Kezdőoldal » Politika » Hadsereg, hadvezetés » A XX. század birodalmai miért...

A XX. század birodalmai miért csak ilyen rövid ideig tudtak fennálni?

Figyelt kérdés
A Harmadik Birodalom alig 12 évig, a Szovjetunió 69 évig állt fenn. Ezzel szemben pl a Római Birodalom, az Oszmán-török Birodalom, Bizánci Birodalom, Német-római Birodalom stb.. többszáz vagy akár 1000 évig is fennálltak.

2021. okt. 3. 00:01
 1/8 anonim ***** válasza:
100%

Nacionalizmus. Emiatt bukott meg az Oszmán Birodalom is, a balkánon fellázadtak a jugók meg az oláhok.


A SZU belebukott a fegyverkezési versenybe


Németország meg a többfrontos háborúba, meg hogy nem volt normális szövetségesuk

2021. okt. 3. 00:18
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/8 anonim ***** válasza:
100%
A Harmadik Birodalom háborúban esett szét, a Szovjetunióval lehet ezt a legjobban szemléltetni. Egyszerűen egy globalista világban ahol mindenki tud mindenről nem lehet sokáig hülyének nézni az embereket, az akkori oroszok is pontosan tudták hogy nyugaton jobban élnek és ők is ezt akarták. Egy középkori paraszttal még meg lehetett csinálni hogy akármit mondasz neki elhiszi mert a falu határt nem lépte át sose, azt se tudta mi van a világban. A 20. században ott volt a TV, rádió stb, az emberek meg nem hülyék.
2021. okt. 3. 01:55
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/8 Jeffrey Spender ***** válasza:
100%
Mit tekintünk Szovjetuniónak ? Névleg / papíron független Fehéroroszország, Kazahsztán és társai, de beléptették őket Független Államok Közösségévé, ahol lazábbra vannak engedve a szíjak, de végülis Oroszország füttye szerint táncolnak Lukasenkó és Shavkat Mirziyoyev és sokak, nincs értelme az önálló és független Üzbegisztánnak és társainak.
2021. okt. 3. 02:25
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/8 A kérdező kommentje:

#4

Szovjetuniónak csak azt tekinthetjük, ahol szocializmus van. A mai, kapitalista Oroszország nem a Szovjetunió

2021. okt. 3. 02:36
 5/8 anonim ***** válasza:
100%
Mert jött náluk egy erősebb. A III. Birodalom nekiment a nála sokkal erősebb ipari hatalmaknak, a SZU-t meg "legyőzte" az USA a hidegháborúban. A történelmi birodalmakból a Római az amit nem egy db erősebb hatalom söpört el, hanem náluk erősebb külső erő (a "barbár" országok). Hosszú távon mindenhol az erőforrások csatáznak, előbb-utóbb katonailag is, gazdaságilag is felül kerekedik.
2021. okt. 3. 04:09
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/8 anonim ***** válasza:
100%

A XX. században ezek mellett a nagy európai gyarmatbirodalmak is széthullottak, mert a két világháború megrengette őket és nem tudták már a hatalmukat más népek felett fenntartani.

A náci Németország a háborúba bukott bele, mert több frontot is megnyitott és nem tudta felvenni a versenyt a szövetségesek katonai, ipari potenciáljával. Emellett nyilván Hitler fanatizmusa is közrejátszott, hogy ennyire megsemmisítő vereséget szenvedett, mert a világ szemében annyira gyűlölt figura lett, hogy rengeteg brutális erőszakot legitimnek tekintettek a hatalma ellen.

A Szovjetunió pedig gazdaságilag nem bírta a versenyt az USA-val, a nyugati fogyasztói kultúra teljesen leuralta a világot a század második felében és mivel az életszínvonal egyre távolabb került a világ élvonalától ezért a rendszer ideológiai alátámasztottsása folyamatosan gyengült és végül megbukott. Ettől függetlenül nem jött el a jólét és vannak természeti erőforrások meg nukleáris fegyverarzenál, de a gazdasági fejlettség messze nem tart ott, ahol a nyugati országoké.

2021. okt. 3. 12:18
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/8 anonim ***** válasza:

A III. Birodalom nekiment mindenikek, akit a térképen talált. A korábbi hódítások pacifikálása előtt támadott ismét. Ehhez nem volt meg sem a gazdasági, sem az élőereje, ez olyan abszurdumokhoz vezetett, hogy az üzemanyaghiány miatt a sugárhajtóműveket lovasszekéren szállították.


A Szovjetunió egy érdekesebb kérdés. Ott Sztálin halála után kevésbé "karizmatikus" vezetők kerültek hatalomra, illetve a KGB aránytalan súlyra tett szert. Brezsnyev halála után Andoropov és Csernyenko nem voltak olyan állapotban és annyi ideig hatalmon, hogy a pozíciójukat megszilárdítsák. Ezen idő alatt a különböző köztársaságok vezetői megerősödtek. Gorbacsov Gasznoszty politikája ezt a folyamatot erősítette. A KGB, mint titkosszolgálat túlhatalma miatt a túlzott titkolózás a gazdaság teljes területét átjárta, a döntéshozók gyakran a szükséges adatokhoz sem jutottak hozzá. Minden olyan műszaki megoldást, amit a hadiiparban (is) használtak hadititoknak nyilvánítottak, még bőven azután is, hogy az adott megoldás már nyugaton elterjedt, illetve akkor is, ha a felhasználási jogot onnan vették. Ez a műszaki fejlődést nagyon visszavetette, illetve a tapasztalatcserét a minimális szintre csökkentette.

Végül Gorbacsov nem tehetett mást, mint vagy eszetlen terrort vezet be, vagy tudomásul veszi a birodalom szétesést.

Ehhez hozzájárult a fegyverkezési verseny, de valószínűleg a belső feszültségek adták meg a végső lökést.

A III. Birodalom esetén nem látom az esélyét a fennmaradásnak. Talán, ha sikerült volna az Angolokkal kiegyezni (Ez talán közvetve az USA felé is egy kedvezőbb kapcsolatot jelent), de ennek nem látom a motivációit Brit oldalról.


A Szovjetunióba talán lett volna potenciál, ha az eszetlen titkolózást sikerül rendezni (mondjuk 1953 után) és a rengeteg tagköztársaság közös érdekeit figyelembe venni a kormányzás során, kihasználni a hatalmas terület és népesség előnyeit. Ebben az esetben a gazdasági ésszerűség tartotta volna egyben a birodalmat. Az nagy taktikai hiba volt, hogy Brezsnyev után két a sír szélén álló vezetőt választottak, "addig, amíg megállapodnak, hogy ki legyen az új vezető". Ezt a problémát egy "lefejezhető államaparátussal" meg lehetett volna oldani, de a kelet országokban nem ez volt az elfogadott.

Arról nem is beszélve, hogy a kollektív vezetésnek nevezett egy személyes vezetési struktúrát át lehetett volna alakítani valami rugalmasabbra, de ennek arrafelé nem volt meg a hagyománya. (Putyin most is egyszemélyi vezető)

2021. okt. 5. 09:46
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/8 Jeffrey Spender ***** válasza:

Mit értesz Szocializmus alatt, kérdező ?


Papíron persze az volt, a külső látszatát fenntartották, szimbólumok, egy-két társadalmi változtat[gat]ások, kommunista állampárt, magukat kommunistáknak nevező emberek vezetésével, de gyakorlatban pont az ellenkezőjét érték el (proletáruralom helyett egy szűk elit uralma, már akkor is gengszterváltás / módszerváltás volt).


Király / Cár helyett Pártfőtitkár lett, főnemesek helyett volt kommunista kormány, köznemesek helyett a rendszer talpnyalói, jobbágyok helyett pedig proletárok.


A pártfőtitkár és közeli haverjai, a belső párttagok ugyanolyan Mercedes-Benz-el vagy BMW-vel jártak, mint a nyugati gazdagok, normális kertes házakban, netán villákban laktak, nagy evészeteket, ivászatokat, vadászatokat rendeztek, közben meg a népnek meg kellett elégednie a Wartburggal és Trabanttal, korszakhoz képest egy nagyon alja technika volt, továbbá vidéki kockákkal, betonkaptárakkal. Jegyrendszerre is kényszerültek, addig a vezetésnek nem voltak ilyen gondjai, sőt egymás között Luxusnyugdíjakat osztogattak.


Lenin, Sztálin és társai a nagy többség demagógok voltak, semmivel sem különbek az előző Cároknál, ezért lehet mondani, hogy már ők is megvalósították a módszer / gengszterváltást, nem csak az 1991-es Államcsőd után kellett alkalmazkodniuk.



A cégért átfestették, de a kocsma ugyanaz maradt - ez Oroszország és a közelkülföldje politikai helyzete.

2021. okt. 5. 22:47
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!