Hogy legyen jó gyümölcs úgy, hogy a madarak se dögöljenek meg?

A madaraknak semmi bajuk nem lesz, ha megesznek pár lepermetezett lepkét. (Kukacot nem tudnak, mert azok benne vannak a gyümölcsökben. Az csak a kifestőkönyvekben szerepel, hogy a madár kihúzza a hernyót az almából.)

Ha kizárólag lepermetezett lepkéken él egy madár, akkor is a halálos dózis ezredrészét kapja. Ezek a szerek melegvérűekre nagyon kevéssé mérgezőek.

Ja, hát mostanában pont olyanok pontoztak, akik semmit nem értenek hozzá, előfordul itt a Gyakorin. Leragadtak az óvónéni szövegénél, hogy a kis énekesmadárkák kihúzzák a kukacot az almából, és így nem lesz kukacos az alma, jaj de jó.

A gyakorlatban a kis énekesmadárkák nem tudnak hozzáférni a gyümölcsökben lévő kukacokhoz. Ők az átalakulás után kirepülő lepkékre vadásznak.

Tehát amelyik moly elég sok vegyszert kajált, az megdöglik, nem lesz belőle lepke. Amelyik túlélte és kikelt, az nem mérgező, és ha véletlenül lepermeteződik, az meg nagyon kevés, és jelentéktelen mennyiségű permet van rajta. Vagyis a madaraknak esélyük sincs veszélyes mennyiségű szert megenni.

Utána lehet nézni, a jelenleg használatos fajta, normál, kiszórásra bekevert permetszerekből bármely melegvérű élőlény elfogyaszthatja a napi folyadékszükségletének megfelelő mennyiséget (vagy többszörösét) anélkül, hogy belehalna. (Az ember pl. a legtöbb ilyen kis tasakos permetszert, ami 10 liter vízhez való, egy az egyben megeheti komolyabb következmény nélkül - ha nem tekintjük komolynak a hányást és hasmenést.) Na és akkor ehhez képest mennyi vegyszer kerülhet egy lepkére?

Persze, léteznek veszélyes permetszerek, amikkel elvileg (gyakorlatilag nem annyira) előfordulhatna madármérgezés, de ezeket csak növényvédő szakmérnök felügyeletével lehet használni, neked még képen se mutatják meg.

Megint más dolog, hogy a madarak sok olyan hernyót is megesznek, amik a leveleket rágják, vagyis megmérgeződhetnéNEK, de ilyen hernyók nem igazán élnek gyümölcsfán. Ami előfordul, az meg szőrös hernyó, tehát az énekesmadarak elkerülik.

A fán lévő pókokat is megeszik, de ezek nem fogyasztják el a lepermetezett növényt, vagyis megintcsak nem tartalmaznak gyakorlatilag permetszert.

Én eladásra (is) termelek gyümölcsöket, így nem mindegy, hogy milyen minőséget állítok elő. Vagyis, szükség esetén permetezek.

Ilyen körülmények között a kertemben (lakott területen) mindig van madárfészek, tavaly metszéskor 6-ot találtam a fákon. Ennek ellenére, meg a permetezések ellenére, mégis vannak kukacos gyümölcseim. Tehát hogy önmagukban csak a madarak kipusztítanák a molyokat, az óvodás kategória.

Ha annyira mérgezőek lennének a permetszerek, akkor már a világon se lenne rovarevő madár.

Valahol igaza van előttem szólónak, ugyanakkor még sincs. A mai permetszerek valóban ártalmatlanok a melegvérű állatokra, de nem ártalmatlanok a rovarvilág hasznos, vagy semleges fajtáira. A ma használatos szintetikus piretroidok visznek mindent, ami csak rálép. Azt sem kellene figyelmen kívül hagyni, hogy noha a szerek LD értéke szerint nem jelentenek ránk veszélyt, csontjainkban, ízületeinkben felhalmozódnak. De amíg ezt teszik, aközben is folyamatosan csúcsra járatják a májunkat, immunrendszerünket, s ekképpen az egyéb betegségekkel szemben sokkal kevésbé vagyunk ellenállóak.

Szerencsére egyre többen ismerik fel eme veszélyeket, s kezdenek bio-gazdálkodásba. Itt nincs hely leírni, milyen, és hányféle trükk van a gyümölcslegyek, vagy a gombák féken tartására. Keress ilyen irányú könyveket.

De addig is kereshetsz a

- fürkészdarazsak megtelepítése

- növénytársítás

- csalánlé (én ezt nem használtam)

- biológiai védekezés

- biológiai növényvédelem

Miquel:

Amiket a 6-ban írtál, azok leginkább a környezetvédelemből (jól) élő társulatok honlapján olvasható félinformációk.

Igen, vannak veszélyes szerek, de pl. a kérdezett célra (kukacmentesítésre) kiváló, felszívódó Mospilan méhekre nem jelölésköteles, vagyis virágzó fákat is lehet vele szórni.

Ellentétben pl. a biotermelők által használt napraforgó- vagy paraffinolajjal, ami aztán tényleg minden rovart visz, amit elér. (A célzott rovarokat persze csak rossz hatásfokkal, mert konkrétan el kellene találni őket a permettel, ezzel szemben a szintetikus rovarölőket meg kell enniük.)

És házikertekbe engedélyezve az ilyen szerek vannak erős túlsúlyban, amik nem visznek minden rovart. Ha mindent vinnének, akkor nem kellene minden jószág ellen másik szert venni, ugye, csak 1 félét.

A biomódszerek nagyon bizonytalanok, és rengeteg hozzáértés és munka szükséges hozzá, hogy bármi értelmezhető hasznuk legyen. Meg olyan szomszédok, akik rendszeresen permeteznek... Mert ha nem permetez a szomszéd, és özönlenek tőle a kártevők, akkor nincs az a biomódszer, ami meg tudná védeni a gyümölcsöket.

A biomódszerek ott reálisak, ahol nagyobb távolságon belül nincs meg az adott kártevő, tehát nem tud újra és újra bejutni a területre. Erre megteszi egy más ültetvényektől távol lévő, több hektáros gyümölcsös, vagy egy budapesti kert, ahol fél kilométeres körben kizárólag csak füvet meg bokrot termel a nép, vagy egy világtól elzárt falu, ahová még nem jutott el az adott állat.

De ha egy faluban ott az elterjed kártevő vagy betegség, akkor a biomódszer garantáltan hatástalan, azt a GYK-n panaszkodóktól is tudni lehet.

15-20 évvel ezelőtt, persze, még korántsem volt ilyen gyászos a helyzet, azóta eszkalálódott a globalizáció, évente jönnek be új kártevők, amik ellen a biomódszerek annyit érnek, mint halottnak a napszemüveg.

Nem tudjuk megtenni, hogy nem eszünk semmit. Ha a mi terményünket tönkreteszik a kártevők, akkor venni kell, mégpedig olyant, amit minimum háromszor annyi szerrel permeteztek le.

Én meg tudom tenni, hogy csak akkor permetezek, amikor szükséges, de egy full profi mindig szór, amikor eljött a forduló. Az almamolynak ugyan csak 3 nemzedéke van, de ezek a rajzások májustól augusztus végéig gyakorlatilag egybeérnek. Két éve folyamatosan csapdáztam őket, és bármikor tettem ki új csapdát, volt benne fogás.

A modern szerek gyors lebomlásúak, és minimális a szermaradék.

A biotermelők által használt réz nem bomlik le, nehézfémként akkumulálódik a talajban, mérgezi azt. Ha az emberi szervezetbe bejut (mert miért ne jutna be, 100 %-ban lemosni nem lehetséges), akkor ott is felhalmozódik.

A szintetikus permetszerek más és más hatóanyagúak, hatásuk nem adódik össze, egy hatóanyagból csak kevés jut a szervezetünkbe. A mai modern technikával talán kimutathatóak, de gyakorlati károkozásuk nincs.

A radioaktív háttérsugárzással lehetne őket párhuzamba állítani, a bárhol a Földön mérhető sugárzás elég nagyfokú és könnyen mérhető, mégsem kap tőle senki rákot. A szervezetbe kerülő permetmaradványok ehhez képest semmik.

Ha veszélyt akarsz, akkor ott van pl. a klórozott csapvíz, vagy a nagy mennyiségben fogyasztott napraforgóolaj, stb. Amikből bizony egy igen komoly mennyiségű rákkeltő anyag kerül a szervezetünkbe, szó szerint nagyságrendekkel több, mint a permetezett gyümölcsökből.