A britek és a franciák miért nem üzentek hadat a Szovjetuniónak is Lengyelország lerohanásakor?

Nem őrültek meg, hogy ezt tegyék.

Hivatalosan az volt az indok, hogy akkor már megváltozott a status quo és elfogadták a szovjetek védekezését, hogy 'kitolták határaikat'.

Mivel a paktum titkos záradékáról akkor még nem tudtak, talán még titokban reménykedtek is a britek, hogy hátha összeakaszkodnak a németek, meg az oroszok.

Hitler ekkor nagy lehetőséget szalasztott el.

Ugyanis az utolsó pillanatban lett megkötve a Molotov Riebentropp paktum, augusztus 23.-án.

A német támadás időpontja aug. 27 lett volna eredetileg, de Hitler hirtelen hezitálni kezdett és lefújta, mert megerősítést követelt a hírszerzéstől, hogy tényleg annyira felkészületlenek a britek és a franciák, majd megnyugodva szept 1. re módosította a hadművelet kezdetét, mint az közismert.

Ekkor a szovjetek még nem voltak támadásra alkalmas pozícióban, csapatokat, lőszert, hadianyagot kellett a térségbe szállítaniuk, el kellett foglalni a kiindulási állásokat, meg terveket is kellett sebtében készíteniük a menetrendre és ezzel csak szept 17.-én lettek készek, ők ekkor indították meg a rohamot.

Ha Hitler várt volna addig, akkor fel lett volna adva a lecke a szövetséges diplomáciának és vagy az oroszoknak is hadat kellett volna üzenni, vagy a németeknek sem és így minden teljesen máshogy alakult volna a továbbiakban, de Hitler nem tudott várni, türelmetlen volt, pedig ésszerű lett volna egyszerre támadni az oroszokkal.

*Ha Hitler várt volna addig, akkor fel lett volna adva a lecke a szövetséges diplomáciának és vagy az oroszoknak is hadat kellett volna üzenni, vagy a németeknek sem és így minden teljesen máshogy alakult volna a továbbiakban, de Hitler nem tudott várni, türelmetlen volt, pedig ésszerű lett volna egyszerre támadni az oroszokkal."

Nem lett volna feladva a lecke a szövetséges diplomáciának, mert a lengyelekkel kötött paktum csak német agresszióra szólt.

#5

A britek már '39 tavaszán egyoldalúan garantálták Lengyelország függetlenségét, a határait ekkor még valóban nem, mert elképzelhetőnek tartottak területi revíziót, engedményeket a németek felé.

Ebbe be akarták vonni a szovjeteket, de ez megbukott a lengyelek szovjetellenességén.

Nem volt titok a német szándék a brit hírszerzés előtt, mert a németek már hónapok óta készülődtek a háborúra, de meg voltak győződve, hogy Hitler visszariad egy háborútól, ha tényleges szövetséget kötnek a lengyelekkel, az oroszok meg teljes meglepetést oioztak, mert Sztálin csak aug 21.-én utasította el a résztvételét a lengyel garancia nyújtásában, a lengyelek negatív magatartása miatt, amiről addig tárgyalások folytak.

Aug. 25.-én a britek teljes politikai, pénzügyi és katonai szövetséget kötöttek a határok garantálásával a lengyelekkel, de elkéstek, mert a német-szovjet paktum ekkor már egy napja meg volt kötve, pontosan aug 24.-én, de egy nappal korábbra datálták. A franciák nem siettek, már tartott a háború, amikor ők is ratifikálták a brit-lengyel-francia szövetséget, de ez nem volt kétséges, hogy megtörténik.

Ez a brit-lengyel szövetség híre okozta Hitler habozását, és hogy pár nappal eltolta a háború kezdetét.

Chamberlain 1939. augusztus 28-án még tett egy utolsó kétségbeesett lépést, hogy megmentse a békét. Kieszközölte, hogy külön megbízottak útján a német és a lengyel tárgyaló felek rendezzék vitás kérdéseiket. Ribbentrop birodalmi külügyminiszter 1939. augusztus 31-én délután hat órakor fogadta is a lengyel nagykövetet, de a tárgyalás rögtön az elején megszakadt, Hitler ugyanis már aláírta a támadási parancsot.