Történt már olyan, hogy egy régi panelházat a repedt szerkezete miatt lakhatatlanná, veszélyessé nyilvánítottak és a lakók elveszítették otthonukat?

Question

Válaszadó #10 · Accepted Answer

Nézd meg az Ukrán bombázott paneleket, mennyire állnak így is.

Válaszadó #1 · Answer

Pécsi magasház.

Válaszadó #2 · Answer

#1
Az nem panel volt, egészen más technológiával épült.
Dunaújvárosban megsüllyedt egy 10 emeletes panel egyik oldala, és az egész ház elkezdett dőlni az egyik irányba, elég jelentősen. Onnan kiköltöztettek mindenkit amíg stabilizálták az épületet. A dőlős oldalon injektálással megerősítették a talajt, ezzel megakadályozták a további süllyedést, majd a másik oldalon elkezdték kiszedni a talajt, így visszabillentették függőlegesbe a házat. Egy tömmb-sorban van az épület, most kb 1 m-rel lejjebb van mint a többi. Amire ki akartam lyukadni, még az ilyen extrém mozgatásoknál, kibillenésnél se repedeztek meg, vagy gyengültek meg az épület tartófalai. A panel egy szendvics szerkezet, belül van a kb 20 cm vasbeton fal, utána kb 10-12 cm hungarocell hőszigetelés, majd a külső látszó kb 4-5 cm beton héjazat, ami pár vassal be van kötve a tartófalba. A panelek vasalásai össze vannak hegesztve egymással, ezek kibetonozva, úgyhogy elég masszív a szerkezet. Ami repedést láthatsz, az a külső héjazaton lehetséges, esztétikailag nem szép, de az épület statikájára nincs kihatással.

Válaszadó #3 · Answer

Hol van ez a ház Újvárosban?

Válaszadó #4 · Answer

Hogyne lett volna. A legismertebb a pécsi eset. Azonban a számukhoz képest elenyésző eset. A 60-as 70-es években épült paneleknek legalább a 95%-a még mindig áll és lakható.

Válaszadó #5 · Answer

#3
Római körút, Fáy András utáni részen.

Válaszadó #6 · Answer

A pécsi magasház nem panel technológia, teljesen más. A panelnál az elemek mint a legó egymásra annak rakva, összehegesztve. A pécsi ház úgy készült, hogy az elemeket feszítőhuzalok szorították össze, mint amikor a két tenyered közé szorítasz egy téglát, és nem esik le. Egy jugoszláv technológia volt, és nem is lett volna vele baj, ha a komcsi építőipari vállalat a feszítőelemeket a technológia szerinti rozsdamentes alkatrészekből csinálja. Gondolom az többszörösébe került mint a sima rozsdásodó acél, így az elvtársak az olcsóbb, de garantáltan xar megoldást választották. Amikor elkészült az épület, már megvoltak számlálva a napjai, és ketyegett visszafele az óra. Én mint ipari-alpinista voltam rajta.

Válaszadó #7 · Answer

A Római 31-45 résznél van, talán a 37-es. Egy hosszú sorháznak tűnik, de különálló épületek egymás mellett, ha végignézed az utcaképet biztos megtalálod melyik az, alacsonyabb a mellette lévőknél, ez az ablakokon látszik. A tetőn amikor dolgoztam, legalább 1 méter volt az épületek közti szintkülönbség.

Válaszadó #8 · Answer

A panel szerkezete nem tud repedni, az a téglaházak jellemzője. Amit látsz az maximum a vakolat lehet.

Válaszadó #9 · Answer

6# ma sem használnak rozsdamentes acélt betonba, ott sem kellett. A gond a rosszul kivitelezet, hanyagul elkészített csomópontok voltak. Akkoriban a munkafegyelem nem volt csúcson. A magasság miatt ezek a kis hibák összeadódtak, és jelentősen megnőttek a szélterhelés stb miatt. Kisebb háznál kevésbé lenne gond.

Válaszadó #11 · Answer

#9
Mondtam, teljesen más technológia mint a panel. A panelben sima betonacél van a betonban, ez a vasbeton. Ezeket az előre legyártott vasbeton elemeket, akár blokkokat egymásra rakják, a csomópontokban szabadon hagyott betonvasakat összehegesztik, vagyis egy statikailag közös szerkezetet hoznak létre.
A pécsi háznál, az előre legyártott vasbeton elemeket egymásra rakták, a kohéziót külső feszítőhuzalokkal oldották meg.
A panelnál a tartó vasalás mindenhol betontakarásban van, ami megoldja a korrózióvédelmet, maga a szerkezet nem feszített beton, vagyis nagy tartalékok vannak benne.
A pécsi háznál a feszítőhuzalok kívül mentek, kitéve a légköri korróziónak, ezért kellett volna rozsdamentes acélból csinálni.
Nem akarták egyből lebontani, próbálták a hibát kijavítani, utólagos korrózióvédelemmel, de ez kivitelezhetetlen volt, mert bár szabadon voltak a feszítőhuzalok, de nem hozzáférhető helyen, és nem volt biztosítva, hogy tartós lesz a megoldás. Az egyedüli megoldás a feszítőhuzalok cseréje lett volna, de mivel mindegyik statikailag kritikus tartó volt, még az egyenkénti kibontása, cseréje is rendkívül rizikós lett volna. Legalábbis egyetlen statikus nem adta hozzá a nevét, vagy olyan költséggel járt volna, hogy az építő cég inkább becsődölt. A kaposvári Bázis ÁÉV volt az eredeti kivitelező, ők próbálkoztak a javítással, aztán inkább becsődöltették a céget hogy lepasszolják a garanciát. Úgy szűntek meg a görények a 90-es években, hogy nekem is tartoztak egy csomó pénzzel. Jóval később elbontották az épületet, sokáig nem találtak rá forrást, de úgy tudom nagy pénzbe került csak a bontása is, plusz a rengeteg törmelék.

Történt már olyan, hogy egy régi panelházat a repedt szerkezete miatt lakhatatlanná, veszélyessé nyilvánítottak és a lakók elveszítették otthonukat?

Kapcsolódó kérdések: