Miért van az, hogy egyesek nem érvelésből hanem személyeskedéssel és trágársággal politizálnak?

Mert az átlag embernek (nem csak itt Magyarországon, mindenhol) fogalma sincs arról, hogy mit miért gondol. Kialakul benne egyfajta érzet, hogy mi jó, és mi rossz, majd külső hatásokra alapozva kialakul benne egy világnézet. Azt azonban csak nagyon kevesen vizsgálják meg, hogy ez a világnézet milyen alapokon áll, és arra még kevesebbek képesek, hogy levezessék, hogy milyen primer princípiumokból, miféle úton jutottak el az adott nézetükig. Ez persze nem feltétlen csak az ő hibájuk: az érvelést tanulni kell, nem jön az csak úgy magától, a probléma inkább az, hogy sokan egyszerűen szarnak bele, és tisztán érzelmek mentén tudnak érvelni: amitől jól érzem magam, az a helyes, ami felhúz, az meg nem. És így jutunk el olyan helyzetekhez, amikor például a neonácik amellett próbálnak érvelni, hogy a Holokauszt csupán egy kitaláció volt, de ugyanezzel a levegővel megerősítik, hogy azért igényük volna rá...

Mert barmok! 🤣

Szerintük ezzel jobban célt érnek el.

Érvelni nehéz. Ahhoz agy is kellene, míg személyeskedni a leghülyébbek is tudnak.

Kisember komplexus.

Nem állítom, hogy Orbánék terjesztették el, de hogy az ő idejükben kezdődött, az biztos. Azelőtt szinte idegesítően körmönfontan fogalmaztak, ha valami rosszat mondtak a másikra. Aztán jöttek a lázadó fiatalok, és felrúgtak mindent.