Annyira félek, hogy mi lesz a vírus után. Komolyan, nem is magától a vírustól rettegek, hanem a következményeitől? 19/L

Az egy dolog, hogy elmaradt az imádott gimnáziumi osztályom ballagása, bankettje, érettségije (valószínűleg az is el fog). De úgy érzem, ez a vírus az egész életet tönkre fogja tenni, már nem is tudok keseregni ezeken a jelentéktelen kis dolgokon.

A szüleim, akik egész életükben keményen dolgoztak, lehet emiatt a pár hónap (?év) kimaradás miatt jelentősen hátrányba kerülnek. Mi még relatív jó helyzetben is vagyunk, de iszonyúan bánt a gondolata, hogy az egyébként is nyomorgó rengeteg családnak mi lesz a sorsa. Inkább bele se gondolok.

Ráadásul a vírus eredetét sem tudhatjuk, és félek, valami sokkal rosszabb fog eljönni hamarosan világszinten. A gazdaság hanyatlása egy dolog, de egyszerűen egész nap szorongok, hogy a normális élet most véget fog érni. Egyetemre mentem volna, céljaim vannak, és most azt sem tudom, mi lesz fél év múlva ilyenkor. Az is lehet háború, és ezzel nem az ördögöt akarom a falra festeni, de ebben a helyzetben gyakorlatilag minden megtörténhet.

Úgy érzem, képtelen vagyok hétköznapi dolgokkal foglalkozni ilyen állapotban, mert semminek nincs már értelme. Azt mondják tanuljak csak az érettségire, de 1. az sem biztos, hogy meg lesz tartva, 2. tegyük fel lesz érettségi, jól megírom, és minek az egész, ha szeptemberben még ennél is nagyobb káosz lesz. Akármi bekövetkezhet, egy még durvább második hullám, vagy kitör egy polgárháború, mert szószerint fellázadnak ebben az embertelen helyzetben.

Más hogyan őrzi meg a nyugalmát? Az én családomban tiszta ideg mindenki, a legrosszabbat jósolják. Nem elkeseríteni akarok senkit, ki vagyok én, hogy megmondjam mi lesz. De más hogy kezeli a helyzetet? Tényleg nem a hírek borzasztanak el, bár tény, hogy rossz olvasni a halálozásokat, de közben meg tudom, hogy a helyzet miatt sokan anyagiak miatt aggódnak.

Nem sajnáltatni akarom magam, inkább tanácsot kérni. Kitartást mindenkinek, aki hasonlóan érez, illetve nyomja valami egyéb a lelkét. Őszintén remélem, vége lesz ennek az őrületnek.