Weboldalunk cookie-kat használhat, hogy megjegyezze a belépési adatokat, egyedi beállításokat, továbbá statisztikai célokra és hogy a személyes érdeklődéshez igazítsa hirdetéseit. További információ
Kezdőoldal » Politika » Egyéb kérdések » Csak nekem furcsa hogy azokat...

EagleHUN kérdése:

Csak nekem furcsa hogy azokat az ingatlanokat melyeket korábban a devizahitelezés kapcsán lefoglaltak és beszámították az akkori áron, most a megnövekedett árak melett sokkal többért árverezik el?

Figyelt kérdés

(Soha nem voltam devizahiteles, de együttérzek velük! Továbbá itt most csak az ingatlanos részével kívánok foglalkozni!)

Mint tudjátok mostanában jelentősen megnövekedtek az ingatlanárak.

Lefoglalt ingatlan árveréseket is néztem és hát ott is elég húzósak lettek! De főleg amennyiért lecsapják, jóval kikiáltási ár fölött!


Szóval voltak a devizahitelesek akik aláírtak egy hitelszerződést X összegről devizában.

Kaptak egy Y összeget forintban. (most abba ne menjünk bele hogy tv. nyes vagy alkotmányos volt-e így szerződni, erről mai napig folyik a vita bíróságokon...)


Visszafizettek egy Z összeget már, de fizetésképtelenné váltak.

Lefoglalták a fedezetül szolgáló ingatlant az akkori áron és beszámították, legyen A összeg.

(most abba sem mennék bele mit tett a kormány, ez is hosszú lenne, meg egy fixált árfolyamon számították át és nem a felvételin az meg botrányos!)


Szóval annak ellenére hogy a bankok is ALÁÍRTÁK hogy az ingatlan FEDEZI a hitelt (kb max a fedezet akkori P árának 80% -ig adtak!) az adós még tartozik, mert több lett a kamat és vagy meg is büntették a nemfizetésért és az ingatlan sem ért akkor épp annyit csak egy kisebb Q összeget.

Most a bankok elárverezik az ingatlanokat olyan összegekért (legyen R) ami nem csak Q-nál de P nél is sokkal nagyobb!

Tehát még ezen is keresnek!

Miközben az adós még mindíg tartozik Y-Z-P+kamatok+bünti vel.


Ez szerintem nettó rablás! (Persze nettó rablás az egész de most az ingatlanos részét szeretném pellengérre állítani!)


Ez ha korrekten működött volna és nem ilyen egyoldalúan akkor a lefoglalás pillanatában az adósság meg kellett volna szűnjön!

Mivel a bank is aláírta hogy fedezi a hitelt!


Vagy esetleg úgy működhetett volna korrekten hogy nem a lefoglaláskori (Q) hanem az elárverezéskori (R) összeget számítják be a törlesztésekbe!


Mi a véleményetek?

Szerintetek is ez lett volna a korrekt?



2017. máj. 10. 08:57
 1/10 Gugu Gabor ***** válasza:
84%
Nem igazán értem a logikádat, ha most ép nem nőne az ingatlanok ára, hanem csökkenne/ bedőlne akkor lehet még én tartoznék a banknak annak ellenére hogy elvette a lakásomat?
2017. máj. 10. 09:11
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/10 anonim ***** válasza:
Az a baj, hogy ez így durván hangzik, de megvizsgálod a másik oldalról sincsen másképpen. Te sem fizetsz a banknak normál esetben a meghatározott összegnél többet, akkor sem, ha modnjuk valamilyen egyéb ok miatt, hirtelen az eredeti ár kétszereséért adod el a házad.(és nem a pénzromlás miatt, hanem ennyire megnő valamilyen okból a telek értéke).
2017. máj. 10. 10:50
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/10 A kérdező kommentje:

Köszi a választ 1.


Vedd észre hogy most is "te" tartozol, sőt mindenki más is akitől elvették a lakásukat. (A bankoknak így gyakorlatilag kockázatmentes volt a dolog, minden kockázatot lenyelettek veletek.)


Az ingatlan árak ráadásul nem csak országosan helyileg is nagyban változhatnak.


És igen szerintem a jelenleginél sokkal korrektebb lenne ha vagy megszűnne a tartozás az ingatlan elvételekor.

Kicsit kevésbé de még mindíg korrektebb lenne a jelenleginél ha nem az átvételkori hanem az elárverezési áron számítanák be a hitelekbe.


És igen ez utóbbinál benne van a pakliban hogy kevesebbért megy el az ingatlan és így kevesebbet számolnak be. Igen. De mivel akkor az a piaci ár ez korrekt is! Senki nem nyerészkedik az ingatlanodon óriási hasznot mint most.

Mert most óriási "bónusz" haszonra tesznek szert.


És igen így te lennél a kockázatvállaló ez ügyben!

De vegyük észre hogy a bank most sem kockázatvállaló, mert a különbözetet ha negatív a nyakadon hagyja, ha pozitív meg zsebre vágja (mint most) és ez zavar engem.


Szóval ennek fényében számomra a te logikád érthetetlen, vagy nem értetted meg amit írtam.

2017. máj. 10. 10:51
 4/10 A kérdező kommentje:

Köszi 2-es a választ:

"Te sem fizetsz a banknak normál esetben a meghatározott összegnél többet, akkor sem, ha modnjuk valamilyen egyéb ok miatt, hirtelen az eredeti ár kétszereséért adod el a házad."

De igen pont erről van szó ha a bank adja el 2x annyiért a házad mint amennyiért beszámította, és még fizetheted ami afölött maradt...akkor bizony 2x annyit fizettél mint ami kellett volna.

Épp ezért adtam meg rögtön 2 opciót amiből választani lehetne és többé kevésbé korrekt. Az egyiknél a hiteles a kockázatvállaló a másiknál a bank.


De a jelenlegi (törvényes) (t)rend nevezzük 3. opciónak az semmiképpen sem lehet korrekt! Mivel jelen esetben ha felfelé ha lefelé változik az ingatlanár minden negatívum a hitelesen csapódik le, és minden pozitívum a bankon.


Ha jól emlékszem erre van valami jól megfogalmazott alkotmányi pont vagy törvény is, hogy ez nem lehet ennyire egyoldalú! Szóval akár a tv. vagy alkotmány módosítása nélkül is támadható lenne bíróságon a dolog. Elvileg.

Még akkor is ha tv. -nyes szerződés volt róla!


Mint írtam a többi részével most nem kívánok foglalkozni, arról mennek a perek, de olyanról hogy valaki ezt a részét támadná még nem hallottam.


Így laikusként szeretnék ezzel segíteni és lehet hogy elindítanék valamit az érintettek fejében.

2017. máj. 10. 11:03
 5/10 anonim ***** válasza:
Amúgy én ilyenről nem nagyon hallottam, hogy eladják a házat egy olyan összegért, ami magasabb, mint a tartozás és utána még a tartozásod. Ilyenkor a tartozás összege utána pénzt tudtommal meg kellene kapnod, máshol is ezt írták.
2017. máj. 10. 11:04
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/10 anonim ***** válasza:
Van erre valamilyen konkrét eset példád?
2017. máj. 10. 11:15
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/10 anonim ***** válasza:

Az MNB a 2004 évi stabilitási jelentésében már jóval a 2008-as pénzügyi válság előtt előre vetítette azt ami végül be is következett.


"A devizahiteleknél fellépő magasabb hitelkockázatot egyrészt a magasabb marzzsal, másrészt alacsonyabb mutató (LTV-) aránnyal lehet ellensúlyozni. Jelenlegi információink alapján a bankok többsége alacsonyabb maximális LTV-t ír elő a devizahiteleinél. Ha negatív sokk nem következik be, és az adós valami más okból nem teljesít, akkor a nagyobb fedezet alacsonyabb veszteségrátát és ezen keresztül nagyobb banki profitot eredményezhet. Viszont a devizaalapú hitelezés esetleges térnyerése érzékenyebbé teszi a bankrendszert a külső sokkokra, melyek egyszerre nagyszámú hitel bedőléséhez vezethetnek. A fedezetek viszonylagos homogenitása miatt, fedezetértékesítési nehézségek adódhatnak, mely a veszteségráta megugrását válthatja ki. Ennek a kockázata – például a fedezetek diverzifikációjával (pl. életbiztosítás is bevonásra kerül) – csökkenthető."


LTV jelentése - hitel/fedezet arány


(Hogy mennyire volt erkölcsös, a Stabilitási Jelentés ismeretében kínálni a devizahiteleket, és elhallgatni a tömeges hitelbedőlés kockázatát az adósok elől, a magasabb banki profit reményében? A bíróságok eddig még nem vizsgálták ezt a kérdést.)


Az én esetemben a 35 milliós értékű fedezetre 20 millió hitelt biztosított a bank, tehát az LTV arány 0,57 azaz 57% volt.


2008 után a nagy-befektetők hangulata megváltozott, továbbá már nem volt kívánatos célpont országunk. Ezt élte meg a bankrendszerünk pénzügyi sokk-ként. A befektetők nyilván ezután az alpesi deviza felvásárlásában láttak fantáziát, hiszen ezáltal a svájci frankban denominált eszközeik felértékelődtek, munka nélkül jövedelemhez jutottak.

Mi ezt a folyamatot pénzügyi válságként éltük meg, hitelspirálba kerültünk, illetve tömegével dőltek be a hiteleink. Tömegével kerültek az ingatlanok kalapács alá, és kereslet hiányában az ingatlan árak is zuhanni kezdtek.


A CSOK-al (Családi Otthonteremtési Kedvezmény) a kormányzat a keresleti oldalt erősítette.

A NET (Nemzeti Eszközkezelő) programmal pedig a kínálati oldalt szűkítette, hiszen amelyik bedőlt hitelt a NET Zrt. vásárolta meg, az arra eső jelzáloggal terhelt ingatlan nem került kalapács alá.


A svájci frank iránti befekteői érdeklődésnek volt az adósok számára kedvező hatása is, ugyanis a svájci frank pénzpiaci kamatai jelentősen csökkentek. Ezt a kedvező hatást azonban a hazai bankok elmulasztották érvényesíteni az adósok javára. Számomra érthetetlen, hogy, hogy a pénzügyi felügyelet és a kormányzat mai napig miért hunyt szemet-e mulasztás felett.

2017. máj. 11. 08:58
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/10 A kérdező kommentje:

"Amúgy én ilyenről nem nagyon hallottam, hogy eladják a házat egy olyan összegért, ami magasabb, mint a tartozás és utána még a tartozásod. Ilyenkor a tartozás összege utána pénzt tudtommal meg kellene kapnod, máshol is ezt írták."


Ez egy kicsit bonyolultabb is ennél meg totál nem így működik! KB le tudom írni mit tudok erről.


A Bankrendszer a következőkéépen működik jelenleg is.

Kiválasztod az ingatlant és bemégy a bankba megmutatod hogy mennyi önrészed van és mennyi az ingatlan ára (azaz a kettő különbsége hogy mennyi hitelre lenne szükséged)

A bank megvizsgál téged is meg az ingatlant is (pl felbecsülteti, minden esetben a valós értéknél kisebbre!)

És még ha minden stimmel is mondhatja azt hogy nem ad, mert pl kevesli az önrészed.

De ha ad akkor a következő van:

Amennyire felbecsülte (kisebb a valós ártól) abból leszámolja a te részed mekkora tulajdonhányadot ér!

A többi pedig az övé.

Tehát a földhivatalnál a te 3 milliód a 12 millióba kerülő ingatlanon amit 10-re becsültetett a bank 33% tulajdonrészt ér. De te attól még emellett 9 millió hitellel és kamataival fogsz tartozni miközben a bank a 66%-os tulajdonos! Kamatoktól és jegybanki alapkamattól függően ekkor már 12-15 millió a tartozásod!

Minden évben amennyi hitelt befizetsz utána átírnak annak megfelelő tulajdonrészt a nevedre! De itt a bibi mert eleinte az ő előre meghatározott teljes futamidőre nézett kamatukat fizeted ki és nem a tőkerészt amit kaptál.

Tehát eleinte nagyon lassan ketyeg le a hitel, miközben az ő hasznukat (kamatot) fizetsz.

Tegyük fel hosszabb idő alatt 49% tulajdonrészig jutsz és nem tudsz fizetni mert jön egy válság!

Megbüntetnek plusz kamatokkal és végül Lefoglalják.

Itt több útvonalon is tovább haladhatunk!


1) Felértékeltethetik ami mondjuk lesz akkori áron 8 milla és beszámítja az eddig kifizetett mellé, levonva belőle a 49%-od tehát kb 4 millát beleszámol de ő lesz a 100%-os tulajdonos, neked nincs házad, elvesztetted a kezdeti 3 millád, közben befizettél még hármat, és mondjuk az eredeti hitelből van még hátra a büntetésekkel együtt vagy

10 millió! Ugye hogy milyen korrekt?


És itt van az hogy ami már a banké 100%-ban akkor azt később is elárvereztetheti akár évekkel is. Akár jóval többért is mint ahogy beszámolta. Mivel az övé miért kötelezné bárki hogy beszámítsa neked a plusszt?


2) Rögtön elárverezik, és azon az áron számolják be maradjunk annál hogy valaki viszi 8 milláért.

Tehát pont ugyanúgy jársz mint az első esetben, csak most nem a bankké lett az ingatlan hanem valaki másé. Ha ő pár évvel később busás haszonnal adja el ugyanúgy nincs közöd hozzá a bank nem fogja beszámolni a hiteledbe!


3) nem véletlenül írtam 49%-ot fentebb.

Ha túl vagy ezen akkor többségi tulajdonos vagy!

Ez esetben nehezebben tudják elvenni az ingatlanod, a kilakoltatásod is nehézkesebb.

Hosszú bírósági pereskedés után történhet meg.

És ez esetben lehet hogy addigra feljebb mentek az árak végetért a válság. Akár kicsit jobban is járhattál az árveréssel mint a többiek.

De attól még sokkal tartozol továbbra is...


Tehát itt eléggé félreértetted a dolgot 5-ös, a tulajdonjog dönt mindenről. Ha más nem a tied valami és később adják el azt már nem fogják beszámítani az tuti!


Az megint más kérdés hogy a bankok szándékosan játszottak tömegesen erre vagy "csak így alakult".

Feltételezem csak hogy ebben lehetett szándékosság előrelátás is!

2017. máj. 11. 12:38
 9/10 anonim ***** válasza:

Úgy látom, hogy kicsit összemosod a lízinget és a kölcsönt.


Lízing esetén a bank tulajdonába kerül az ingatlan, a bank kifizeti az eladót, és amikor befejezed a törlesztést, akkor ráírják a nevedre az ingatlant.


Kölcsön esetében a te nevedre kerül, illetve a te neveden marad az ingatlan és a bank jelzálog joggal megterheli. 5 évre tud vételi jogot kikötni.

Ha 5 éven belül bedöntöd a hiteled, akkor a bank saját belátása szerint eladhatja a lakásod. Ha 5 év után válsz fizetésképtelenné, akkor végrehajtási eljárást indíthat ellened, a bírósági végrehajtó elárverezheti a javaidat (nem csak a jelzáloggal terhelt ingatlanodat) letilthat a jövedelmedből és leemelheti a pénzedet bármelyik bankszámládról.


Általában a bank nem indít azonnal végrehajtást, nyilván számára a késedelmi kamat többet hoz, mint az ügyleti kamat, viszont a rossz, nemfizető hitelekre tartalékokat kell képeznie. Ez arra ösztönzi a bankot, hogy a rossz adósoktól megszabaduljon, ezért időnként kitakarítja az eszközállományát, és eladja a rossz követeléseket ún. követeléskezelő cégeknek. A piszkos munkát tehát ők végzik el (felmondás, végrehajtás megindítása, alkudozás az adóssal).


Meglepő módon a követeléskezelő cégek rendkívül nyomott áron vásárolnak. A madarak azt csiripelik, hogy 20-30 % áron cserélnek gazdát a követelések. Ebbe az üzletbe szállt be az állam a NET Zrt.-vel.

2017. máj. 11. 23:02
Hasznos számodra ez a válasz?
 10/10 A kérdező kommentje:

Értem. Valóban elképzelhető hogy megkeverve tudtam.

A NET zrt-vel kapcsolatban pedig most egészen újat mondtál nekem.

Ebből a szempontból még nem ismertem a dolgot.

2017. máj. 12. 10:36

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2021, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info@gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!