Ha Ukrajna újraindítaná "terrorellenes" hadjáratát a Donyec-medence ellen, akkor Oroszország meg tudná fékezni pusztán légicsapásokkal?

Oroszország azzal fenyegeti a kijevi rezsimet, hogy nem tűrné el, ha erőszakkal próbálnák kiterjeszteni uralmukat a Donbasszra és hadműveletekbe kezdenének a szeparatisták ellen ("terrorellenes hadjárat"). Az ukrán haderő viszont már sokkal jobban felszerelt, képzettebb, eltökéltebb, mint 2014-ben, amikor csak részsikereket sikerült elérniük Kelet-Ukrajnában a lázadók ellen.

Oroszország számára egy Ukrajna elleni invázió kockázatos lehet, mind katonailag, mind politikailag. Ezért felmerülhet, hogy Amerika, a NATO 1999-es politikáját, stratégiáját, alkalmazza, amikor Jugoszlávia "terrorellenes" koszovói hadműveletei miatt avatkoztak be és kezdték el bombázni Szerbiát, követelve a szerb katonák, rendőrök kivonulását a dél-szerbiai tartományból.

Oroszország is alkalmazhatna légicsapásokat robotrepülőgépekkel, rakétákkal, hagyományos légierővel vagy drónokkal is, megvan hozzá a technikai fejlettsége és a földrajzi közelség is kedvező.

A NATO is emberveszteség nélkül tudott győzni pusztán bombázásokkal és elérni a szerb fegyveres erők kivonását a konfliktusövezetből. Viszont tanulság, hogy ehhez 78 napon át kellett bombázniuk a szerb csapatokat és a hátország infrastuktúráját. Kétséges lehet, hogy politikailag ezt a nyomást fenn tudná-e tartani Oroszország Ukrajna ellen, ha Ukrajna alapvetően elutasítja a megfutamodást, visszavonulást és ragaszkodik a szuverenitásának, területi integritásának védelméhez. A NATO-EU, nemzetközösség is kiállna Ukrajna mellett.