A 3.birodalom képes lett volna megszállni angliát egy partraszállást végrehajtani képes tengeralattjáró flottával?

Nem találgatok, te se találgass.

A VOLNA nem történelmi kategória.

.

Ha az első ember visszamegy a fára, úthálózatot hogyan létesíthetett VOLNA?

A világ 2. legjobb hadiflottája állt szemben egy olyan flottával, aminek csak az U-boot-ok voltak az ütőképes egységei, a felszíni egységek nem igazán sok vizet zavartak. (A legnagyobb sikerük talán a Hood elsűjesztése volt.)

Ezért próbálták bombázásokkal meggyengíteni a Britteket. Ez azonban nem sikerült. Részben, az erős ellenállás miatt, részben, mert a bombázások céljai folyamatosan változtak. Hol a RAF létesítményeket, hol a kikötőket, hol meg a polgári célpontokat támadták. Ha kitartanak amellett, hogy első körben kiiktatják a RAF-ot, utána a kikötőket, a flottát egyes elemzések szerint meg tudták volna gyengíteni, de akkor is kérdés, hogy egy partraszálláshoz meglettek volna az eszközök.

Az általad vázolt terv a RAF kiiktatása után működhetett volna ha:

Lettek volna tömegesen teherszállító U-bootok

Ha a partraszállás kezdetén a RAF még ütőképes, akkor az első "csendes" hullámot a part homokjába döngöli

Nem. Gondolj Normandiára. A hídfőt úgy kiépíteni nem lehetett volna, ahogy írod. Hiányzott volna a légi támogatás bombázás és légi szállítás az ejtőernyős egységeknek.

A hídfőt leggyakrabban légi szállítású egységek foglalják el. Normandia 82, 101 légi deszant, brit 1. Ejtőernyős hadosztály, vagy Dragonyos hadművelet 504-s légi deszant hadosztály , jon kippur amikor a szuezi csatornán foglaltak hídfőt, az izraeli ejtőernyősök, market garden, varsity 1945 Ben Rajna túl partján hídfő 101 légi deszant, etc. Szóval katonailag nem lett volna realitása.

VOLNA, VOLNA, VOLNA. A légi szállításhoz légifölény kell - ez nem volt meg. A tengeralattjáró szállítójárműként nem túl fényes, kicsi a teherbírása. Diverzáns egységek partra tételére jó, de azzal állandó utánpótlást szállítani nem lehet. 100 "teherszállító u-boat" mennyit is tud kirakni? Mondjuk 8-10 kt utánpótlást? Egy sima közepes teherszállítón több rakomány fér el, s az csak egy db hajó - akkora költségből megépíthetően mint 5 u-boat.

Szóval VOLNA: HA teljes a légi fölény, HA teljes a tengeri fölény akkor sikerülhetett volna a partváltás, amúgy nem. Ebből egyik feltétel sem volt adott.

Deszant műveletek. Arra jó hogy ha van légifölény akkor pár napig tartani tud 1-1 fontosabb pozíciót, de tartósan légi utánpótlással nem lehet megoldani. A deszant egységek a nehéz fegyverzettel koncentráltan támadó erők ellen nem húzzák sokáig. Ezt a Merkúr a másik oldalon a Marketgarden tökéletesen meg is mutatta. Ahol a szárazföldi erők "beérték" az elzárt deszantosokat ott eredményes volt, ahol nem ott meg kudarcba fulladt (ld. Arhemi hídfő). A Merkúrnál irgalmatlan jelentős veszteségek mellett is csak addig tartották a pozíciókat amíg a tengeri úton hagyományosan szállított csapatok be nem értek.

Egyébként a felvázolt "haditervről"

"A tengeralattjárók kirakodnák a könnyű tankokat, páncéltörő fegyvereket és az elit gyalogságot akik először megsemmisítenék a légvédelmet és a hírközlési rendszereket és a reptereken,ezután pedig biztosítanák a területet a következő hullámnak."

100 u-boat legjobb eseten is csak 1-2 könnyű fegyverzetű zászlóaljnyi erőt rak ki. Diverzáns akcióra jó, de másra nem. Aligha tudott volna "bénító műveleteket" végrehajtani 2-3000 fő, mikor a védelem rázúdít több hadosztálynyi, nehézfegyverzetű erőt. A part mentén talán kiiktat pár hírközlő berendezést, néhány légvédelmi löveget, harcálláspontot de annyi, a mélységből átdobott, vagy éppen már telepített egységekkel sem bírt volna el. Olyan 1:100 lett volna a brit erőfölény.

"a német bombázások a brit csapatösszevonások ellen" - légifölénynél működik, ha már teljesen uralod a másik légterét, amúgy nem.

"majd ezután a luftwaffe ejtőernyős akciót indítana a brit felsővezetés ellen." - az angolok meg hatalmas piros X-ekkel jelzik hol van éppen a felsővezetés, kényelmes leszállóhelyet biztosít és csak pisztolyokkal felszerelt rendőröket állít oda védelemnek. A valóságban meg bármelyik ejtőernyős művelet esetén - saját földön harcolva - hamarabb tudták volna melyik ejtőernyős hol ér földet mint a német vezetés. A mélységben ledobott ejtőernyősök ellen a létszámfölény nem 1:100 inkább 1:250 lett volna.

"Ezután már a nagyobb méretű tank és gyalogság szállító teherhajók nyugodtan rakodhatnák ki az inváziós erőket,akik megindulhatnának az ország belső területei felé" - persze ha nincs angol légifölény ami az amúgy igen sérülékeny teherszállítókat bombázza, meg nincs többszörös tengeri fölény ami elsüllyeszti. Attól hogy deszant művelettel felrobbantanak egy telefonközpontot, vagy hidat a felszíni egységek vígan elúszkálnak.

Összesen valami 700 darab u-boot-ot gyártottak a németek.

Ráadásul harcjárművek nem fértek el benne.

Ráadásul, ezek nem mind egyszerre álltak volna rendelkezésre; a VIIC-t, legnagyobb példányszámban gyártott típust 40-től 45ig gyártották.

De ha még ha egyszerre rendelkezésre is állt volna az összes, és képesek lettek volna úgy összehangolni egy akciót, hogy egyszerre tegyék partra a teljes inváziós haderőt, akkor is egy darab u-boot felszerelésekkel és ellátmánnyal együtt legfeljebb 60 katonát tudott volna partra tenni, tehát összesen 42 ezer katona.

Ami nem sok, sőt, picsafüst, a brit hadseregben a személyi állomány a háború végén majdnem 3 millió fő volt.

Ráadásul ez a 42 ezer ember is csak szimpla puskás lóf-szjóska, tüzérség, légitámogatás nélkül.

Ez így, tengeralattjárókkal soha nem sikerülhetett volna.

Sokat elmond, hogy a németek soha nem is hittek igazán az oroszlánfóka hadművelet sikeres végrehajtásában. A Royal Navy masszív fölényét nemigazán tudták volna ellensúlyozni, márpedig egy nagyvolumenű partraszálláshoz a túlnyomó tengeri és légifölény elengedhetetlen. Az kb. vicc kategória, hogy U-boatokkal partra dobnak egy milliós nagyságrendű haderőt, tankokkal, tűzérséggel, páncélelhárító és légvédelmi eszközökkel együtt...

Ha sikeresen partra dobják az inváziós szárazföldi haderőt, akkor sem megfelelő mennyiségű és minőségű utánpótlást nem tudtak volna biztosítani nekik és egy elszánt, utánpótlással és hadianyaggal jól ellátott számbelileg felduzzasztott angol haderővel kellett volna megküzdniük. Eljutnak a Temzéig nagyjából, aztán onnantól már visszaszorítják őket a tengerbe. Valószínűleg pár héten belül kénytelenek lettek volna megadni magukat. Egy sztálingrádihoz hasonló volumenű vereség lett volna ebből.

4# "Ezt a Merkúr a másik oldalon a Marketgarden tökéletesen meg is mutatta. Ahol a szárazföldi erők "beérték" az elzárt deszantosokat ott eredményes volt, ahol nem ott meg kudarcba fulladt (ld. Arhemi hídfő)"

Market garden hadművelet esetén a szövetségesek terveit ismerték a németek, tehát Arhembe vontak össze nagyobb páncélos egységeket. ez okozta a bukást. Mivel nem volt meglepetés, németeknek nem kellett összevonni az erőiket.

Csatolom az ide vonatkozó wikit.

[link]

De még így is ha Horocks (XXX páncélos hadosztály vezetője) felismeri, hogy a németek hagytak nyitva egy folyosót majd egy napig akkor fel tudtak volna menteni az angolokat (Urqel, Frost)

Ha ez nincs a művelet sikerült volna.

Amit írsz az csak részben igaz.

A tengeralattjáró nem szállításra való, hanem felszíni egységek elleni harcra (ill. stratégiai töltetek célba juttatására).

Egy korabeli u-boot max. egy kisebb szakasznyi könnyű fegyverzetű erőt tudott volna gumicsónakokon kievickélve partra tenni. Technikai eszközökből egy motorkerékpárnál nagyobb eszközt sem. Teljesen új tengeralattjárót kellett volna tervezni, építeni ami képes egy páncélzott járművet és annak a partraszálló járművét elvinni és vízre bocsájtani. Viszont nem építettek, tudod miért?

Amikor a tengeralattjáró a víz felszínén, partközelben úszva szöszmötöl a kirakodással addig pont annyira sebezhető mint egy sima felszíni hajó. Csak az utóbbiból 20-30-50-x eszközt rakodnak ki, addig az jó drágán, külön a célra épített tengeralajttjáró meg max. 2-3-at tudott volna partra tenni. Szimpla pazarlás.