Van értelme a különböző növényekre szabott földeknek és táponak? Pl. fenyőföld/táp, orchideaföld/táp stb.

Ha csupa olyan növényed van, aminek megfelel többé-kevésbé az általános föld és az általános tápoldat, akkor persze beválik nálad az általános.

De ha van kimondottan savanyú vagy lúgos talajt igénylő növényed, akkor az az általánosban már nem fejlődik igazán jól, mivel nem úgy tudja felvenni a kellő tápanyagokat, hiába vannak ott a talajban.

Aztán az orchidea meg a kaktusz gyökere nem bírja az általános földet, egy idő után kirothadnak. Stb.

Tápoknál is eltér a különböző növények igénye. Egyes anyagok hosszabb távon felesleges, akár mérgező sűrűségűre is dúsulnak, mert az adott növény nem tud velük mit kezdeni.

Virágzó növények virágzása visszaeshet, mert a túl sok N miatt erős növekedésbe fognak, ami a virágképzés ellen van.

A citrustápokban plusz vas van, mert ezek viszonylag nehezen veszik fel a vasat, és gyorsan sárgulni kezdenek a leveleik.

Tehát egy darabig bármire jó az általános táp, de egy idő után már megmutatkoznak az árnyoldalak a más igényű növényeknél.

A fenyőföldnek akkor van értelme, ha cserépbe/edénybe ülteted a fenyőt. Szabadföldben a legcsekélyebb értelme sincs, mert a gyökerek már az első vagy legkésőbb a második évben kimennek a fenyőföldből, a normál kerti földedbe.

Éppen ezért nem lehetséges áfonyát termelni normál talajban, mert hiába ás be az ember 100 liter savanyú földet, az áfonya gyökerei gyorsan beleérnek a rendes kerti földbe, és onnantól már nem érvényes a savanyú föld.