majd keresek annyi pénzt, hogy erőlködés nélkül ki tudjak fizetni amit szeretnék, hogy ne kelljen lemondanom az egyik dologról, hogy beleférjen a másik is. Nem feltétlenül a legdrágább dolgokra vágynék, csak arra, hogy férjen bele minden és állandó spórolás nélkül. Sajnos azt hiszem, hogy ez alapból nem könnyű, Debrecenben meg végképp nem, főleg, ha nincs aki támogat anyagilag.

Szerintetek én túl pesszimista vagyok, vagy igazam van?

Egyébként túl nagyok az igényeim? Normális, hogy foglalkoztat ez engem fiatalként?