20-40 év közöttiek, nektek mikor sikerült elköltöznötök otthonról, úgy értem, hogy már nem anyuka meg apuka hátán "élősködtetek", hanem külön éltetek (egyedül, vagy már meglévő párotokkal) és a saját kenyereteket kerestétek?

Nem könnyű elhagyni a szülői házat, hiszen egy saját lakás megszerzése egy élet munkája. Az albérlet drága, egyedül nem is nagyon lehet bírni a költségeket.

A megoldás az, ha benősülsz egy gazdag családba, és máris meg van oldva a lakáskérdés.

Vagy a másik megoldás, hogy kirabolod az OTP-t.

Esetleg drogdílerkedhesz, vagy filmsztárnak állsz, esetleg feltalálod az edzés és éhezés nélküli fogyás azonnali és biztos módját, vagy az örök fiatalság italát.

Ha ezek egyike se jön be mostanság, akkor sajnos maradnod kell anyuéknál még egy darabig. Legalábbis addig, amíg meg nem tudod teremteni az önállósodás lehetőségeit. Ha tovább szándékozol tanulni, akkor erre még tovább kell várnod, hiszen később tudsz majd munkába állni.

Több olyan ismerősöm van, ahol 30 éves korban is otthon vannak még a szülői házban a "gyerekek".

érdekes a kérdés. elég sokáig kitartott voltam :) mmint anyám által. :)

18 évesen kezdtem egyedül lakni, persze a létfenntartás még nem a két kezem munkáját dicsérte. mindenesetre nem én vinnyogtam ki magamnak, anyám lépett meg a pasijához. nem sokáig ellenkeztem miatta, az tény :)

aztán ezzel egyidőben elkezdtem az egyetemet, és vállaltam egy 4 órás munkát, h legyen pénzem partyzni, jó gúnyákat venni, szóval élni :)

21 voltam, mikor jósorsom életem párja mellé sodort. ekkor még mindig összeköttetésben voltam a köldökzsinórral, ami anyám bankszámláját jelentette.

mikor a drágámnak lett egy zsíros állása, végre beköltözhettem a családi örökséget képező kis szerény hajlékomba. természetesen erre nem sokkal nekem is lett egy szerényebb jövedelmem, mellyel hozzátehettem a megélhetésünkhöz. nagyjából olyan 22-23 évesen mondhattam azt, h nem kell nonstop jóanyámat pumpolni a lóvéért.

azért bevallom, manapság is előfordul, h ünnepek alkalmával kapok tőle egy nagy volumenű ajándékot, illetve szerényebb készpénzösszeget.

a kenyér, amit eszek, a párommal közös jövedelem eredménye, de a bakancs, amit hűvös reggeleken a lábamra húzok, anyám érdeme.

ha rám hallgatsz, akkor tanulsz mint a gép, és akkor sokra viheted :)