Miért üzent Hitler hadat az Egyesült Államoknak is, miért nem volt elégséges Angliával és a Szovjetunióval háborúznia, miért fordította nyíltan az USA-t is maga ellen?

Egy egészen jó cikk a témában a következő: [link]

Angolul van, de fordítóval is lehet érteni a lényeget. Leírják benne, hogy a német és USA kapcsolat fokozatosan romlott, így végül eljutottak a hadüzenetig is. Bonyolultabb volt a helyzet annál, hogy a németek maguk ellen fordították az USA-t.

Röviden annyi, hogy a németeknek nem tetszett, hogy az amcsik segélyszállítmányokat küldenek a briteknek és a szovjeteknek és már viszketett a tenyerük, hogy jól odacsapjanak a szállítóhajóknak.

Amúgy sem tekintették az amerikaiakat releváns ellenfeleknek, hiszen "dekadens, semmirevaló, zsidónéger nemzet" voltak. :)

Valóban sokat romlott a viszony a két ország között, de Hitler sokáig aggódott, hogy a tengeralattjárós blokád miatt az USA is hadba lép, mert a fő ütközési pont a tengeren volt, hiszen a végén az amerikaiak már nyílt konvojkíséretet adtak a briteknek.

Az volt a fő ok a német hadüzenetre, hogy a Japánnal ápolt jó kapcsolatok következtében várható volt - és a németek erősen remélték, hogy ha egy táborba kerülnek a japánokkal, akkor azokat sikerül bevonni a Szovjetunió elleni háborúba is, amely tehermentesítette volna valamennyire a német - orosz frontokat.

Mivel a tengeri hadviselésben az amerikaiak már amúgy is benne voltak, a németek számára a közeljövőben nem lett volna további hátránya, hogy közvetlen hadiállapotba kerültek az USA-val, mert annak gyakorlatilag szárazföldi hadserege nem is volt, az első világháború után feloszlatták, csupán az amerikai haditengerészetnek volt néhány tengerészgyalogos ezrede és amennyiben az oroszok elleni, akkor már felismert gigászi küzdelemben segítettek volna a japánok győzni, később már, mire az USA felfegyverkezik, velük is jó eséllyel felvehették volna a harcot, mert az orosz fronton való győzelem után mindig a szövetségesek előtt jártak volna egy lépéssel.

Japán azonban nem lépett be az oroszok elleni háborúba.

Korábban volt konfliktus közöttük, 1938 és 39 ben a Hasszán tónál és Halhin-golnál, amit Zsukov kőkeményen visszavert és valamivel az oroszok lengyelországi agressziója előtt írták alá a békeszerződést, amit Japán később be is tartott, felismerve az orosz katonai fölényt.

[link]

Mellesleg mégis majdnem háborúba keveredtek korábban. Sztálin ugyanis Európában már mindent elért, amit elérhetett, fél Lengyelországot megszállta, a Baltikumot bekebelezte, a finnektől elvette, amit tudott, a románoktól Besszarábiát elcsatolta, így nem sokkal a német támadás előtt a Vörös Hadsereg tekintélyes részét a Távol-Keletre küldte, mert hirtelen eszébe jutott a japánok korábbi agressziója és az orosz - japán háború csak a németek támadása miatt maradt el.

A németek részben ennek is köszönhetik korai győzelmi sorozatukat, mert a fenyegetést észlelve a japánok is haderőket csoportosítottak a várható szovjet támadás elhárítására Mandzsúriába, így az oroszok nem vonhatták ki onnan a haderejüket, hogy a német frontra küldjék, egyfajta róka fogta csuka helyzet alakult ki és csak kölcsönös biztosítékok után negyvenegy őszén vonták ki mind az oroszok, mind a japánok a katonáikat, akik farkasszemet néztek egymással.

Az orosz vitte Moszkva alá a távol-Keleti seregeit, a japánok meg innen nyertek elegendő harci egységet a brit, holland gyarmatok lerohanására, ahonnan égetően szükséges nyersanyagokat és olajat tudtak szerezni az iparuk működtetésére.

Ekkorra a japánok a szovjet távol-Keleti területek elleni törekvést már feladták, így Hitler potyára üzent hadat az USA-nak, japánnal nem sikerült katonai szövetséget kötnie.

Formalitás volt a hadüzenet. Azt gondolták az USA nem fog ténylegesen hadba lépni Európában mert leköti a Japán elleni háború, s így "jogalapot" szereztek arra, hogy az amerikai konvojokat is támadják.

Hát nem jött be a számítás... egyébként ha nem üzennek hadat akkor fél éven belül úgyis talált volna az USA valamilyen Casus Belli-t hogy beálljon a közvetlen háború (ld. ahogy az I. Vh-ban is a Lusitaniával, meg ahogy egyes konteók szerint tudtak a Pearl Harbor elleni akcióról - mindenesetre politikailag nagyon kapóra jött).

Az amerikai szárazföldi haderőt (US Army) nem oszlatták fel az I. világháború után, az folyamatosan működött. A légierő (United States Army Air Force - USAAF) is az alárendeltségébe tartozott.

Ez egy a brithez hasonló, professzionális, igen jól képzett, hivatásos hadsereg formájában működött. Mely egy nagy háború esetén kiképzőkeretként szolgált egy milliós létszámú tömeghadsereg relatíve gyors felállításához.

1939. szeptemberétől, a II. világháború európai kitörésétől kezdve Roosevelt elnök azonnal növelni kezdte a fegyveres erők létszámát, költségvetését és a hadiipari termelést, tudva, hogy csak idő kérdése az amerikai hadba lépés.

1939-ben a hadsereg, az US Army békelétszáma 189 839 fő volt, ehhez jön a tengerészgyalogság (US Marines) 19 432 fővel, ez teszi ki az amerikai szárazföldi haderőt.

1941 decemberére az US Army 1 462 315 főből, a US Marines 54 359 főből, a haditengerészet pedig 284 427 főből állt. Az összesített amerikai hadi létszám 1941-ben: 1 801 101 fő, tehát hatalmas.

Megjegyzendő, hogy az amerikai flotta (US Navy) volt a második legnagyobb és legerősebb a világon akkor a brit után.

Az amerikai fegyveres erők hadilétszáma 1939-1945 között:

Év: 1939

US Army: 189 839 fő

US Navy: 125 202 fő

US Marines: 19 432 fő

US Coast Guard:

Összesen: 334 473 fő

1941. decemberében, Amerika hadba lépésekor már egy hatalmas haderő állt rendelkezésre:

Év: 1941

US Army: 1 462 315 fő

US Navy: 284 427 fő

US Marines: 54 359

Összesen: 1 801 101 fő

[link]