Szisztok! Van valakinek napelemes fűtése? Melyik a legmegbízhatóbb cég, aki ezzel foglalkozik? Tapasztalat? Megéri befektetni ebbe a rendszerbe?

Direkt fűtésről csak sufni-tuning szinten szinten hallottam, de eleve elvetélt ötlet volt. Olyat már csináltam hogy napelem + hőszivattyú. Ez egy teljesen korrekt, és jól kiforrt használható megoldás.

A napelem jól megtérül, a hőszivattyú akkor jó, ha egyből ezzel épül a fűtési rendszer, vagy nincs gáz.

Már több olyan rendszert csináltam, ami a tetőre felrakott napelemekből kifűti a telet, plusz kielégíti az egyéb fogyasztók elektromos igényét.

Egy kis számítás:

szigetelt ház, éves gázfogyasztás 2400m3 = 20.000kWh hőteljesítmény

villamos fogyasztás:4000kWh

Ha mindent villannyal (a fűtést is) szeretnénk, akkor az összesen 24.000 kWh =1.040.000 Ft

Ha a fűtésre berakunk egy Panasonic aquera levegő/víz hőszivattyút, aminek a COP-ja 4,3, akkor a fűtést 4600 kWh áramból megoldhatjuk. Így a fűtési, és a használati energia mennyisége összesen 8600 kWh-ra csökken.

Ezt egy 6,7 kW-os SolarWorld napelem rendszer megtermeli. ami kb 40m2-ert foglal el a tetőből. Egy átlagos nyeregtetős ház tetejének egyik oldala kb 60-80 m2.

Amint láthatod azért kell a hőszivattyú, mert minden más elektromos fűtésnél, legyen az elektromos kazán, infra panel, fűtűszál, fűtőfólia stb, el fog fogyni a 20.000 kWh mennyiség. Ez napelemmel már kezelhetetlen lenne árban, és felületben is (19kW-os rendszer,kb 130m2)

A többlet kb 13 kW napelem rendszer ára kb.8 millió Ft, egy hőszivattyú beszerelve 2,5-3 millió (ebből levonhatod az elektromos, vagy a gázfűtés árát)

Ezzel a módszerrel nulla forint lesz a rezsi, és a rendszerbe befektetett pénzed évente 10-12%-ot "kamatozik".

"6"

Amikor még az oktatóim a fejemet tágították, akkor tervezési ökölszabály volt, hogy a víz/víz hőszivattyú jósága 5, a levegő/víz hőszivattyú jósága 3. Ha valaki ettől el mert térni, azt karóval kirúgták mert nem tanulta meg a leckét. Az élet úgy hozta, hogy kb. 6 éve tervezem, kivitelezem, szervizelem, a hőszivattyús rendszereket és 3 éve üzemeltetek és monitorozok egy saját mintarendszert. A földszondás rendszernél a gyakorlat azt mutatja hogy nem lehet elérni az 5-ös szezonális jóságot, mert fűtési szezon végére "kimerül" a talaj. A kezdeti 13C talajhőmérséklet van amikor lemegy 2-3 fokra( az lenne az ideális, mint Cserkeszőlőn, 50m-en 35 fokos rétegvíz :)) Sok víz/víz hőszivattyú nem nagyon tolerálja az alacsony vízhőmérsékletet, mert egyszerűen nem erre tervezték. A levegő/levegő rendszernél azért hivatkoztam a Panasonic Aquerára, mert egy 9 kW-os T-cap rendszert tesztelés céljából bemutató rendszerként felraktam (kamu, magamnak vettem :)). Azért esett erre a választás, mert papíron ennek van a legjobb hatásfoka a piacon. Most már a gyártóknak a éves szezonális hatásfokot kell megadni,mert ahogy írtad, trükköztek a hatásfokkal, a szar kínai hőszivattyúra is ráírtak 7-es COP-ot. A szezonális SCOP-ban benne van a -15fok, és a +10 fok is, és az egész fűtési szezont nézik. A T-cap COP-ja +7 fokon 5,49, -15 fokon 2,78-2,09 vízhőfoktól függően, +25 fokon (használati meleg víz) a COP-ja 9,07 a szezonális SCOP-ja 4,34. A Panasonic talán egyedül a gyártók közül a pontos COP táblázatot, és görbéket publikussá tette. A Pana levegő/levegő hőszivattyúk hatásfoka különben pár éve szaladt meg, amikor bevezették az inverteres vezérlést, hozzá a kétrotoros forgódugattyús kompresszorokat, ami részterhelésnél is jó hatásfokú (a scroll csak teljes terhelésnél jó), és áttértek a bika R410a gázra. Kb két év múlva be fogják vezetni az R32 gázt, ami még jobb SCOP-t fog eredményezni, és -35 foknál is működő gépet (most csak -20fokig megy a hőszivattyú). Az R32-őt most vezetik be a prémium split klímáknál, elég jók a tapasztalatok (10-es SEER,6 SCOP) A saját mérések szerint is 4 fölötti a jósága a gépnek, de itt ellentétben a víz/víz hőszivattyúval a teljesítmény kilengések nagyon nagyok lehetnek (0,8-4,7 kW). A 2014/15-ös szezonban 4004kWh-át, 2015/16-ban 6150kWh-át fogyasztottam, ebben a szezonban meg már 3600kWh-nál járok.