Léteznek már olyan impulzusfegyverek, amik több száz/ezer kilométeres körzetben hazavágnak minden árammal működő eszközt-járművet-fegyvert, vagy ez egyelőre még csak a "sci-fi kategória"-ja?

Fene tudja, de olyan van amivel tonkre tettek egy csomo ember hallasat, agyat..

[link]

Persze az oroszok sokat kísérleteztek ezzel, már 1960-as években is.

A gyakorlatokhoz "csak" 300 kilotonnás atombombákat használnak, tényleges ellenség ellen 2 megatonnásakat.

Erről forrás:

[link]

Röviden:

1995-ben Prof. Vlagyimir M. Loborjev vezérőrnagy, az orosz szövetségi védelmi minisztérium központi intézetének akkori igazgatója látogatást tett kollégáival az amerikai Lawrence Livermore Nemzeti Laboratóriumban.

Ott mondta egyik ezredes tudósa (Valerij M. Kondratyev), hogy "néhány száz kilotonnás" atombombával 300 km-es sugárú területre tervezett kísérlet balesetként 550 km-re távközlési vezetékek kommunikációját is blokkolta (6-8 méter magas póznákon volt a távközlési vezeték), illetve földbe 90 cm mélyen beásott, "ólommal burkolt, és spiráltekercselt acélszalag" elektromos vezetékben akkora elektromágneses impulzust kapott, hogy 1000 km-re levő erőmű tranformátor állomása (Karaganda) megrongálódott. (Volt villámvédelem ellen biztosíték, de az villámcsapásra volt méretezve.)

8. KONDRAT'EV - Hivatalos dokumentum (Kondrat'ev olvassa fel, némi nehézséggel)

a. A Szovjetunió EMP elméletét 1961-62-ben dolgozták ki. A Hírközlési Minisztérium az EMP-t

kísérleteket végzett kommunikációs vonalakon.

b. A mellékelt ábra megközelítőleg egy vu-grafikon, amelyet a károk megvitatására használtak. Méretek

és a három dobozban szereplő információkat Kondrat'ev és/vagy Loborev adta meg szóban.

c. Az egymástól 40-80 km távolságra lévő erősítők és a szikraközcsövek is megsérültek. Ez utóbbiak

általában a rendszer villámcsapás elleni védelmére használták. A szikraközök több mint 350 voltot láttak.

30-40 mikroszekundumig; a vezeték egyes részein több mint kiloampert láttak, és a felfutási idő 30-40 mikroszekundum volt.

mikroszekundum - ezek tényleges mérések voltak.

Tselinograd

Karaganda

Földbe fektetett kábel;

~90 cm mélyen

Zharyk

Molnty

~1000 km

Légvezeték (pólusokra szerelt kommunikációs vezetékek;

6,5-8,5 méterrel a föld felett

Saryshagan

FÖLD

NULLA

†

Dzhekagan

Mynaral

~550 km

Brilik

MEGRONGÁLÓDOTT TÁVKÖZLÉSI VONALAK

AZ 1962. OKTÓBER 23-I ATOMKÍSÉRLET SORÁN

Saryshagan terület, Kazahsztán

300 km HOB, V. Kondrat'ev szerint, 1995. 14. 2. Alma-Ata

az LLNL-nél

"Több száz kilotonna" Glasstone szerint, Hatások

of Nuclear Weapons, 1964

Nem méretarányos

d. A kísérleteket kifejezetten a kritikus tárgyak védelmi intézkedéseinek tanulmányozására hozták létre. Mi

Az EMP okozta tüzeket és a kommunikációs eszközök elvesztését tapasztaltuk. Hétvezetékes kábelek voltak gyakoriak a

távközlési hálózatokban.

e. Az áramellátás megsemmisülése Karagandában. A biztosítékok a teszt során meghibásodtak, mivel azok

A biztosítékokat úgy tervezték, ahogy kellett volna, valójában elégtek.

f. A robbanás magassága 300 km volt, a teljes gammakibocsátás pedig 1025 (egységeket nem adtak meg).

9. Kérdések és válaszok:

a. Kérdés: Ön 1,5-3,4 kiloampert és 20-40 mikroszekundumot említett.

befecskendezett árammal végzett tesztekből, vagy tényleges detonációkból indukáltak? Válasz: Nem: A gázkisülés megfigyelése

csövek megfigyelése, amelyeket úgy terveztek, hogy 1,5 kiloampernél összeomoljanak. A tényleges mérések azt mutatták

3,4 kiloampernél tönkrementek, vagy beindultak.

b. K: Milyen hosszú volt a telefonvezeték, és milyen magasan voltak a vezetékek a földtől? V: 550 km hosszú volt,

6,5-8,5 méterre a földtől. A földbe ásott kábel 1000 km hosszú volt, és körülbelül 90 cm-re volt betemetve.

c. K: A földbe ásott kábelen belül volt a vezeték? V: Ólommal volt burkolva, és spirál-

tekercselt acélszalaggal.

d. K: Mekkora volt a hozam és a robbanás ideje? V: Nincs közvetlen válasz. A dátum október 23. volt.

1962. október 23., és az időpont 6 óra körül volt.

e. K: Megoldották a problémákat? V: A kommunikáció elvesztése nem volt probléma.

érdekünk vagy felelősségünk. A légvezeték és a kábel polgári használatban volt. Az összes távvezeték most már

a föld alatt van, ami a Hírközlési Minisztérium kezdeményezése volt a civil lakosság védelme érdekében.

kommunikáció védelmében.

f. K: Csak a biztosítékokban keletkezett kár? V: A biztosítékokat a levegőben felfüggesztett vezetékekhez kapcsolták.

csak a vezetékekkel voltak kapcsolatban. A kábelrendszer kikapcsolta magát; a visszaállítás kézi működtetést igényelt. A vezeték

relékkel voltak felszerelve, és úgy tervezték, hogy kikapcsoljanak, ha több mint egy órán át tartó áramlökés érte őket.

30 százalékkal nagyobb, mint a specifikációban előírt.

g. K: Tisztázza a 20-40 mikroszekundumot? V: 20 mikroszekundum volt a maximális teljesítmény.

h. K: Milyen hatással volt a villamosenergia-termelésre és a kapcsolódó térerősségre? A:

A katonai generátorok (fix dízel erőművek) és az alállomások megsérültek. Több kV/m volt

tapasztalható.

i. K: Megítélné, hogy a korai vagy a késői EMP okozta-e a károkat? V: A

A légvezetéket a korai EMP, a kábelt pedig a későn érkező EMP károsította.

j. K: Ismeri a terület talaj vezetőképességét? V: Pontról pontra változik.

Átlagosan a felszíni vezetőképesség 10-3 siemens /m. A későn érkező EMP jellemzője: 10-

90 másodperc és körülbelül 12 V/m. A korán érkező EMP jellemzője: 20-100 mikroszek. és 10-50

kV/m.

k. K: Voltak-e más kábelek és légvezetékek, amelyeket nem érintettek a vizsgálat(ok) során? A:

Kazahsztánban nagyon kevés távközlési hálózat volt. A legtöbb a vasútvonalakat követi. A

csak a tárgyaltakat figyelték meg. Feltételezzük, hogy mások is megsérültek, de nem jelentették.

l. K: Mi volt a feltételezett föld vezetőképessége a késői idő komponensnél? V: Ugyanaz a

Mind a korai, mind a késői komponens - átlagosan 3 siemens/m.

m. K: A katonai generátorokat a korai vagy a késői EMP károsította? V: Korai.

n. K: Az egyik diájukon az "UP-7", "UP-10" és "UP-17" volt látható, a következő távolságokkal

a köztük lévő távolságokkal. Mit jelentenek ezek? V: Ezek kisülési egységek, amelyeket az erősítők védelmére terveztek.

villámcsapás ellen, a köztük lévő tipikus távolságokkal.

o. K: Más légköri tesztek is károsították a kommunikációs vonalakat? V: Igen, különböző

magasságokban. Az alacsonyabb magasságok hasonló eredményeket adtak.

p. K: Mi a helyzet a más tesztekből származó távvezetékek meghibásodásával?

V: Erről nincs információm,

kivéve a katonai generátorüzemet, amelyről már beszéltem.

q. K: Fontos-e a vezetékek észak-déli és kelet-nyugati irányultsága? V: Határozottan igen.

Egyértelműen a geomágneses mezőhöz kötődnek.

Translated with www.DeepL.com/Translator (free version)