A japánok a II. Világháború alatt miert nem próbáltak szén cseppfolyósításával üzemanyagot előállítani?

Az túlzás, hogy kimeríthetetlen, de valóban voltak jelentős szén és érctelepek és a japánok főleg az ipart fejlesztették Mandzsúriában, így szénből gyártottak is szintetikus benzint, nem hagyták ki ezt a lehetőséget, csakhogy Japán üzemanyagigénye ennek a többszöröse volt, vagy inkább a sokszorosa, így messze nem volt elegendő.

[link]

A gazdaság címszóban megemlítik ezt.

Az előttem szólok helyes megállapításokat tettek.

Egy lényeges kiegészítésem lenne.

A II. világháború idején Japán egy nagy méretű, de viszonylag szegény ország volt, fejlettségi szintje, életszínvonala nem érte el a korabeli Magyarországét. Ne a mai Japánra gondoljunk.

Japán ipara akkor nemhogy az amerikainál, de a németnél, a britnél és a szovjetnél is sokkal kisebb és gyengébb volt, de 1938-ban a francia ipari termelés is megelőzte Japánét.

# 8

A washingtoni haditengerészeti szerződés értelmében Japán az amerikai és a brit csatahajóflotta 60 %-ával rendelkezhetett.

Vagyis nagy csatahajók terén az 5 : 5 : 3 arányt fogadták el a brit, az amerikai és a japán haditengerészet között.

A számoknál azonban sokkal rosszabb volt a japán csatahajóflotta minőségi helyzete, 1931-ben az akkor szolgálatban álló 15 db brit csatahajó és csatacirkáló közül mindegyik elsőosztályúnak volt tekinthető, a 15 amerikai csatahajó közül 12 db volt élvonalbeli, 3 db elavult, azonban a 10 db japán csatahajó és csatacirkáló közül csak 2 db volt élvonalbeli, 4 db másodosztályú, 4 db pedig harmadosztályú.

A washingtoni haditengerészeti szerződés lehetővé tette a briteknek, hogy közepes méretű hadihajókból (cirkálók) és könnyű hadihajókból (rombolók) a nagy csatahajók 5 : 5 : 3 arányánál sokkal többet tartsanak szolgálatban.

Például 1935-ben az USA csak 10 db könnyűcirkálóval rendelkezett, a britek ellenben 50 db könnyűcirkálóval.

SZOLGÁLATBAN ÁLLÓ CSATAHAJÓK ÉS CSATACIRKÁLÓK (1921):

OLASZORSZÁG: 5 db

FRANCIAORSZÁG: 8 db

JAPÁN: 12 db

USA: 22 db

NAGY-BRITANNIA: 41 db

Vagyis a washingtoni szerződés megkötése előtt Nagy-Britannia haditengerészete csatahajókban és minden más hadihajóban egymaga durván olyan erős volt, mint a többi négy nagyhatalom együtt.

Japán bruttó hazai terméke (GDP) 1921-ben az USA GDP-jének 18 %, a Brit Birodalom GDP-jének 25 %-a volt.

A britek szövetségben álltak Japánnal 1921-ben, az USA viszont ellenséges viszonyban volt Japánnal, már régóta (kb. 1905 óta) a levegőben lógott egy japán-amerikai háború.

A következő megegyezés született, a britek felbontották a katonai szövetségüket Japánnal, amit az USA kért, cserében a britek, az USA és Japán megegyezett, hogy a japán csatahajóflotta elérheti az amerikai csatahajóflotta 60 %-át, az amerikai csatahajóflotta viszont egyenlő lehet a brittel. A britek a csatahajóflottájuk nagyarányú csökkentésért cserébe (1931-ig 42 db-ról 15 db-re) cirkálókból és rombolókból nagy mennyiségi fölényt tarthatnak fenn mind az amerikaiakkal, mind a japánokkal szemben.

Az amerikaiak csatahajóflottája 1931-ig 22 db-ról 15 db-ra csökken, így egyenlő méretű lesz a brittel, viszont cirkálóik és rombolóik száma jóval kisebb lehet csak, mint a briteké. Japán csatahajóflottája 1931-ig 12 db-ról 10 db-ra csökken, így a brit és az amerikai 60 %-a lesz, viszont cirkálókból és rombolókból nemcsak a briteknél, de az amerikaiaknál is jóval kevesebb lehet nekik.

ÖSSZEGZÉS: a washingtoni szerződés eredményei:

BRITEK: a brit csatahajóflotta az amerikai méretére csökken, de a britek cirkálókban és rombolókban masszív fölényt élvezhetnek az amerikaiak fölött, így továbbra is a világ legerősebb haditengerészete marad az övék, fenntartják a világtengerek, így a világkereskedelem fölötti uralmukat, annak ellenére is, hogy az USA gazdasági ereje ekkor már meghaladja a Brit Birodalomét.

AMERIKAIAK: csatahajóflottájuk egyenlő lett a brittel, viszont cirkálókban és rombolókban csak jóval kevesebb egységük lehet. Viszont az 1921-es kiinduló állapothoz képest így is jelentősen javultak az erőarányaik a brit flottához képest. Fő céljukat szintén elérték, felbomlasztották a brit-japán szövetséget, azzal, hogy beleegyeztek, hogy a brit maradhasson a világ legnagyobb és legerősebb haditengerészete, így egy Japán elleni háború esetén nem kellett tartaniuk egy Japán melletti brit katonai beavatkozástól, a japánokkal szemben pedig nagy, 5 : 3 arányú haditengerészeti fölényt élveztek.

JAPÁN: Japán nyeresége Washingtonban, hogy az USA gazdaságának csak 18 %-ára rúgó gazdasági ereje ellenére az amerikai flotta méretének 60 %-át tarthatta fenn, így legalább elméleti esély maradt egy USA elleni sikeres háborúra, tekintetbe véve, hogy a japán flottával szemben az amerikai megosztott volt a Csendes- és az Atlanti-óceán között. Japán vesztesége, hogy fel kellett mondania a britekkel fennálló katonai szövetségét.

A washingtoni szerződés még rendelkezett az épülő, vagy tervezett óriási méretű csatahajók építésének törléséről, a repülőgép-hordozókról és egyebekről is, de abba most nem mennék bele.

Azt a tényt, hogy a washingtoni szerződés valós erején felül értékelte Japánt, bizonyítja, hogy a II. világháború előtt és alatt a britek például 8 db új generációs csatahajót építettek, az amerikaiak 10 db-ot, míg Japán csak 2 db-ot. Például míg Japán 1935 és 1945 között csak 4 db nagyobb és 5 db kisebb cirkálót állított szolgálatba, addig a britek 1935-1945 között 24 db nagyobb cirkálót és 24 db kisebb cirkálót.

Ha a II. világháborús haditermelést nézzük, Japán haditermelése, fegyvergyártása nemcsak az USA, de a Brit Birodalom haditermelése mögött is jócskán eltörpül.