Fontosnak tartjátok, hogy legyen (legalább 1-2) festmény, vagy bármilyen falidísz a lakásotokban? (Vagyis hogy ne legyen csupasz a fal.)

Igen, nekem attól befejezett, otthonos egy lakás/ház. Mint a tortán a díszítés. Bár hazabeszélek, mert eredetileg képzőművésznek tanultam.

Én is az eredeti festményeket, grafikákat szeretem, esetleg fotót rendes minőségi nyomtatásban. Viszont a családi képeket nem rakom ki, az nekem nem inkább "dokumentarista" és intim, a beállított fotókat meg giccsesnek tartom... Szóval vannak, de albumban. A híres festményekről készült poszterektől meg világgá futok. Akkor már inkább egy gyerekrajz vagy bekeretezett falevél vagy marad az üres fal. De szeretem a kerámiákat, egyedi szőnyegeket, festett vagy intarziás bútorokat is, az antik és a modern művészetet is, a kézművességet, a popkultúrát vagy a minimált is. Na nem mindent túlzsúfolva, de "muszáj" legyen pár jól kiválasztott művészeti tárgy, aminek számomra története, hangulata van, ami tükröz vagy elgondolkodtat - aztán pár évente cserélem, ahogy változom.

Nekem nem fontos, de van kint az egész lakásban 2 db.

Ez csak a fali dekorra vonatkozik. Van vitrinem kis díszekjel de ezek mind emlékek is egyben.

Kicsit off, de: Amitől viszont rosszul vagyok, azok a személyfotók vagy képek a hálószobában, vagy direkt az ágy felett. Én nem akarom a családtagjaim arcát vagy Jézuska SZŰZ (!) Máriát látni szex közben. Persze lehet akik kiteszik ők teljes sötétben.. de nekem ez fura.