Egyetértetek azzal, hogy az nem baj, ha egy férfi, apuka is tud, és szokott is főzni, de azért kevésbé domináljon a konyhában, mint egy nő?

Utalok fozni. Ha csinalok valamit, altalaban eheto, mert ha mar nekiallok, altalaban pontosan kovetek egy receptet es inkabb kulonlegesebb eteleknek allok neki, mert ugy legalabb van valami motivaciom, hogy na, most csinalok valami extrat, de egyebkent 90%-ban inkabb a baratom foz.

Oszinten szolva szamomra egy egyszeru bolognai spagetti es egy majkremes kenyer kozott nem sok kulonbseg van, felolem elhetnenk minden nap szendvicsen, a baratom ragaszkodik a normalisabb kajakhoz, szoval o foz.

#4 nekem még nem sikerült pontosan követett recept alapján sem jót készíteni...

#1

Szerintem ebben nincsenek szabályok, mindenki úgy alakítja a kapcsolatában a feladatokat, ahogy nekik jó.

Viszont azt tapasztalatom, hogy leggyakrabban (ahol mindkettő tud és hajlandó főzi) a nőkre marad a napi szintű "gyorsan valamit abból, ami van" mókuskerék jellegű ételkészítés, a főzni szerető férfiakra pedig az nagy nekikészülést igénylő "alkotás", amitől illik hanyatt esni és utána hálából elmosogatni :D

a mindennapi főzeshez nem kell sok "érzék" gxakorlatilag mindenki meg tudja csinálni.

De ha a ferfi jobban főz, miért ne dominálhatna ő a konyhában?

Nekem mondjuk pont a szakács haverom nem főz otthon, elég neki a munkában:))

Egy másik haveromnak oedig hobbija a főzés, úgyhogy kb. mindig ő főz.

Nálunk ahogy sikerül, de vannak fix dolgok, pl pörköltet, húslevest én főzöm, a főzeléket mindig asszony (mert azt meg én nem tudok jót).