Irán jelenleg (2022) rendelkezik akkora haderővel és fegyverarzenállal, hogy egy ellene irányuló katonai támadásra válaszul megbénítsa/hosszabb időre hazavágja a Közel-Kelet teljes kőolaj kitermelését?

#1

A Hormuzi-szoros nem olyan keskeny, mint a Boszporusz, Dardanellák. Az ománi vizeken átvezető nemzetközi útvonal is kb. 20 km széles. Nem lehet csak úgy eltorlaszolni pár nagy hajóval.

Az iráni haditengerészet gyenge. Irán legkönnyebben úgy tudná megbénítani a szoros forgalmát, ha rakétatámadásokkal, drónokkal, esetleg tüzérséggel bombázná a hajókat. Néhány hétre leállna a hajózás, ha kitörne a háború. Hosszabb távon azonban Amerikának megvannak a katonai eszközei, hogy megsemmisítse az iráni állásokat, ellenséges iráni hajókat, tengeralattjárókat és tudná biztosítani a biztonságos hajózást.

#3

Arra van a legkisebb esély, hogy megszállják Iránt.

Amikor már egyszer bekerítették, ott volt több százezer amerikai-brit katona Afganisztánban és Irakban, akkor volt esély egy kétirányú invázióra, de nem merték meglépni. Most már még nehezebb lenne meggyőzni az amerikai-brit politikusokat, közvéleményt, hogy vonuljanak fel a haderőik és szállják meg Iránt.

Maximum néhány törpeállamot tudna elfoglalni HA más nem avatkozik be, de úgyis beavatkozna (ld. Szadám is elfoglalta Kuvaitot, de megtartani már nem tudta). A szoroson átmenő olajszállításokat ideig-óráig csak veszélyeztetni tudná, amíg az USA rommá nem bombázná a kikötőit, reptereit, illetve fel nem vonulna pár csapásmérő kötelékkel. Az olaj ára biztos hogy kilőne, de nem maradna sokáig ott, miután kiütik Iránt.

Katonailag el lehetne foglalni, kemény dió lenne, de megoldható, csak éppen értelme nem sok lenne. Nem azon mesterkednek hogy elfoglalják, hanem hogy a belső feszültségek, társadalmi problémák miatt kirobbanó belső lázadás döntse meg a regnáló hatalmat (amire persze rásegítenek bőven operatív eszközökkel).

# 1

Ezt írtad: "De ezenfelül Irán egy viszonylag jól felszerelt és kiképzett hadsereggel rendelkezik és ezenkívül még nagyon sok módon tud visszaütni, ha támadás éri."

Irán haderejéből 21. századi szinten mind a légierő, mind a páncéloserők, mind a haditengerészet elavultnak számítanak.

LÉGIERŐ:

Az iráni légierő részben még az egykori, USA szövetséges Iráni Császárság által az 1960-as, 1970-es években vásárolt amerikai F-4, F-14, valamint a szovjetektől beszerzett 1970-es, 1980-as évekbeli Szu-22, Szu-24, Szu-25 és Mig-29, valamint kínai F-7-es (licencgyártott Mig-21-es) repülőgépekből áll. A gépek átlagéletkora 40 év körül van, de akadnak 1968-ban gyártott, 53 éves F-4-eseik is. A helyzetet rontja, hogy az iráni géppark jelentős része csak korlátozottan bevethető állapotú.

TANKOK:

Iránnak kb. 2531 db bevethető tankja van.

Ezek Karrar, Zulfiqar, T-72, M60 és Chieftain típusok

A Karrar iráni saját fejlesztésű tank, 623 db épült belőle, az oroszok szerint alapvetően egy feljavított T-72-es. Az 1997-től gyártott kb. 300 db Zulfiqar szintén iráni fejlesztésű, külsőre az amerikai tankokra hajaz. Konszenzus van abban, hogy sem a Karrar, sem a Zulfiqar nem éri el az izraeli Merkava típusok harcértékét. A többi iráni tank zömében T-72-es, az 1970-es években még az Iráni Császárság által beszerzett amerikai M60 és brit Chieftain típusokból hadrendeben áll vagy 2-300 db.

Iránnak nagy mennyiségben vannak szovjet T-55 tankjai és ezek kínai licencváltozatai, melyeket Type 72z / Safir 74 néven korszerűsítgettek, de ezek mára már annyira elavultak, hogy csak bakasütőnek lennének jók, a nagy részüket még az 1950-es években gyártották.