Mikortól leszek egy ingatlan tulajdonosa?
2017. december 15-én adásvételi szerződést kötöttünk egy ingatlan megvásárlásáról. Az adásvételi szerződésben rögzítésre került, hogy az eladó a tulajdonjogát a teljes vételár kifizetéséig fenntartja, a szerződés a földhivatalhoz 2017. december 20-án került érkeztetésre. Amíg ki nem tudtam fizetni a teljes vételárat, havi 60.000 Ft bérleti díjat fizettem az eladónak, mert be kellett költöznünk.
2018. április 15-én átutaltam a vételárat, ezt követően az eladó bejegyzési engedélyt adott a tulajdonjog-változás földhivatalban történő rögzítésére. 2018. április 18-án rögzítették a tulajdonjogot a tulajdoni lapon.
Most a helyi önkormányzat adóosztályáról 50.000 Ft bírságot kaptam, mert nem jelentettem az ingatlanadókötelezettségemet, amit az fizet aki az adott év január 1-jén tulajdonosa az ingatlannak, és ezt a tényt az adózónak január 15-ig kell bejelentenie. Elmondásuk szerint az adásvételi szerződés földhivatali érkeztetésének napja a tulajdonváltás ideje, az nem számít, hogy 2018 áprilisában jegyeztek rá a tulajdoni lapra, és az sem, hogyha nem fizetem ki a vételárat, akkor nem is leszek tulajdonos, tehát január 1-jén még azt sem tudhattam, hogy valaha egyáltalán tulajdonos leszek-e vagy sem, de a mulasztást elkövettem, mert jan. 15-ig nem éltem a jelentési kötelezettségemmel.
Tehát jogos-e a bírság, figyelembe véve, hogy sem január 1-jén, sem január 15-én semminemű tulajdonjoggal nem rendelkeztem, ez csak utólag, visszamenőleg lett dokumentálva.
További kérdésem, hogyha a visszamenőleg dokumentált tulajdonjogom megszerzésének időpontja (2017. december 20.), akkor visszakövetelhetem-e az eladónak a vételár kifizetéséig, 2018. április 15-ig kifizetett 240.000 Ft bérleti díjat, tekintve, hogy az ingatlan visszamenőleg 2017. december 20-tól az enyémnek minősül, így őt nem illethetné meg az én ingatlanom után a 2017 decembere és 2018 áprilisa közti időszakra kért bérleti díj?
válasza: válasza:Te 2018.április 15-től vagy tulajdonos, amit 2017.dec.15-én kötöttetek, az nem adásvételi, hanem egy előszerződés.
Ennek az az értelme, hogy a földhivatalnál széljegyzetben szerepel, hogy csak a lemondó nyilatkozatod után értékesíthető másnak.
Ez pont olyan dolog, mint az autóknál, hogy aki jan.01-én a nevén van, az fizeti a súlyadót.
Nem jogos a büntetés! Viszont a bérleti díjat sem követelheted vissza, mert laktál egy ingatlant, amit csak 4 hónap múlva vettél meg.
Az önkormányzat hibázott! ... de ahogy az 1-es írta, ha kétségeid vannak, fordulj ügyvédhez!
válasza:Itt van világosan a lényeg:
" Az adásvételi szerződésben rögzítésre került, hogy az eladó a tulajdonjogát a teljes vételár kifizetéséig fenntartja"
" 2018. április 15-én átutaltam a vételárat, ezt követően az eladó bejegyzési engedélyt adott a tulajdonjog-változás földhivatalban történő rögzítésére"
Tényleg nem értem, hogy mi lehet kérdéses?
Fellebbezd meg a büntető határozatot, meg fogod nyerni!
Visszamenőlegesen meg nem machináljatok semmit, mert abból csak te kerülhetsz ki rosszul! Jól van ez így, csak tévedtek a hivatalban, amit roppant egyszerű bizonyítanod.
válasza:Ez hányadik kerület?
Mert szinte sehol nincs ingatlan adó.
válasza:Gondolom kommunális adóra gondoltál.
Nem kell ehhez ügyvéd, be kell menni a hivatalba és tisztázni.
Tudomásom szerint már a széljegy bejegyzése alapján a leendó tulajdonosra vetítik ki a fizetési kötelezettséget.
Amikor 2017. december 20-.án érkeztették a szerződést már bejegyezték a széljegyet a tulajdonjog biztosítására.
Tulajdonjog fenntartással vettem az ingatlant, így egyértelmű, hogy a Ptk. alapján akkor lettem tulajdonos, amikor a vételárat kifizettem. Viszont ma megtudtam a hivatalban azt, amit az eddigi leveleikben nem írtak le, hogy a tulajdonjogot a helyi adókról szóló C tv. 52. § 7. pontja alapján értelmezik, ami alapján akkor vagyok tulajdonos, ha az adásvételi szerződés a földhivatalhoz benyújtásra kerül, ez viszont ellenkezik a tényállással, azzal, hogy semminemű tulajdonjoggal nem rendelkeztem. Ha két törvény (a Ptk. és a Helyi adókról szóló) eltérően rendelkezik a tulajdonjogról, akkor melyiket kell alkalmazni?
1990 évi C tv. 52. § "7. tulajdonos: az ingatlan tulajdonosa az a személy vagy szervezet, aki/amely az ingatlan-nyilvántartásban tulajdonosként szerepel. Ha az ingatlan tulajdonjogának átruházására irányuló szerződést az ingatlanügyi hatósághoz benyújtották - melynek tényét az ingatlanügyi hatóság széljegyezte -, a szerző felet kell tulajdonosnak tekinteni, kivéve, ha a tulajdonjog bejegyzése iránti kérelmet az ingatlanügyi hatóság jogerősen vagy véglegesen elutasította vagy azt visszavonták vagy a bíróság megállapította a szerződés érvénytelenségét. Újonnan létrehozott építmény tulajdonjogának - a használatbavételi (fennmaradási) engedély jogerőre emelkedését vagy véglegessé válását, használatba vétel tudomásulvételét, egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtéről szóló hatósági bizonyítvány kiadását megelőző - átruházása esetén a szerződés ingatlanügyi hatósághoz történő benyújtását követően a szerző felet a használatbavételi (fennmaradási) engedély jogerőre emelkedésének vagy véglegessé válásának, használatba vétel tudomásulvételének, egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtéről szóló hatósági bizonyítvány kiadásának időpontjától kell tulajdonosnak tekinteni. Egyéb módon történő tulajdonszerzés esetére a Polgári Törvénykönyv vonatkozó szabályai az irányadók;"
Ingatlanadó, megyeszékhely, lehet, hogy a mi városunk egyedi ebből a szempontból, de itt van minden: telekadó, építmény, lakásadó. Az én lakásomnál konkrétan a 25 m2 feletti négyzetméterekre négyzetméterenként évi 200 Ft, tehát egy 70 négyzetméteres lakásra 9.000 Ft.
Az előző kommentet kiegészítem, mert nem érthető: a vételár kifizetését megelőzően, 2018. április 15 előtt semminemű tulajdonjoggal nem rendelkeztem.
Igen, nálunk elég ütősen kaszálják az ingatlanadót. Ezek szerint vannak szerencsésebb települések.
válasza:#7
Nyugodtan megfellebbezheted, a széljegyzet nem tulajdonjog!
Meg fogod nyerni!
# 8
Igen, már megfellebbeztem, a II. fok döntésére várok, de a tulajdonjog ingatlanadó szempontjából való a Ptk.-tól eltérő értelmezését ma tudtam meg, és ez megdöbbentett. Mintha egyszerre lettem is volna tulajdonos is meg nem is. A Ptk. alapján arra tekintettel, hogy az eladó az adásvételi szerződésben a teljes vételár kifizetéséig a tulajdonjogát fenntartotta a vételár kifizetésekor lettem tulajdonos 2018. április 15-én, míg az általuk hivatkozott jogszabályi szöveg alapján az adásvételi szerződés benyújtásakor azaz öt hónappal korábban.
Ez alapján a szöveg alapján állítják ezt: "Ha az ingatlan tulajdonjogának átruházására irányuló szerződést az ingatlanügyi hatósághoz benyújtották - melynek tényét az ingatlanügyi hatóság széljegyezte -, a szerző felet kell tulajdonosnak tekinteni, kivéve, ha a tulajdonjog bejegyzése iránti kérelmet az ingatlanügyi hatóság jogerősen vagy véglegesen elutasította vagy azt visszavonták vagy a bíróság megállapította a szerződés érvénytelenségét." 1990. évi C. tv. 52. 7. pont.
A kettő nem zárja ki egymást?
válasza:5-ös válaszoló vagyok, én írtam,hogy a széljegy bejegyzését követően már a leendő tulajdonosnak írják elő a kommunális - de legyen akár ingatlan- adót.
Nem kb-ra mondtam,a kommunális adó tekintetében ismerem a jogszabályt/helyi rendeletet.
Vélhetőleg a II. fokú hatóság sem fog más döntést hozni.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!